Sejt-átprogramozás neurológiai kórképekben
Elsősorban a szkizofrénia és az epilepszia tanulmányozásában és gyógyításában hozhat áttörést az új eljárás.
- Az Alzheimer-kór progressziójának követése
- HSV-1 fertőzés és Alzheimer-kór
- A vér-agy gát védelme az Alzheimer-kór terápiájában
- A kognitív károsodás visszafordítása
- Új molekuláris mechanizmus az Alzheimer-kór patológiájában
- Új gyógyszercélpont a demencia prevenciójában
- Glükózszint-csökkentő gyógyszerek és demencia
- Bél mikrobiom és neurodegeneratív betegségek
- Lipidszintek és demencia
- Hogyan tartják egymással a kapcsolatot a neuronok?
- Az Alzheimer-kór kockázatának predikciója
- Xenonterápia Alzheimer-kór kezelésében
- Felülvizsgálják a Leqembi új biztonsági adatait
- Új megközelítés az Alzheimer-kór prevenciójában és kezelésében
A Lund University kutatói egy olyan eljárást dolgoztak ki, amely lehetővé teszi, hogy az agy támasztósejtjeiből, vagyis a gliasejtekből közvetlenül (őssejtes köztes állapot nélkül) parvalbumin-pozitív idegsejteket (PV-interneuronokat) hozzanak létre. A PV-interneuronok a gátló GABAerg sejtek egyik speciális alcsoportját jelentik az agykéregben és más agyterületeken, nevüket pedig arról a parvalbumin nevű kalciumkötő fehérjéről kapták, amely nagy mennyiségben található meg bennük. Ezek a speciális neuronok az agy gyors „fékmechanizmusaként” működnek, és meghatározó szerepet játszanak többek között a szkizofrénia, az epilepszia és más neurológiai kórképek kialakulásában.
A parvalbumin-sejtek alapvető fontosságúak az agyi aktivitás egyensúlyának fenntartásában. Finoman szabályozzák az idegsejtek közötti jelátvitelt, csökkentik a túlzott ingerlékenységet, és biztosítják, hogy az agy működése ritmikus, összehangolt legyen. A kutatók gyakran úgy írják le ezeket a sejteket, mint amelyek „helyes hangzásra” állítják az agy működését. Ha ezek a sejtek károsodnak vagy számuk csökken, az agyi hálózatok egyensúlya megbomlik. Korábbi vizsgálatok arra utalnak, hogy a parvalbumin-sejtek működészavara hozzájárulhat olyan betegségekhez, mint a szkizofrénia vagy az epilepszia.
A kutatást vezető Daniella Rylander Ottosson elmondta, hogy első ízben sikerült emberi gliasejteket olyan parvalbumin-neuronokká átprogramozni, amelyek nagyfokú hasonlóságot mutatnak a természetes agyi megfelelőikkel. Emellett több olyan kulcsgént is azonosítottak, amelyek meghatározó szerepet játszanak az átalakulás folyamatában. A parvalbumin-sejtek sajátossága, hogy az embrionális agyfejlődés viszonylag késői szakaszában jönnek létre, ami jelentős kihívást jelent a laboratóriumi előállításuk során, különösen őssejtekből kiindulva. A Science Advances folyóiratban ismertetett mostani áttörés lényege, hogy a gliasejtek sokkal gyorsabban és célzottabban irányíthatók neuronális irányba. A megfelelő gének aktiválásával a kutatók képesek voltak a gliasejteket közvetlenül parvalbumin-sejtekké alakítani, elkerülve az őssejtes „kitérőt”. Rylander Ottosson szerint az újonnan azonosított gének további finomításra adnak lehetőséget, ami tovább javíthatja a módszer hatékonyságát.
Rövid távon ez a technika új lehetőséget kínál arra, hogy betegből származó sejtekből laboratóriumi körülmények között hozzanak létre parvalbumin-neuronokat, és így részletesebben vizsgálhassák a szkizofrénia és az epilepszia hátterében álló kóros folyamatokat. Hosszabb távon pedig felveti annak lehetőségét, hogy a jövőben olyan “átprogramozó terápiák” szülessenek, amelyek közvetlenül az agyban pótolják a károsodott vagy elveszett idegsejteket.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Creating cells that help the brain keep its cool
Irodalmi hivatkozás:
Christina A. Stamouli et al, A distinct lineage pathway drives parvalbumin chandelier cell fate in human interneuron reprogramming, Science Advances (2026). DOI: 10.1126/sciadv.adv0588






