Meglepő adatok az Alzheimer-kór gyakoriságáról

A King's College London kutatóinak Nature-ben december 17-én megjelent tanulmánya első ízben szolgáltatott populációalapú adatokat az Alzheimer-kórhoz köthető neuropatológiai elváltozások (ADNC; Alzheimer's disease neuropathological changes) gyakoriságáról. Ezek a kóros fehérje-lerakódások a demencia kialakulásának egyik legfontosabb okai közé tartoznak. Az eredmények szerint az ADNC előfordulása a korábbi feltételezéseknél magasabb a legidősebb korcsoportokban – különösen 85 év felett –, míg a 75 év alattiaknál alacsonyabb. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a magasabb iskolázottságú személyek körében ritkábban fordulnak elő ezek az elváltozások.

A King's College London, a Stavangeri Egyetemi Kórház és a Göteborgi Egyetem kutatócsoportja egy egyszerű, nem invazív vérvizsgálatot alkalmazva megállapította azt is, hogy a 70 év feletti felnőttek több mint egytizede megfelel a monoklonális antitest-terápiák alkalmazási feltételeinek. Ezek a kezelések képesek lassítani a kognitív hanyatlás ütemét. Definíció szerint az ADNC olyan fehérje-aggregátumok megjelenését jelenti, amelyek az idegsejtek és szinapszisok pusztulását okozzák, különösen a memória szempontjából kulcsfontosságú hippocampus területén. Bár ezek a biomarkerek korai és megbízható jelzői lehetnek az Alzheimer-kór és más neurodegeneratív betegségek kialakulásának, Angliában jelenleg csak lumbálpunkcióval nyert liquor minta vagy PET-vizsgálat segítségével mutathatók ki. Emiatt az ADNC valódi populációs gyakoriságának meghatározása eddig nehézségekbe ütközött.

A mostani vizsgálatban a kutatók a norvég Trøndelag Health Study (HUNT) résztvevőivel működtek együtt, és összesen 11 486, 57 év feletti személytől származó vérmintát elemeztek. Az adatok azt mutatták, hogy az ADNC előfordulása az életkor előrehaladtával jelentősen nő: míg a 65–69 évesek kevesebb mint 8%-ánál volt kimutatható kóros biomarker-érték, addig a 90 év felettiek 65%-ánál találtak egyértelmű eltérést. A kutatók szerint ez arra utal, hogy az Alzheimer-kórral összefüggésbe hozható demencia idősebb korban gyakoribb, míg a preklinikai Alzheimer-kór a fiatalabb nyugdíjasok körében ritkább, mint korábban feltételezték.

Dag Aarsland professzor, a kutatás vezetője hangsúlyozta, hogy a világ idősödő népessége miatt a demencia felismerése és kezelése egyre nagyobb kihívást jelent. Mint mondta, a vizsgálatban alkalmazott vérteszt hatékonyan mutatta ki azokat a változásokat, amelyek a kognitív hanyatlás hátterében állnak. A részletesebb elemzés ugyanakkor azt is feltárta, hogy a 70 év feletti résztvevők körében az ADNC a demenciával élők 60%-ánál, míg az enyhe kognitív zavarban szenvedők 32,6%-ánál volt jelen. Ez arra utal, hogy a demencia kialakulásában az ADNC mellett más tényezők is jelentős szerepet játszanak.

A kutatás eredményei megkérdőjelezik azt a korábbi feltételezést is, miszerint a demencia „női dominanciájú” betegség lenne. A vizsgálat ugyanis egyik korcsoportban sem talált számottevő különbséget a nemek közötti előfordulási arányban.

Aarsland professzor kiemelte, hogy a 70 év feletti résztvevők mintegy 11%-a jogosult lehet olyan monoklonális antitest-kezelésekre, amelyek lassíthatják a kognitív hanyatlást. Hangsúlyozta, hogy a demencia korai felismerése kulcsfontosságú, és a vizsgálatban alkalmazott vérteszt ígéretes eszköz lehet ennek széles körű megvalósításához. A kutatásban használt vérteszt azonban jelenleg nem érhető el a klinikai gyakorlatban. A kutatók többek között most azt is vizsgálják, hogy a véralapú biomarkerek mennyire lehetnek alkalmasak a demencia kialakulásának előrejelzésére, és szeretnék feltérképezni azt is, hogyan lehetne ezeket a teszteket már a háziorvosi ellátásban alkalmazni.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Alzheimer's disease more prevalent in older people than previously thought

Prevalence of Alzheimer’s disease pathology in the community

Irodalmi hivatkozás:

Dag Aarsland et al, Prevalence of Alzheimer's disease pathology in the community, Nature (2025). DOI: 10.1038/s41586-025-09841-y