Mesterséges édesítőszerek és daganatkockázat

A magasabb aszpartám fogyasztáshoz az összes rákkockázat 22%-os emelkedése társul, miközben 15%-kal nő az obesitással összefüggő rák az ezt az édesítőszert nem fogyasztókhoz képest. A francia NutriNet-Santé által végzett népesség-alapú megfigyeléses vizsgálat eredményei 2022. március 24.-én jelentek meg a PLoS Medicine c. lapban.

A jelenleg is folyamatban lévő NutriNet-Santé vizsgálatot 2009-ben indították a francia lakosság táplálkozásának és egészségi állapotának összefüggéseit kutatva. A 18 éves és idősebb, Internet hozzáféréssel rendelkező résztvevők önkéntesen vettek részt a vizsgálatban, saját maguk számoltak be egészségi állapotukról, szocio-demográfiai helyzetükről, táplálkozásukról, életmódjukról és egészségi adataikról.

2009 és 2021 között 102.865 felnőtt jelentkezett be a vizsgálatba, 79%-uk volt nő, átlagéletkor: 42 év az átlagos BMI 24 kg/m², azétkezésre vonatkozó beszámolók átlaga pedig 5,6. A mesterséges édesítőszerek használatáról 24 órás táplálkozási napló keretében kellett beszámolni, amelyben az elfogyasztott feldolgozott táplálékokat is megkellett nevezni. A legtöbb résztvevő (63%) nem használt mesterséges édesítőszert, akik fogyasztottak, azok között fele-fele arányban (18,5%-18,5%) oszlott meg a ritkán használók, és a nagy mennyiségben használók köre. Az édesítőszerek között az aszpartám volt a leggyakoribb (58%), melyet az aceszulfám-K (29%) és a szukralóz (10%) követett, melyek leggyakrabban üdítőkben (53%), asztali édesítőkben (29%) és yoghurtban/túróban (8%) voltak.

Középértékben 7,7 évnyi követés után 3358 rákos megbetegedés fordult elő: 982 emlő-, 403 prosztata- és 2023 obesitással összefüggő daganat jelent meg a 60 éves medián életkorú betegeknél.

A jelentős mennyiségű édesítőszert fogyasztóknál (életkorhoz, nemhez, képzettséghez, fizikai aktivitáshoz, dohányzáshoz, BMI-hez, testmagassághoz, a megfigyelési idő alatti súlygyarapodáshoz,  családi daganatos anamnézishez, a 24 órás diétás beszámolók számához, kalóriabevitelhez, alkohol-fogyasztáshoz, nátrium- és telített zsírsavak, rostok, cukrok, gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonafélék, stb. beviteléhez való igazítás után) magasabb volt a daganatos betegségek összesített kockázata a mesterséges édesítőszert nem fogyasztókhoz képest: HR: 1,13, 95%CI 1,03-1,25, Ptrend = 0,002).

Az aszpartámot fogyasztóknál magasabb volt a daganatok kockázata (HR: 1,15, 95%CI 1,03-1,28, P = 0,002) és magasabb volt a kockázat az aceszulfám-K fogyasztóknál is (HR: 1,13, 95%CI 1,01-1,26, P = 0,007) a nem fogyasztókhoz képest. Az aszpartámot nagyobb mennyiségben fogyasztóknál az emlőrák kockázata (HR: 1,22, 95%CI 1,01-1,48, P = 0,036) és az obesitással összefüggő daganatok kockázata nőtt (HR: 1,15, 95%CI 1,01-1,32, P = 0,026) a nem fogyasztókhoz képest.

A kutatók ismerik a vizsgálat korlátait (kiválasztás, egyéb zavaró tényezők, fordított ok-okozati összefüggés), ezért szenzitivitási analíziseket is végeztek.

Dr. Charlotte Debras (French National Institute for Health and Medical Research, Inserm, valamint Sorbonne Paris Nord University) és munkatársai véleménye szerint eredményeik alapján az ételek és italok mesterséges édesítőszerei nem helyettesítik biztonságosan a cukrot, és számos in vivo és in vitro kísérletes vizsgálattal egyezően arra jutottak, hogy az élelmiszerekben és az italokban található mesterséges édesítőszerek használatához a rosszindulatú daganatok megemelkedett kockázata társul.

Dr. Duane Mellor (Aston Medical School, Aston University, UK) kommentárjában azt fejtegette, hogy a tanulmány nem bizonyítja, és nem is javasolja, hogy térjünk vissza a cukorhoz, sem azt, hogy fordítsunk hátat a mesterséges édesítőszereknek és a diétás italoknak. Csak felveti, hogy a mesterséges édesítőszerek nem pótolják tökéletesen a cukrot, és saját kockázataik is vannak, mint a cukornak is.

Dr. John L. Sievenpiper (University of Toronto, Ontario, Kanada) arra int, hogy bár fontos elemzésről van szó, de az eredményeket óvatosan kell értelmezni. Az ilyen nagy megfigyeléses vizsgálatokban, melyekben az alacsony (vagy nulla) kalória-tartalmú édesítőszerek és az obesitáshoz társuló krónikus betegségek kapcsolatát értékelik – fennáll annak a kockázata annak, hogy fordított ok-okozati összefüggésre jutunk, hisz az alacsony (vagy nulla) kalória-tartalmú édesítőszereket – leginkább az aszpartámot és az aceszulfám-káliumot – a legtöbben épp fogyókúra céljából használják, és nem ezek a szerek okozzák az elhízást és annak következményeit (pl. a daganatokat).

Dr. Sievenpiper és munkacsoportja a Diabetes and Nutrition Study Group (DNSG) nevében éppen most jelentette meg 17 randomizált, kontrollált vizsgálat meta-analízisét (McGlynn). Az eredmények az igazolják, hogy az alacsony (vagy nulla) kalóriát tartalmazó italok mérsékelt használata alkalmas a víz helyettesítésére a diabetes kockázatával rendelkező túlsúlyos, vagy obes felnőtteknél. A másik megállapítás a Diabetes Care c. lapban van közlés alatt, melyek együtt az European Association for the Study of Diabetes új guideline-jában fognak ősszel megjelenni. A mostani vizsgálat lényege az, hogy nehéz megkülönböztetni az alacsony (vagy nulla) kalóriás édesítőszerek és az obesitas jeleit az őket helyettesítő cukrok és a kalóriák jeleitől. Szubsztitúciós (behelyettesítő) analíziseket lehetne erre használni.

Dr. Debras és munkatársai szerint a mesterséges érdesítőszerek és a daganatos kockázat összefüggését kutató új epidemiológiai és állatokon végzett vizsgálatok ellentmondásos eredményekre vezettek, és nincsenek információk az egyes specifikus édesítőszerekkel kapcsolatban sem. A NutriNet Santé vizsgálatban a legyakoribb mesterséges édesítőszerek (aszpartám, aceszulfám-K, és szukralóz), valamint a leggyakoribb daganatok (emlő-, prosztata- és obesitással szövődött daganatok) összefüggését kutatták.

Obesitással összefüggő daganatoknak azokat a daganatokat nevezzük, melyek keletkezésében a World Cancer Research Fund megfogalmazása szerint – függetlenül a résztvevő személy BMI státuszától - az obesitas volt az egyik kockázati (vagy védő) faktor: ilyenek a kolorektális-, gyomor-, máj-, szájüregi-, garat-, gége-, nyelőcső-, pre- és posztmenopauzában egymással ellentétes összefüggést mutató emlő-, petefészek-, endometrium- és prosztatarákok. Ebben a vizsgálatban azt látták, hogy az obesitas posztmenopauzában növelte az emlőrák kockázatát, de premenopauzában éppen védő hatása volt – állapította meg Dr. Sievenpiper.

Forrás:

Busko M. Artificial sweeteners: a modifiable cancer risk? Medscape Medical News, March 24, 2022.

Debras C, Chazelas E, Druesne-Pcollo N, et al. Artificial sweeteners and cancer risk: Results from the NutriNet-Santé population-based cohort study PLoS Medicine. Published March 24, 2022. https://doi.org/10.1371/journal.pmed.1003950

McGlynn ND, Khan TA, Wang L, et al. Association of low-amd no-calorie sweetened beverages as a replacement for sugar-sweetened beverages with body weight and cardiometabolic risk. A systematic review and meta-analysis. JAMA Netw Open. 2022;5(3):e222092. doi:10.1001/jamanetworkopen.2022.2092