Markerek az ultrafeldolgozott élelmiszerek kimutatására
Egy 28 vér- és 33 vizeletmarkerből álló pontszám jelzi az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásának mértékét.
- Diabétesz-gyógyszer halálos méregből
- A szemaglutid kardiovaszkuláris előnyei
- Berberin a "természet Ozempic”je?
- A diabetológia fejlődése az elmúlt tíz évben
- Mesterséges intelligencia segítheti az inzulinadagolást
- Cagrilintid + semaglutid a diabezitás megelőzésére
- A COVID-19 járvány és az 1-es típusú diabetes
- Orális inzulinadagolás mikromotoros minitablettákkal
- 1-es típusú diabetesz kialakulását késleltető szer
- Heti egyszeri adagolású bázis inzulin
- Neuropátia és hipoglikémia-veszély 1-típusú diabetesben
- Őssejtterápia autoimmun kórképekben
A PLOS Medicine folyóiratban május 20-án jelent meg a National Cancer Institute kutatóinak tanulmánya, amelyben olyan vér- és vizeletmarkereket kerestek, amelyek elárulhatják, hogy egy személy mennyi ultrafeldolgozott élelmiszerekből származó energiát visz be a szervezetébe. A szerzők szerint ez kulcsfontosságú lépés lenne az amerikai étrend közel 60%-át kitevő termékek élettani hatásainak megértéséhez.
“Ez támpontokat adhat nekünk arra vonatkozóan, hogy mi lehet a mögöttes biológiai összefüggés az ultrafeldolgozott élelmiszerek és a különböző egészségügyi problémák között” - nyilatkozta Erikka Loftfield, a cikk társszerzője.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek (UPF; ultra-processed foods) - cukros gabonapelyhek, üdítők, chipsek, fagyasztott pizzák és más termékek - olyan ipari folyamatok révén előállított termékek, amelyek olyan összetevőket tartalmaznak (adalékanyagok, színezékek és tartósítószerek), amelyek az otthoni konyhákban nem fordulnak elő. Az ilyen élelmiszerek mindenütt jelen vannak az Egyesült Államokban és más országokban is, de egészségre gyakorolt hatásuk tanulmányozása nehéz, mert bonyolult pontosan nyomon követni, hogy valójában mit is fogyasztanak az emberek. A tipikus táplálkozási tanulmányok a felidézésre támaszkodnak: megkérdezik az embereket, hogy mit ettek egy bizonyos időszakban. Az ilyen jelentések azonban közismerten megbízhatatlanok, mert az alanyok vagy nem emlékeznek mindenre, amit ettek, vagy pontatlanul jegyzik fel.
Az új mutatók létrehozásához Loftfield és kollégái egy már létező, több mint 1000 amerikai AARP-tagsággal (Amerikai Nyugdíjasok Szövetsége) rendelkező felnőtt adatait vizsgálták meg. Közülük több mint 700-an egy éven keresztül gyűjtöttek vér- és vizeletmintákat, valamint részletes étrendi jelentéseket adtak le. A kutatók megállapították, hogy több száz anyagcseretermék korrelációt mutatott azzal, hogy egy személy a bevitt energia hány százalékát fogyasztja ultrafeldolgozott élelmiszerekből. Ezekből egy 28 vér- és 33 vizeletmarkerből álló pontszámot állítottak össze, amely megbízhatóan jelezte az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztását a tipikus étrendet folytató embereknél. Néhány marker, nevezetesen két aminosav és egy szénhidrát, 100 tesztelési ismétlésből legalább 60 alkalommal jelent meg. A tanulmány szerint az egyik marker potenciális kapcsolatot mutatott ki az ultrafeldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend és a 2-es típusú cukorbetegség között.
Az eredmények megerősítése érdekében Loftfield bemérette a skálaszerű pontozási eszközt az ultrafeldolgozott élelmiszerekkel foglalkozó, igen gondosan ellenőrzött 2019-es National Institutes of Health vizsgálat résztvevőivel. Ebben a vizsgálatban 20 felnőtt egy hónapig egy NIH-központban élt. Két héten át kaptak egy-egy kalória, cukor, zsír, rost és makrotápanyag tekintetében egymáshoz illeszkedő, ultra-feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszerekből álló étrendet, és azt mondták nekik, hogy annyit egyenek, amennyit csak akarnak. Loftfield csapata úgy találta, hogy az anyagcsere-értékek alapján meg tudták állapítani, hogy az egyes résztvevők mikor ettek sok ultra-feldolgozott élelmiszert, és mikor nem ettek ilyeneket.
“Egyelőre a kutatás korai szakaszában járunk, de az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztását kimutató vér- és vizeletmarkerek azonosítása jelentős tudományos előrelépés - fejtette ki Dr. Dariush Mozaffarian, a tanulmány egyik bírálója. “További kutatásokkal ezek az anyagcsere-markerek feltárhatják az UPF-ek fogyasztásában szerephez jutó biológiai útvonalakat és azok ártalmait, valamint az egyes UPF élelmiszercsoportok, feldolgozási módszerek és adalékanyagok egészségügyi következményei közötti különbségeket” - mondta.
Loftfield reméli, hogy az eszközt már meglévő tanulmányokban is alkalmazni tudja, ahol vér- és vizeletminták állnak rendelkezésre, hogy nyomon követhető legyen például az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának hatása a daganatos betegségek kialakulásának kockázatára.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Markers in blood and urine may reveal how much ultra-processed food we are eating
Irodalmi hivatkozás:
Abar L, et al. Identification and validation of poly-metabolite scores for diets high in ultra-processed food: An observational study and post-hoc randomized controlled crossover-feeding trial.PLOS Medicine (2025). DOI: 10.1371/journal.pmed.1004560