Mikrobiom és jóllakottság

A Nature folyóiratban július 23-án jelent meg a Stanford University School of Medicine kutatóinak tanulmánya, amelyben a bélrendszer és az agy közötti olyan kommunikációs rendszert ismertetnek, amely lehetővé teszi az agy számára, hogy valós időben reagáljon a bélben élő mikroorganizmusok jelzéseire. A kutatás a neuropodokra, a vastagbél hámját borító apró érzékelő sejtekre összpontosított, amelyek egy mikrobiális eredetű fehérjét észlelnek, majd gyors üzeneteket küldenek az agynak, hogy csökkentse az étvágyat.

A kutatók szerint ennek a kommunikációs rendszernek a leírása még csak a kezdet, mivel úgy vélik, hogy ez szélesebb platformot jelenthet a bélmikrobiom által küldött jelek észlelésének megértéséhez, amely befolyásolja az étkezési szokásokat, a hangulatot, sőt, akár azt is, hogy az agy hogyan alakíthatja a mikrobiomot.

“Kíváncsiak voltunk, hogy a test képes-e valós időben érzékelni a mikrobiális mintákat, és nem csak immun- vagy gyulladásos reakcióként, hanem valós időben, a funkciókat irányító egyfajta idegi reakcióként” – nyilatkozta Diego Bohórquez, a tanulmány első szerzője.

Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a folyamat kulcsszereplője a flagellin, egy olyan ősi fehérje, amely a baktériumok csillóiban található. Amikor eszünk, egyes bélbaktériumok flagellint bocsátanak ki. A neuropodok egy TLR5 nevű receptor segítségével érzékelik ezt, és üzenetet küldenek a bolygóidegen keresztül, amely a bél és az agy közötti fő kommunikációs csatorna.

A kutatócsoport merész elképzelést vetett fel: ha a vastagbélben található bakteriális eredetű flagellin arra késztetheti a neuropodokat, hogy étvágycsökkentő jelet küldjenek az agynak, ez közvetlen mikrobiális hatást gyakorolhat az emberek vagy az állatok viselkedésre. Ezt a hipotézist úgy tesztelték, hogy egereket egy éjszakán át éheztettek, majd kis adag flagellint adtak nekik közvetlenül a vastagbélbe. Az elképzelés működött: ezek az egerek a kontrollhoz képest kevesebbet ettek.

Amikor a kutatók ugyanazt a kísérletet TLR5 receptorral nem rendelkező egereken is elvégezték, semmi sem változott. Az egerek továbbra is ettek és híztak, ami arra utal, hogy ez az útvonal komoly szerepet tölt be az étvágy szabályozásában. Az eredmények arra utalnak, hogy a flagellin a TLR5-en keresztül „elég volt” jelet küld, azaz a bél így jelzi az agynak, hogy ideje abbahagyni az evést. A TLR5 receptor nélkül az üzenet nem jut el a céljához.

“A jövőre nézve úgy gondolom, hogy ez a munka különösen hasznos lesz a tudományos közösség számára annak feltárásában, hogyan befolyásolják viselkedésünket a mikrobák” – összegzett Bohórquez. “A következő lépés egyértelműen annak vizsgálata lesz, hogy a specifikus étrendek hogyan változtatják meg a bél mikrobiális környezetét. Ez kulcsfontosságú lehet olyan állapotok esetében, mint az elhízás vagy akár a pszichiátriai rendellenességek."

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Newly discovered 'sixth sense' links gut microbes to the brain in real time

A gut sense for a microbial pattern regulates feeding

Irodalmi hivatkozás:

Diego Bohórquez, A gut sense for a microbial pattern regulates feeding, Nature (2025). DOI: 10.1038/s41586-025-09301-7