Demencia és biológiai életkor

A King’s College London kutatócsoportjának eredményei szerint a biológiai életkor és a kronológiai életkor közötti eltérés jelentős összefüggést mutat a demencia kialakulásának valószínűségével. A biológiai öregedés és a genetikai kockázat együttes vizsgálatával a kutatók képesek voltak azonosítani azokat az egyéneket, akiknél nagyobb eséllyel alakul ki demencia, illetve akiknél a betegség fiatalabb életkorban jelentkezik.

A metabolomikus vagy biológiai öregedési órák azt mérik, hogy mekkora különbség van az egyén tényleges életkora és a szervezet belső állapota alapján becsült életkor között. Ezeknek az óráknak az állása a vérben található metabolitok – vagyis az anyagcsere során keletkező kis molekulák – mennyiségi és minőségi mintázatából számítható ki. A mostani vizsgálat azt elemezte, hogy a metabolomikus öregedési óra összefüggésben áll-e a demencia kialakulásával és annak kezdeti életkorával.

A kutatás több mint 220 ezer UK Biobank résztvevő adatait dolgozta fel, amelyek tartalmazták a demencia genetikai kockázatára vonatkozó információkat, a vér metabolitprofilját, valamint a demencia előfordulását és kezdetének időpontját. A metabolitadatok alapján számították ki az egyének biológiai életkorát, majd a kronológiai életkortól való eltérést MileAge deltának nevezték el. Ez az érték jelzi, hogy a biológiai öregedés gyorsabb vagy lassabb-e a vártnál.

A résztvevők közül közel négyezer főnél diagnosztizáltak demenciát. Az elemzés kimutatta, hogy azoknál, akiknek biológiai életkora több mint egy szórással meghaladta a kronológiai életkorukat – ami a populáció mintegy 16%-át érintette, – 20%-kal nagyobb volt a demencia kialakulásának kockázata. A vaszkuláris demencia esetében ez az arány 60% volt. Azoknál, akiknél a biológiai öregedés előrehaladottabb volt és emellett magas genetikai kockázattal is rendelkeztek, a demencia kialakulásának esélye akár tízszeresére nőtt.

Az Alzheimer’s & Dementia folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kronológiai életkort meghaladó biológiai életkor különösen a vaszkuláris demencia esetében növeli a betegség kialakulásának esélyét, és a demencia különböző altípusainak korábbi kialakulását eredményezi. Azoknál az egyéneknél, akiknél a biológiai öregedés előrehaladottabb, és emellett a legmagasabb genetikai kockázattal is rendelkeznek – vagyis két APOE ε4 allélt hordoznak –, tízszer nagyobb a demencia kialakulásának kockázata. A két tényező nagyrészt egymástól függetlenül hat, ami arra utal, hogy a demenciához vezető genetikai és biológiai öregedési útvonalak elkülönülnek egymástól.

Julian Mutz, a kutatás vezetője kiemelte, hogy a biológiai öregedésre vonatkozó adatok lehetővé tehetik a demenciára hajlamos személyek azonosítását még a klinikai tünetek megjelenése előtt. Hangsúlyozta, hogy a genetikai tényezők és a potenciálisan módosítható biológiai öregedési markerek együttes alkalmazása a jövőben megelőző stratégiák alapját képezheti, akár egy egyszerű vérvizsgálat formájában.

Az Egyesült Királyságban jelenleg mintegy 982 ezer ember él demenciával, és a becslések szerint ez a szám 2040-re eléri az 1,4 milliót. Bár a kronológiai életkor továbbra is a legerősebb kockázati tényező, a demencia nem tekinthető az öregedés elkerülhetetlen következményének, és az esetek akár 45%-a késleltethető vagy megelőzhető lenne a kockázati tényezők módosításával. Marian Knight professzor hangsúlyozza, hogy a korai felismerés és kezelés nemcsak a betegek, hanem a családtagok és az egészségügyi ellátók számára is jelentős tehercsökkenést eredményezhet. A genetikai adatok és a biológiai öregedésre vonatkozó információk együttes alkalmazása lehetőséget teremthet a demencia korai felismerésére és a betegség előrehaladásának lassítására.

A kutatók szerint a metabolomikus öregedési órák olyan biológiai információkat rögzítenek, amelyek önállóan is relevánsak a demenciakockázat meghatározása szempontjából. Mivel a vérplazma-alapú vizsgálatok könnyen skálázhatók és minimálisan invazívak, a jövőben szerepet kaphatnak a középkorú lakosság szűrésében, illetve segíthetnek a megelőzési vagy betegségmódosító klinikai vizsgálatok résztvevőinek pontosabb kiválasztásában.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Simple blood test could help spot dementia risk earlier by combining aging and genetic clues

Metabolomic ageing (MileAge) in mid-life predicts incident vascular, unspecified and all-cause dementia

Irodalmi hivatkozás:

Metabolomic ageing (MileAge) in mid-life predicts incident vascular, unspecified and all-cause dementia, Alzheimer s & Dementia (2026). DOI: 10.1002/alz.71280