Életmód és daganatkockázat

A szakértők a Madridban tartott International Congress of the Spanish Society of Precision Health (SESAP) keretein belül tartott Precision Health Session in Oncology szekció keretében részletesen megtárgyalták a rák és az életmód összefüggéseivel kapcsolatos legújabb adatokat. Ezen új adatok birtokában elemezték az egyes tápanyagoknak a daganatok keletkezésében betöltött szerepét, és megerősítették azt a korábbi feltevést, mely szerint a személyre szabott („precíziós”) testedzés nemcsak opcionális, hanem egyenesen az onkológiai kezelésekbe integrálandó.

A dietetikus, táplálkozási- és anyagcsere-szakértő, dr. Pedro Carrera Bastos (Lund Egyetem, Svédország) „Diet and Habits in the Prevetion of Carcinogenesis” című előadásában azt bizonyította, hogy az étrend és az életmód a carcinogenezis minden stádiumában (kezdet, kifejlődés, progresszió) igen jelentős befolyásoló tényező. Bár a befolyásoló táplálkozási és életmódbeli faktorok többé-kevésbé inden fázisban ugyanazok, de ezek hatása a carcinogenezis stádiumaiban különbözik.

A daganat kialakulásának kezdetén bizonyos tápanyagok (folátok, B-vitaminok /B12, B6, B3/) hiánya szerepet játszik a kromoszóma-törésekben, a DNS hipometilációjában, a mutagénekkel szembeni fokozott érzékenységben. A szelén- és a C-vitamin hiány növeli az oxidatív DNS károsodást, de a hatáshoz a nem megfelelő cink-, magnézium- és D-vitamin szintek is hozzájárulnak, és a daganatok keletkezési fázisában az aflatoxin is negatív szerepet játszik. Ez az anyag az zöldség-eredetű táplálékokban (manióka-liszt, paprika, gabonafélék, búza, rizs, köles, cirok, napraforgó- és mogyoró-magok) található, de hatása lényegesen függ attól, hogy ezeket az ételeket hogyan készítik el és hogyan tárolják. A carcinogenezis fázisban leginkább a nitrogén tartalmú vegyületek, a nitritek és nitrátok szerepe emelendő ki, de a natúr táplálékban biokémiailag nem termelődnek belőlük nitrozaminok. A hozzáadott nitritekkel van baj, amelyek pl. a feldolgozott húsokban, felvágottakban nitrozaminokká alakulnak.

Policiklikus aromás szénhidrogének

A nitrozaminok a dohányban is jelen vannak, de közvetlen hatásuk eltér a táplálék formájában bejutó nitrozaminok hatásától, pl. a dohányzás a tüdőrákokért 72%-ban, az összes daganatért 15%-ban okolható, míg a feldolgozott húsok 13%-ban okolhatók a vastagbélrákért és 1,5%-ban az összes daganatért.

A feldolgozott húsok két különlegesen veszélyes formái: a pácolt (abált) húskészítmények (melyek N-nitrozo vegyületeket tartalmaznak) és a füstölt húsok és halak, melyek a különböző főzési technikáktól függően policiklikus aromás szénhidrátokat tartalmaznak, amelyek a lipidek és a fehérjék elégetése során (pirolízise során) keletkeznek. A különféle főzési módszerek eltérő hatásainak illusztrálására Carrera egy kínai vizsgálatra utalt, amelyben a nyers és grillezett állati és növényi eredetű táplálékok policiklikus aromás szénhidrát-tartalmát mérték. Jóval több ilyen anyag keletkezett az állati eredetű táplálékokban, azok közül leginkább a csirkében.

A policiklikus aromás szénhidrátok keletkezésének csökkentésére többféle módszer van. Az egyik az, hogy az alapanyagot először legkevesebb egy órára savas oldatba helyezzük („marináljuk”), így ezen szénhidrátok termelődése csökken, a termék jelentősen „glikálódik”, melyek prooxidánsok és proinflammatorikusok. A másik megoldás a húsok és halak grillezés előtti fűszerezése (bors, paprika, fokhagyma, hagyma, gyömbér, kömény, fahéj, kurkuma, szegfűszeg, édeskömény, csillagánizs), alacsony hőfokon történő főzése. Legfontosabb, hogy a húsokat és halakat sok-sok zöldséggel, leginkább káposztafélékkel (brokkoli, fejes káposzta, kelkáposzta, paszternák, kelbimbó, mustár) együtt fogyasszuk.

Cél: a gyulladás megakadályozása

Grillezéskor a húsokban keletkező benzpirén a DNS mutációját okozhatja, és beindíthatja a carcinogenezist. A káposztafélék gazdagok sulforaphan tartalma (ami egyes gének - a többi között a glutathion-S-transzferáz- fokozott expressziójában vesz részt) elősegíti a benzpirén eltávolítását.

Számos támogató és számos gátló faktor vesz részt a carcinogenezisben. Közöttük van a pszichés stressz és a napszakkal kapcsolatos (cirkadián) hatás (mint azt a műszakokban dolgozóknál többször igazolták), a fizikai aktivitás, az obesitas, a hiperglikémia, a hiperinzulinémia, az inzulin-like növekedési faktor-1 (IGF-1) és az inzulin-like növekedési faktor-kötő protein-3 (IGFBP-3) magasabb koncentrációja, a diszbiózis (a bélflóra egyensúlyának zavara) és a D-vitamin-hiány. A fenti faktorok közös kisérője a gyulladás, mivel ismert, hogy különféle módon a többi között az apoptózisban szereplő gén-expressziókra, a megnövekedett angiogenezisre, sejt-proliferációra,. akut gyulladásos válasz alakul ki. Egy 2019-es vizsgálatban igazolták, hogy a krónikus szisztémás gyulladás vezető okai között van az obesitas, a fizikai inaktivitás, a cirkadián ritmus megszakadása, a krónikus pszichés stressz, a különböző xenobiotumok, vagy a nem megfelelő táplálékok fogyasztása (Furman). Mindezek képesek működésbe hozni a carcinogenezisben szerepet játszó proinflammatorikus utakat.

Tehát a gyulladás a daganatok elősegítő és gátló fázisaiban is fontos szerepet játszik, de egyre több adatunk van azokról a táplálkozási és az életmódbeli tényezőkről, amelyek akadályozhatják, vagy meg is állíthatják ezt a folyamatot. Ilyenek az omega-3 családból (EPA, DHA) származó zsírsavak, melyek a transzmembrán receptorokhoz kötődve megakadályozhatják a protein-kinázok működésbe lépését. Ezek oldott formában, elsősorban a krónikus, alacsony szintű gyulladásokban szenvedő betegekben fordulnak elő. A protein-kinázok foszforilációját az említett zsírsavakon kívül egyes – főleg a gyömbérben, zöldteában, kurkumában, brokkoliban és egyéb káposztafélékben megtalálható - növényi hatóanyagok is gátolják Alapvetően fontos kimutatni és azonosítani a betegek alacsony szintű krónikus gyulladásának okait, de még a tápanyagoknál és kiegészítőknél is fontosabb a napi életvitel kérdése.

Testedzés, mint onkológiai terápia

Dr. Adrián Castillo-García (Sapnish National Research Council, (CSIC) Barcelona Biomedical Research Intitute (IIBB) Cancer and physical exercise: a battle between high performance cells című előadásában azokat a legutóbbi tanulmányokat ismertette, amelyekben az onkológiai kezelések alatti fizikai gyakorlatok fontosságát, a tumor mikrokörnyezetének és az immunműködések módosításában betöltött szerepét igazolták.

 „A rák egy egyértelmű metabolikus komponenssel rendelkező betegség, a daganat mikrokörnyezete részben meghatározza a daganat kifejlődését és malignitását is. Ismert, hogy a tumoros agresszió egyik fő elindítója a hipoxia, ami pro-tumoros mutációk „circulus viciózusához” vezet. Ezért a rák elleni küzdelemben alapvető a hipoxia csökkentése. Minden beavatkozás célja a daganat mikrokörnyezetének megváltoztatása, hogy a daganat elleni metabolikus beavatkozásokkal az onkológiai kezeléseket hatásosabbá lehessen tenni.

Preklinikai adatok szerint a testgyakorlatok javíthatják az onkológiai kezelések hatásosságát. Konkrétan ez azt jelenti, hogy módosítani lehet a tumor környezetét, csökkenteni lehet a hipoxiát, mérsékelni lehet a (mikrokörnyezetben magasabb koncentrációban megtalálható metabolit) plazma laktát biológiai hozzáférhetőségét. Ilyen módon javulhatnak a kemoterápia és az egyéb onkológiai beavatkozások eredményei.

Az egyik legújabb tanulmányban kimutatták, hogy a kemoterápia melletti testgyakorlás csökkenti a tumor méretét, és a progressziót (Fiuza-Luces). A hasnyálmirigyrákos betegeken végzett vizsgálatban kimutatták, hogy még a legkisebb, otthon is végezhető testgyakorlás során is az ér-struktúra átalakulása következik be. Legjobbak az ellenállással szembeni – laktát „kimosó” - gyakorlatok, pl. a kerékpározás. A szükséges gyakorlatok intenzitása, adagjai, volumene természetesen minden betegnél külön értékelendő.

Forrás:

Carla Nieto Martínez. Nutrients and exrecise affect tumor development. Medscpae Medical News. May 27, 2022.

Furman D, Campisi J, Verdin E. Chronic inflammation in the etiology of disease across the life span. Nature Medicine 2019; 25:1822-1832.

Fiuza-Luces C, Valenzuela PL, Castillo-García A, et al. Exercise benefits meet cancer immunosurveillance: implications for immunotherapy. Trends in Cancer 2021; 7(2):91-93.