Cukorbetegség és demenciakockázat

Egy nagy elemszámú vizsgálat szerint az átlag populációhoz képest a cukorbetegséggel élők körében magasabb a demencia kialakulásának kockázata, és a legnagyobb veszélynek azok vannak kitéve, akik 1-es típusú diabéteszben vagy inzulinkezelést igénylő 2-es típusú cukorbetegségben szenvednek. A Prágában megrendezett 28. Európai Endokrinológiai Kongresszuson bemutatott eredmények alapján ezeknél a betegeknél több mint kétszeresére nő a neurológiai betegség kialakulásának valószínűsége. A Diabetes, Obesity and Metabolism folyóiratban publikált tanulmány arra utal, hogy a demenciakockázat jelentősen eltér a diabétesz különböző formái között, ezért a jövőben a megelőzési stratégiákat – például a folyamatos glükózmonitorozást – érdemes lenne rutinszerűen beépíteni a cukorbetegség gondozásába.

A vizsgálatot a dél-koreai Kyung Hee University Hospital at Gangdong és a Samsung Medical Center kutatói végezték, több mint 1,3 millió, 40 év feletti, nem demens felnőtt bevonásával. A résztvevőket diabétesz státuszuk alapján négy csoportba sorolták: nem cukorbetegek, szájon át szedett antidiabetikumot használó 2-es típusú cukorbetegek, inzulinnal kezelt 2-es típusú cukorbetegek, valamint 1-es típusú diabéteszesek. A kutatók 2013 és 2024 között követték nyomon a résztvevőket, illetve addig, amíg demencia diagnózisa meg nem született. A cukorbeteg csoportok minden esetben magasabb kockázatot mutattak a demencia kialakulására, mint a nem cukorbetegek.

A szájon át szedett gyógyszerekkel kezelt 2-es típusú diabéteszeseknél közel 1,3-szoros kockázatnövekedést figyeltek meg, míg az inzulinnal kezelt 2-es típusú betegek esetében ez az arány 2,1-szeres volt. Az 1-es típusú diabéteszben élők körében 2,4-szeres kockázatnövekedést találtak. Hasonló mintázat mutatkozott az Alzheimer-kór és a vaszkuláris demencia előfordulásában is.

A kutatás vezetője, Ji Eun Jun professzor szerint meglepő, hogy a diabétesz típusa és a kezelés intenzitása ilyen mértékben befolyásolja a kognitív hanyatlás kockázatát. Hangsúlyozta, hogy a cukorbetegséget nem csupán anyagcsere-betegségként, hanem az agy egészségét potenciálisan veszélyeztető állapotként is érdemes kezelni. A hosszú távú glikémiás kontroll javítása és a nagy vércukoringadozások csökkentése hozzájárulhat a demencia kockázatának mérsékléséhez.

A kutatók feltételezik, hogy az inzulinnal kezelt betegek esetében a visszatérő hipoglikémiás epizódok és a nagyfokú glükózingadozás állhat a magasabb kockázat hátterében, ezért további vizsgálatokat terveznek ezen mechanizmusok pontos feltárására. Céljuk, hogy azonosítsák a legnagyobb kockázatú betegcsoportokat, és megvizsgálják, vajon a vércukorszint stabilitásának javítása képes-e csökkenteni a demencia előfordulását.

Korábbi kutatások elsősorban a 2-es típusú diabéteszre összpontosítottak, és következetesen kimutatták a demenciakockázat növekedését, ugyanakkor az 1-es típusú diabéteszre vonatkozó bizonyítékok korlátozottak voltak, részben a kisebb betegszám miatt. A mostani vizsgálat újdonsága, hogy nagy populációt elemezve, közvetlenül hasonlította össze az 1-es és 2-es típusú diabéteszt, valamint a kezelések típusait, új megvilágításba helyezve a diabétesz és a kognitív hanyatlás kapcsolatát.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Dementia risk climbs sharply with insulin-requiring diabetes, analysis of 1.3 million shows

Dementia Risk in Type 1 and 2 Diabetes: A Nationwide Population-Based Comparison

Irodalmi hivatkozás:

Ji Eun Jun et al, Dementia Risk in Type 1 and 2 Diabetes: A Nationwide Population‐Based Comparison, Diabetes, Obesity and Metabolism (2026). DOI: 10.1111/dom.70677