HSV-1 fertőzés és Alzheimer-kór

A British Medical Journal folyóiratban március 20-án jelent meg a Temple University kutatóinak cikke, amelynek fő megállapítása, hogy a herpes simplex 1 vírus (HSV-1) fertőzése kulcsszerepet játszhat az Alzheimer-kór kialakulásában. A tanulmány szerint a vírusellenes kezelés összefügg a demencia ezen típusának alacsonyabb kockázatával, ami arra utal, hogy a HSV-1 tüneteit csillapító kezelés védő hatású lehet. Jelenleg világszerte mintegy 35,6 millió ember él demenciával, és évente 7,7 millió új esetet diagnosztizálnak - ebből az Alzheimer-kór az összes eset 60-80%-át teszi ki. Az Alzheimer-kór kialakulásával több kórokozót hoztak már összefüggésbe, ezek közül a leginkább vizsgált a HSV-1, amely csak 2016-ban az 50 év alatti népesség több mint kétharmadát érintette világszerte.

A HSV-1 Alzheimer-kórban betöltött vitatott szerepének és a herpesz elleni gyógyszerek lehetséges védőhatásának további megvilágításához a kutatók egy nagy elemszámú mintára, a 2006 és 2021 közötti időszakra vonatkozó amerikai kárbejelentési biztosítói adatbázisra (IQVIA PharMetrics Plus) támaszkodtak. Az Alzheimer-kórral diagnosztizált embereket életkor, nem, földrajzi régió, az adatbázisba való belépés éve és az egészségügyi ellátások száma szerint párosították azokkal, akiknek nem volt neurológiai betegségük, így összesen 344 628 eset-kontroll páros jött létre. Az Alzheimer-kórban szenvedők közel kétharmada (65%) nő volt (átlagéletkor: 73 év), és általában több társbetegségben is szenvedtek. Összesen 1507 (az összes eset alig 0,5%-a) Alzheimer-kóros embernél diagnosztizáltak HSV-1 vírust (0,44%), míg az összehasonlító (kontroll) csoportban 823 betegnél (0,25%).

Az adatok potenciálisan befolyásoló tényezőkkel történő korrigálását követően a kutatók megfigyelték, hogy az Alzheimer-kór kockázata az életkorral párhuzamosan nőtt, és összességében a HSV-1 diagnózis valószínűsége 80%-kal magasabb volt az Alzheimer-kórban szenvedők körében. A 2330 HSV-1-fertőzött személy közül 931-en (40%) használtak valamilyen herpesz elleni gyógyszert a diagnózis felállítása után. Ebben a betegcsoportban 17%-kal kisebb valószínűséggel alakult ki Alzheimer-kór, mint azoknál, akik nem alkalmazták ezeket a kezeléseket.

A kutatók más herpeszvírusok, köztük a HSV-2, a varicella zoster vírus és a citomegalovírus lehetséges szerepét is vizsgálták. Mind a HSV-2, mind a varicella zoster vírus fertőzés szintén összefüggésbe hozható volt az Alzheimer-kór fokozott kockázatával.

Az egyelőre nem világos, hogy a HSV-1 és más neurotrop vírusok hogyan növelhetik a demencia kockázatát, viszont a vizsgálatok kimutatták, hogy a HSV-fertőzés által az agyban okozott gyulladásos elváltozások kulcsfontosságúak az Alzheimer-kór kialakulásában. A kutatók szerint az amiloid-béta fehérjék a HSV-fertőzésre válaszul lerakódnak, és védik a gazdasejteket azáltal, hogy blokkolják a vírus fúzióját a plazmamembránnal, ami a HSV-re mint az Alzheimer-kór potenciális kockázati tényezőjére utal - az amiloid-béta antimikrobiális tulajdonságokat mutat különböző kórokozókkal szemben, beleértve a HSV-1-et is. Az Alzheimer-kórra jellemző plakkokban HSV-1 DNS is megtalálható, és az ApoE ε4 allélt - a betegség leggyakoribb genetikai kockázati tényezőjét - hordozó emberek fogékonyabbak a HSV-fertőzésekre.

Ez egy megfigyeléses vizsgálat, és mint ilyen, nem lehet határozott következtetéseket levonni az ok-okozati összefüggésekről. A kutatók elismerik, hogy a korábbi, azaz a betegek adatbázisba való felvételét megelőző HSV-1 fertőzések nem voltak ismertek, hozzátéve, hogy sok fertőzött ember tünetmentes, míg mások esetleg nem is kérnek kezelést. Az eredményeik azonban összhangban vannak más tanulmányok eredményeivel, amelyek azt sugallják, hogy bár a molekuláris mechanizmusok feltárása még várat magára, a herpesz elleni kezelések szerepet játszhatnak a demencia kockázatának mérséklésében.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Cold sore viral infection implicated in development of Alzheimer's disease

Irodalmi hivatkozás:

Association between herpes simplex virus type 1 and the risk of Alzheimer's disease: a retrospective case– control study, BMJ Open (2025). DOI: 10.1136/bmjopen-2024-093946