Helyes táplálkozással a rák megelőzéséért

Az American Association for Cancer Research (AACR) találkozóján 2 fontos előadás hangzott el a rák és a táplálkozás kapcsolatáról. Az első szerint jelentős mennyiségű zöldség – különösen salátafélék, hüvelyesek, különböző keresztesvirágúak (káposzta, karfiol, kelbimbó, brokkoli) - fogyasztása csökkenti a májrák és a májbetegségek kockázatát. Egy másik vizsgálat viszont arra figyelmeztet, hogy a vörös húsok, a belsőségek, és a feldolgozott húskészítmények növelik a gyomorrák kockázatát.

A vörös húsok fogyasztásának hatásaival kapcsolatban az Irán északkeleti régiójában élő 50.045, 40-75 év közötti személy adatait tartalmazó Golestan kohorsz vizsgálat statisztikáját nézték át Dr. Giulia Collatuzzo (University of Bologna, Olaszország) és munkatársai. Elsősorban a nyelőcsőrák előfordulását figyelték, mivel ebben a régióban nagyon gyakori ez a betegség. A régióban elsősorban csirkét esznek, vörös húst alig fogyasztanak: a vizsgálatban résztvevők naponta átlagosan 18,4 g vörös húst és 72,1 g fehér húst fogyasztottak. A medián 12 éves követés során 369 nyelőcsőrák és 368 gyomorrák alakult ki. A vörös hús fogyasztása kissé több nyelőcsőrákkal hozható kapcsolatba a női résztvevőknél (HR: 1,13, 95%CI 1,00-1,18, a fogyasztás minden ötödrészének emelkedésével). Az összes vörös hús-fogyasztás (vörös hús, belsőség, feldolgozott húskészítmények) emelkedéséhez a gyomorrákok emelkedése társult (HR: 1,08, 95%CI 1,00-1,17), a fogyasztás mértékének megfelelően emelkedett – az egyes húsfélék tekintetében is (HR: 1,09, 95%CI 1,00-1,18).

Ha az elfogyasztott vörös húsok aránya a felső ötödbe esik, kb. 25%-kal nő a kockázat az alsó ötödbe eső mennyiséget fogyasztókhoz képest.  Az eredmények egyáltalán nem okoznak meglepetést: azért nincs összefüggés a vörös húsok és a nyelőcsőrák kockázata között, mert a vörös húsok hamar átjutnak a nyelőcsövön.

A májrák/májbetegség tanulmányozása érdekében Dr. Paolo Bofetta (Stony Brook University Cancer Center, New York) a NIH-AARP Diet and Health Study-ban szereplő 470,653 személy adatait vizsgálták. A kiinduláskor (1995-1996) a betegek 50-71 évesek voltak. Medián 15,5 évnyi követés alatt 899 májrák keletkezett és 934-en haltak meg krónikus májbetegségben.

A zöldségek bevitele 5 mennyiségi kategóriába volt osztható: az 5-ös (legfölső) csoportban naponta 3,7 csészényi, a 1-es (legalsó) csoportban naponta 1 csészényi (1 cup kb. 236 ml/225 g) zöldséget fogyasztottak. A lehetséges zavaró tényezők szerinti korrekciót követően azt találták, hogy a legmagasabb ötödbe eső zöldségfogyasztáshoz – a legalacsonyabb ötödbe tartozó fogyasztáshoz képest - a májrák harmadával kisebb kockázata társult (HR: 0,66, 95%CI 0,53-0,82, P<0,01). A leghatásosabb védelmet a keresztesvirágúak, a salátafélék, a hüvelyesek és a répák adják. Ezek fogyasztásához tásul egyébként a krónikus májbetegségekben való halálozás legalacsonyabb kockázata is (mindegyik P<0,001). A legtöbb elfogyasztott zöldség (felső ötöd) és a legkevesebb elfogyasztott zöldség (alsó ötöd) között a kockázat különbsége szintén igen magas (HR: 0,60, 95%CI 0,49-0,74, P=<0,001).

A zöldségbevitel 1 csészényi (8 uncia, illetve 225 gramm) növelése 20%-kal csökkenti a májrák előfordulását és a krónikus májbetegségben való elhalálozást. A máj daganatos megbetegedésére hajlamosító krónikus májbetegség, a világon a 10. leggyakoribb halálok, ami évente 2 millió ember halálát okozza.

Mindkét vizsgálat értékét korlátozza, hogy a résztvevők táplálékfogyasztását önbevallás alapján mérték fel, ami jelentősen eltérhet a valóságostól, ráadásul a gyümölcs/zöldség fogyasztási adatok inkább Európából származnak.

Forrás:

Dotinga R. New cancer diet studies confirm effects of veggies and red meat. Medscape Medical News > Conference News > AACR 2022, April 19, 2022.