MIND diéta és pszichés jóllét
Svédországban elindult a MIND-GUT klinikai vizsgálat, amelynek célja a táplálkozás és az agyműködés közötti összefüggések feltárása.
A Frontiers in Nutrition folyóiratban december 10-én jelent meg a Downstate Health Sciences University kutatóinak tanulmánya, amelyben a MIND-GUT klinikai vizsgálat protokollját rögzítették. A cél annak feltárása, hogy az agyműködés szempontjából kedvezőnek tartott MIND-diéta mennyire valósítható meg elhízott felnőttek körében, illetve azt is szeretnék majd feltárni, hogy az étrend alkalmazása során kimutathatók-e összefüggések a táplálkozás, a bélflóra és a mentális egészség között.
A Mediterranean-DASH Intervention for Neurodegenerative Delay (MIND) étrend kidolgozására azért került sor, mert kimutatták, hogy az elhízás és a mentális zavarok gyakran együtt fordulnak elő, és jelentős mértékben hozzájárulnak az egyéni szenvedéshez, valamint a közegészségügyi kiadások növekedéséhez. Bár a két állapot közötti mechanizmusok pontosan nem tisztázottak, egyre több bizonyíték utal arra, hogy a táplálkozás fontos szerepet játszik mind a testsúly szabályozásában, mind a pszichés jóllét elérésében. A MIND-diéta olyan élelmiszereket helyez előtérbe, amelyek antioxidánsokban, rostban és egészséges zsírokban gazdagok, és amelyek kedvezően hatnak a kognitív működésre és a bélflóra egészségére. Nem a mediterrán és a DASH-diéta teljes ötvözéséről van szó, hanem azoknak a komponenseknek a kiemeléséről, amelyek különösen előnyösek az agy és az anyagcsere szempontjából. Ha a gyakorlatban is megvalósíthatónak és elfogadhatónak bizonyul, ez az étrendi minta hozzájárulhat a testsúlycsökkentéshez és a mentális jóllét javításához.
Svédországban az elmúlt két évtizedben folyamatosan nőtt a túlsúly és a kóros mértékű elhízás prevalenciája, különösen a fiatal felnőttek körében. A lakosság több mint fele ma már a normálisnál nagyobb testsúlyú, és jelentős különbségek figyelhetők meg nem, származási ország és iskolázottság szerint. Mindez sürgetővé teszi olyan megelőző programok kidolgozását, amelyek egyszerre célozzák a testi és lelki egészség védelmét. Az étrend megváltoztatásával elért testsúlycsökkenéshez gyakran társul a hangulat javulása, ugyanakkor a pszichés előnyök részben a táplálkozás és a bélflóra kölcsönhatásain keresztül is érvényesülhetnek. Az étrendi mintázatok ugyanis alakítják a mikrobiom összetételét, amely szerepet játszik az anyagcsere szabályozásában, valamint a stresszhez és hangulathoz kapcsolódó idegrendszeri folyamatokban.
A MIND-GUT randomizált klinikai vizsgálatban két csoportot hasonlítanak majd össze: az egyik a MIND-diéta szerinti étrendi beavatkozást kapja, míg a kontrollcsoport általános egészséges táplálkozási tanácsokat követ a svéd irányelveknek megfelelően. A kutatásba egyelőre összesen 126, 25 és 50 év közötti elhízott felnőttet vonnak be a Västra Götaland régióban, a résztvevőknek legalább 30 kg/m² testtömegindexszel kellett rendelkezniük. A kizárási kritériumok közé tartoznak azok az állapotok és kezelések, amelyek befolyásolhatják a diétás változtatásokat, a bélflóra összetételét vagy a mentális egészség kimeneteleit, például a fogyasztószerek használata, a cukorbetegség vagy a policisztás ovárium szindróma.
A kiinduláskor és a 12. héten képzett szakemberek mérik a testtömeget, testmagasságot, testösszetételt, vérnyomást, valamint a derék- és csípőkerületet. A résztvevők online kérdőíveket töltenek ki, amelyek a demográfiai adatokat, életmódbeli szokásokat, pszichoszociális jóllétet, étkezési attitűdöket, bélrendszeri tüneteket vizsgálják. A mentális egészség felmérése validált önkitöltős eszközökkel történik, amelyek a szorongás, a depressziós tünetek és a stressz szintjét mérik, nem pedig klinikai diagnózist állítanak fel. Az étrendhez való alkalmazkodást egyszerűsített élelmiszerlistával követik nyomon a kiinduláskor, a 6. és a 12. héten.
Az intervenciós csoport tagjai strukturált étrendi tervet kapnak, amely kiemelten tartalmazza a zöld leveles zöldségeket, bogyós gyümölcsöket, olívaolajat, teljes kiőrlésű gabonát, hüvelyeseket, olajos magvakat, baromfit és halat. A napi energiafelvételt férfiaknál 2300, nőknél 1900 kilokalóriában maximalizálják. A kontrollcsoport általános egészséges táplálkozási tanácsokat kap, célzott MIND-komponensek nélkül. Mindkét csoport számára ajánlott az alkoholfogyasztás mérséklése és az üdítőitalok kerülése. A 12. hét végén kvalitatív interjúk készülnek, amelyek az étrend elfogadhatóságát, betarthatóságát, a felmerülő akadályokat és a fejlesztési javaslatokat vizsgálják.
A résztvevők székletmintát adnak a kiinduláskor, a 6. és a 12. héten, hogy nyomon követhessék a mikrobiom változásait. A laboratóriumi feldolgozás randomizált módon zajlik a mérési torzítások csökkentése érdekében. A vizsgálat elsődleges kimenetei az étrend betartása (adherencia), a másodlagos kimenetek közé tartozik a bélflóra összetételének változása, a szorongás, a depressziós tünetek, a stressz szintje, valamint a testtömeg, a zsírtömeg, a derék-csípő arány és a BMI alakulása. Az elemzések feltáró jellegűek, és a jövőbeni hatékonysági vizsgálatok előkészítését szolgálják.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
A new trial investigates whether the MIND diet can be scaled for obesity management
Irodalmi hivatkozás:
Gustafson D, Rothenberg E, Steingrimsson S, Carlsen HK, Belloni F, Eruvuri N, Knez R, Olsson E, Burk RD, Cena H, De Giuseppe R, Tognon G (2025). Exploring the interplay between diet, obesity, mental health, and the gut microbiota, the MIND-GUT intervention study, study protocol. Frontiers in Nutrition. 12. DOI: 10.3389/fnut.2025.1703255, https://www.frontiersin.org/journals/nutrition/articles/10.3389/fnut.2025.1703255/full
