Autizmus és gyermekkori bélmikrobiom

Dr. Siew Ng (Chinese University of Hong Kong) és munkatársai 64, autizmus spektrum-zavarban (ASD-ben) szenvedő 3 és 6 év közötti és 64, azonos korú, „szokásosan” fejlődő gyermek székletmintáját vizsgálta metagenomikus szekvenálással és hasonlította össze. A két csoport emésztőszervi mikrobiomjának összetételét és működését összehasonlítva azt találták, hogy az autizmus spektrum-zavarban szenvedő gyermekek emésztőrendszerében olyan jellegzetes, fejletlen mikrobiom mutatható ki, ami nem a gyermekek étkezési szokásainak a következménye.

Az autizmusban szenvedő gyermekek beleiben 5 olyan baktériumot találtak, melyek az autizmus nélküli gyermekekben egyáltalán nem voltak megtalálhatók: Alistipes indistictus (candidate division-TM7-isolate-TM7c), Streptococcus cristatus, Eubacterium limosum és Streptococcus oligofermentans. Az ASD-ben szenvedő gyermekekben szignifikánsan kevesebb volt a neurotransmitter bioszintézishez kapcsolható baktériumokból, mint típusosan fejlődő társaikban. A kutatók további 26, bizonyos életkorokban tipikusan megjelenő baktériumot azonosítottak, melyek a megfelelően fejlődő szervezetekben kimutathatók, de az ASD-ben szenvedő azonos korú gyermekekben nem fordulnak elő. A kutatók szerint „az ASD-s gyermekek tápcsatornájának mikrobiótája abnormálisan fejlődik és elmarad az azonos korú gyermekekétől. Ezen adatok birtokában a széklet – életkornak megfelelő - bakteriális összetétele alapján lehetőség van az ASD előrejelzésére.” Az autizmus spektrum-zavart jelenleg nehéz egyértelműen azonosítani, mivel nincs olyan diagnosztikus teszt, melyre határozott diagnózist lehetne alapozni.

A kutatók a Gut-ban 2021. július 26-án megjelent cikkükben megjegyezték, hogy a széklet mikrobiom összetétele az életkorral, az autizmussal és a BMI-vel mutat összefüggést. Mindamellett a diéta láthatóan nem befolyásolja szignifikánsan a mikrobiom összetételét ASD-ben szenvedőkön és ASD nélküliekben sem. Az ASD-ben szenvedő gyermekek széklete jóval nagyobb változatosságokat mutat az életkorban megfelelő, de nem ASD-s gyermekek székleténél. A Clostridium, a Dialister és a Coprobacillus felszaporodik autizmusban szenvedő gyermekekben. Azt is megfigyelték, hogy a felszaporodott Clostridium fajok autista gyermekekben szorosan együttműködnek egymással és összekapcsolt („connected”) csoportokat alakítanak ki. A Clostridium fajokat már régebben összekapcsolták az autizmussal, mert a Clostridium toxinok károsíthatják a központi idegrendszert.

A tanulmány egyik korlátját a kis esetszám jelenti. A másik probléma az, hogy a tápcsatorna mikrobiomja földrajzi területenként változó, ezért a kínai gyermekek kis csoportján megfigyelt eltéréseket nem lehet más populációkra általánosítani.

Az ASD kialakulásában genetikai faktoroknak is szerepük van, és az eddigi tanulmányok alapján nem meglepő, hogy az ASD-ben – a táplálkozástól függetlenül – a tápcsatorna mikrobiomjának fejletlensége mutatható ki. Az ASD egy összetett betegség, mely igen nagy heterogenitást mutat, így a mikrobiótára alapozott terápiás beavatkozás kialakításának lehetősége még távolinak tűnik. A nagyfokú heterogenitás miatt az egyes ASD altípusokban a kiterjedtebb tápcsatorna mikrobióta kutatás segíthet az orvosoknak az ASD - mikrobiótára alapozott - csoportosításában és az ennek megfelelő kezelések kialakításában.   

Forrás:

Rapaport L. Gut microbiome may offer novel bacterial markers in kids with autism. Reuters Health Infromation. July 30, 2021.

Wan Y, Zuo T, Xu Z, et al. Underdevelopment of the gut microbiota and bacteria species as non-invasive markers of prediction in children with autism spectrum disorder. Gut. Published online July 26, 2021. Doi: 10.1136/gutjnl-2020-324015