Ultrafeldolgozott élelmiszerek és szisztémás gyulladás
Az ultrafeldolgozott élelmiszereket jelentős mennyiségben fogyasztók között megemelkedik a gyulladást jelző hs-CRP marker szintje.
A The American Journal of Medicine folyóiratban szeptember 3-án jelent meg a Florida Atlantic University kutatóinak tanulmánya, amelyben arról számoltak be, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek (UPF-ek; ultra-processed foods) nagy mennyiségű és az étrenden belül magas arányú fogyasztása szignifikánsan összefügg a magas érzékenységű C-reaktív protein (hs-CRP; high sensitivity C-reactive protein) emelkedett szintjével. A hs-CRP a gyulladás érzékeny biomarkere, egyben a szív- és érrendszeri betegségek megbízható előrejelzője. Korábban kevés adat állt rendelkezésre az UPF-ek fogyasztása és a hs-CRP szintek közötti kapcsolatról.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek (UPF-ek) olyan iparilag előállított termékek, mint például a szénsavas italok, különféle snackek és feldolgozott húskészítmények, amelyek jelentős mennyiségben tartalmaznak adalékanyagokat, miközben tápértékük alacsony. Ezek az élelmiszerek gyakran olyan összetevőket tartalmaznak, amelyek korábban egyáltalán nem voltak jelen az emberi étrendben, és ma már az amerikai felnőttek napi kalóriabevitelének közel 60%-át, a gyermekek esetében pedig akár 70%-át is kitehetik. Az UPF-ek célja a szavatossági idő meghosszabbítása és az ízélmény fokozása, ami gyakran a fogyasztott mennyiség növekedéséhez vezet. Számos tanulmány összefüggést mutatott ki ezen élelmiszerek túlzott fogyasztása és az elhízás, a daganatos megbetegedések, a metabolikus szindróma, a kardiovaszkuláris betegségek, valamint a mentális egészségi problémák és a korai halálozás kockázatának emelkedése között.
A mostani vizsgálatban a kutatók 9254 amerikai felnőtt egészségügyi és táplálkozási adatait elemezték a National Health and Nutrition Examination Survey keretében. Az UPF-fogyasztást a napi kalóriabevitel százalékos arányában mérték, és négy kategóriába sorolták. A medián érték 35% volt, míg a legalacsonyabb fogyasztási csoport 0–19%, a legmagasabb pedig 60–79% közötti arányt mutatott. A statisztikai elemzések során – amelyek során figyelembe vették az életkort, nemet, dohányzási szokásokat, fizikai aktivitást és egyéb egészségügyi mutatókat – kiderült, hogy a legmagasabb UPF-fogyasztású csoport tagjai 11%-kal nagyobb valószínűséggel rendelkeztek emelkedett hs-CRP szintekkel, mint azok, akik a legalacsonyabb arányban fogyasztottak ilyen élelmiszereket.
A gyulladásos markerek emelkedése különösen hangsúlyos volt bizonyos demográfiai csoportokban: az 50–59 év közötti felnőttek esetében 26%-kal magasabb kockázatot mutattak ki, mint a 18–29 éveseknél. Az elhízott egyének 80%-kal nagyobb valószínűséggel rendelkeztek emelkedett hs-CRP szintekkel, mint normál testsúlyú társaik. A jelenlegi dohányosok esetében ez a kockázat 17%-kal volt magasabb, mint azoknál, akik soha nem dohányoztak. Érdekesség, hogy a fizikai aktivitás hiánya nem mutatott szignifikáns összefüggést a hs-CRP szintek emelkedésével.
Dr. Allison H. Ferris, a tanulmány első szerzője kiemelte, hogy az eredmények egyértelműen bizonyítják az UPF-ek túlzott fogyasztása és a gyulladásos folyamatok közötti kapcsolatot. Ez nemcsak a klinikai gyakorlat, hanem a közegészségügyi stratégiák és a jövőbeli kutatások szempontjából is jelentős következményekkel járhat.
A kutatók felhívják a figyelmet arra is, hogy az Egyesült Államokban jelentősen emelkedik a vastagbélrák előfordulása, különösen a fiatalabb felnőttek körében. Az UPF-ek túlzott fogyasztása ebben a folyamatban szintén szerepet játszhat, csakúgy, mint más gasztrointesztinális betegségek kialakulásában. A szerzők történelmi párhuzamot vonnak a dohányzás visszaszorításának folyamatával, amely évtizedek alatt, fokozatosan vezetett hatékony közegészségügyi intézkedésekhez. Hasonló fejlődési pályát valószínűsítenek az UPF-ek esetében is, ahol a tudatosság növekedése idővel politikai és társadalmi változásokat eredményezhet.
A szerzők szerint az ultrafeldolgozott élelmiszereket gyártó multinacionális vállalatok jelentős befolyással bírnak a döntéshozók körében, hasonlóan a korábbi dohányipari szereplőkhöz, így a teljes értékű élelmiszerek népszerűsítésére és az UPF-fogyasztás csökkentésére irányuló politikai intézkedések bevezetése időigényes lehet. Ugyanakkor a káros adalékanyagok visszaszorítása, az élelmiszerek címkézésének javítása és az egészségesebb alternatívák elérhetőségének növelése fontos lépések a közegészségügyi programok és oktatási intézmények szintjén. Az egészségügyi szolgáltatóknak emellett tudatában kell lenniük annak is, hogy sok ember számára kihívást jelent a megfizethető, egészséges élelmiszerekhez való hozzáférés, ami széles körű, összehangolt közegészségügyi válaszlépéseket tesz szükségessé.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
High consumption of ultra-processed foods linked to systemic inflammation
Ultra-Processed Foods and Increased High Sensitivity C-reactive Protein
Irodalmi hivatkozás:
Kevin Sajan et al, Ultra-Processed Foods and Increased High Sensitivity C-reactive Protein, The American Journal of Medicine (2025). DOI: 10.1016/j.amjmed.2025.08.016
