Nagymértékű alkoholfogyasztás és agyi elváltozások

A korábbi erős alkoholfogyasztás 89%-kal magasabb kockázatot jelentett ezekre az elváltozásokra, valamint növelte az agytömeg és a kognitív képességek csökkenésének kockázatát.

Ez a népesség-alapú keresztmetszeti vizsgálat közel 1800 elhunyt személy (átlagéletkor a halál időpontjában 75 év; 50% nő; 64% fehér bőrű) adatait tartalmazta a brazíliai Biobank for Aging Studies (Öregedési Tanulmányok Biobankja) adatbázisából. Az elhúnytakat nem ivók (n = 965), illetve mérsékelt (n = 319), erős (n = 129) vagy korábbi erős ivók (n = 368) kategóriákba sorolták.

A súlyos alkoholfogyasztásnak a heti nyolc vagy több „adag” alkoholos ital elfogyasztását tekintették. Egy adagot 14 g alkoholként definiáltak, ami 350 ml sörnek, 150 ml bornak vagy 45 ml párlatnak felel meg.

A boncolást követően a kutatók felmérték az Alzheimer-kór, a Lewy-test és a transzaktív válasz-DNS-kötő fehérje 43 patológiát, valamint a lacunaris infarktusok, a memória- és gondolkodási problémákkal járó agyi elváltozás, a hialin arterioszklerózis és az agyi amiloid angiopátia jelenlétét, és kiszámították az agyi tömegarányokat. A kognitív képességeket a Clinical Dementia Rating Sum of Boxes segítségével értékelték.

A változókra való korrekciót követően a mérsékelt alkoholfogyasztóknál szignifikánsan nagyobb volt a hyalin arterioszklerózis kockázata, mint a nem ivóknál (esélyhányados [OR], 1,60; P = 0,001).

A nem ivókkal összehasonlítva a nagyivók és a korábbi nagyivók esetében megnőtt a hyalin arterioszklerózis kockázata (OR, 2,33, illetve 1,89; P < 0,001 mindkettő esetében) és több neurofibrilláris tangulumot találtak (OR, 1,41; P = 0,01, illetve OR, 1,31; P =0,03).

A korábbi erős alkoholfogyasztás alacsonyabb agytömegaránnyal (β, -4,5; P = 0,03) és rosszabb kognitív képességekkel (β, 1,3; P < 0,001) is összefüggésbe hozható volt, míg a mérsékelt és erős alkoholfogyasztás nem mutatott szignifikáns kapcsolatot a kognitív hanyatlással.

Az alkoholfogyasztás összességében közvetve összefüggött a rosszabb kognitív képességekkel (β, 0,1; P = 0,01), a hatást a hyalin arterioszklerózis közvetítette.

„Megállapítottuk, hogy a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás közvetlenül összefügg az agyi károsodás jeleivel, és ez hosszú távú hatást gyakorolhat az agy egészségére, ami hatással lehet a memóriára és a gondolkodási képességekre. Eredményeink hozzájárulnak az alkoholfogyasztás, az érrendszeri egészség és a kognitív hanyatlás közötti összetett kapcsolat megértéséhez, rávilágítva egy potenciálisan új mechanizmusra, amely a hyalin arterioszklerózist érinti” – írták a Neurology című szaklapban április 09-én online megjelent tanulmányukban Alberto Fernando Oliveira Justo, (University of São Paulo Medical School, São Paulo, Brazilia) és munkatársai.

Ez a keresztmetszeti vizsgálat nem tudta meghatározni az ok-okozati összefüggéseket, és nem rendelkezett az alkoholfogyasztás időtartamára és a kognitív funkciókra vonatkozó longitudinális követési adatokkal. A klinikai és szociodemográfiai információkat beszámolók alapján gyűjtötték. Emellett a kutatók nem vizsgálták a vitaminhiányt, amely súlyosbíthatta az alkohollal kapcsolatos neurotoxicitást és a kognitív hanyatlást.

A Biobank for Aging Studies-t az Alzheimer's Association finanszírozta.

Forrás:

Association Between Alcohol Consumption, Cognitive Abilities, and Neuropathologic Changes A Population-Based Autopsy Study https://www.neurology.org/doi/10.1212/WNL.0000000000213555