Virtuális valóság alkalmazása az egészségügyben: játszva a hasznos mozgásért

A virtuális valóságnak (VR-nek) több definíciója van. Egyik szerint a virtuális valóság egy számítógépes környezet ál­tal létrehozott, mesterséges világ, melybe a felhasználók megpróbálnak minél jobban belemélyedni és beleélni magukat az adott virtuális világban történő eseményekbe, mintha a valóságban lenne. A VR létreho­zásához elektronikus berendezések kelle­nek, és ezek generálják a térlátás illúzióját. Alapvetően a VR egy háromdimenziós grafika (ennek alapja a számítástechnika), amelyben a felhasználók azt az élményt élik meg, mintha ténylegesen ebben a vi­lágban lennének. A felhasználók ehhez valamilyen VR eszközt (pl. VR szemüveg, sisak, kesztyű) használnak, ami követi a testük, a kezeik és a fejük mozgását. A VR létre­hozásához tehát az úgynevezett nyom­követő rendszerek is kellenek, amelyek a felhasználó testének, kezeinek, fejének helyzetmeghatározására szolgálnak, vala­mint a tapintási rendszereknek, melyek az erő és nyomás visszacsatolásához szüksé­gesek. Kell hang is, ami generálja a virtuális tér hangjait, valamint segítenek a felhasz­nálónak a virtuális térben történő minél pontosabb helymeghatározásban (1. ábra).

A kiterjesztett valóság (augmented reality, AR) nem ugyanaz, mint a VR, hiszen alapvető tulajdonságukban eltérnek egymástól. Amikor felveszünk egy virtuális szemüveget, belekerülünk abba a tér­be, ahol az adott alkalmazás „játszódik”, és teljesen kizárjuk a valóságos világot. Míg a kiterjesztett valóságban ugyanabban (valós) térben maradunk, és ebbe a térbe vetítődnek bele valóságban ott nem lévő elemek. A kiterjesztett valóságban a mobil vagy tablet kameráján keresztül nézünk valamit és az alkalmazás odavetít még ké­pet, információkat. Az IKEA-nak van olyan alkalmazása (IKEA-AR), amely segítségével a kiválasztott bútorokat megmutatja azon a helyen, ahová tenni szeretnénk. Vagyis odairányítjuk a kamerát, ahol a bútor ki­szemelt helye lesz, az alkalmazás akkorára méretezi a bútort, hogy méretarányosan jelenjen meg – így láthatjuk, hogy nézne ki a jövőbeni helyén (tudtommal nálunk nem elérhető) (1. ábra). De ilyen a korábbi szám­ban bemutatott – a növekedésihormon-kezelés során használható Easypod AR is.

A VR több betegség kezelésében sike­resen használható. Tudományos adatokkal igazolható betegségek közé tartozik a de­presszió,¹ a fájdalom,² a sclerosis multiplex (SM) szövődményei,3 a sarcopeniás bete­gek,4 és a stroke utáni mozgásrehabilitáció.¹ Ugyanakkor, az egészségmegőrzésben, a testsúlykontrollban vagy akár elhízás ke­zelésében is alapvető lehet. Ez utóbbi azért a legfontosabb most, mert Magyarországon a felnőtt lakosság majdnem kétharmada tartozik a testsúlyproblémákkal küzdők közé (túlsúlyos vagy elhízott). A felnőtt magyar lakosság majdnem 30%-a elhízott, a másik 30% pedig túlsúlyos (ez a COVID-19-járvány alatt nőtt az előző évhez képest). Ezért muta­tom be épp ezeket a megoldásokat, melyek egyben felügyelettel és szakmai vezetéssel alkalmazhatók akár SM-ben, sarcopeniában szenvedők esetén, de stroke utáni mozgásrehabilitációban is.

Az egyik kiemelendő VR rendszer az Oculus Quest 2, ami a Facebook „Meta-verzum” tulajdona (fejlesztése) (https:// www.oculus.com/) (2. ábra). Ára 299 USD, és ehhez járnak játékok/programok. Ami a fit­neszt illeti, a sajátjuknál jobb, de ezzel a VR rendszerrel működik a Supernatural játék (app). Ez egy igazi fitnesz/workout (edző) já­ték. Sokak szerint ez teljesen megváltoztatta a fitneszélvezetet, azt jelenti, hogy nagyon játékosan (például boxolni kell) izzaszt meg. Ez egy androidra és iOS-re fejlesztett app, ami tehát az Oculus Quest VR-rel működik (3. ábra). Bárki letöltheti, akinek van ilyen VR-je. Szívritmust is mér a fitneszjáték közben.

De ilyen izzasztó és látványos-játékos mozgást kínál a VZfit is (https://virzoom. com), ami szintén az Oculus VR rendszeré­vel működik. Itt is több program van, pél­dául egy furcsa biciklit hajt a fitneszjátékos akár a valós kaliforniai környezetben (de bárhol, mert a Google street view-t hasz­nálja az alkalmazás). A MyndVR idősek számára ajánlott (https://www.myndvr.com/) (4. ábra). A VR szemüveggel lehet vele utazni, természetet járni, koncertet hallgatni, állatokkal barátkoz­ni, de extrém sport is „űzhető” vele. Hasznos mozgásra, depresszió és egyedüllét ellen, kognitív funkciók fenntartására. Használhat­ják hospice otthonok, közösségek, de otthon bárki. A headset (szemüveg stb.) és a tablet (ezen vannak telepítve és elérhetően a kü­lönböző programok) ára 395 USD (ebben az éves előfizetés is benne van, mert újabb VR programok jönnek ki rendszeresen) (5. ábra).

A Les Mills (https://www.lesmills.com) weboldala alapvetően fitnesz videókat kí­nál otthoni edzésre, de van egy olyan meg­oldása (programja) is (a „The Trip”), ami egy 40 perces digitálisan kreált világot vetít ki a tv vagy tablet/telefon képernyőjére és en­nek a látványa segíti a fitneszélvezetet, így a motivációt. Ehhez nem kell VR szemüveg.

Az USA-ban már van betegeknek VR-rendelés, sőt van olyan orvos is, aki személyre szabottan és adott betegségre VR-kezelést és programot választ és javasol – a szakte­rületnek már neve is van: virtualist. Azt is érdemes tudni, hogy az emberek 5–10%-a „VR-mellékhatást” panaszol, leginkább hány­ingert. Ennek is van neve: kiberbetegség (cybersickness) (de más informatikai eszkö­zök használata is vezethet ehhez).

Levelezési cím: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

A szerző munkahelye:

Dr. Speer Gábor: PhD, endokrinológus szakorvos, Interlab Praxis Közösség és Plus Medical Orvosi Köz­pont – endokrinológiai rendelések

Irodalom:

1. Gao Y, Ma L, Lin C, et al. Effects of Virtual Reality-Based Intervention on Cognition, Motor Function, Mood, and Activities of Daily Living in Patients With Chronic Stroke: A Systematic Review and Meta-Analysis of Randomized Controlled Trials. Front Aging Neurosci 2021;13:766525

2. Brea-Gómez B, Torres-Sánchez I, Ortiz-Rubio A, et al. Virtual Reality in the Treatment of Adults with Chronic Low Back Pain: A Systematic Review and Meta-Analysis of Randomized Clinical Trials. Int J Environ Res Public Health. 2021;18:11806

3. Maggio MG, Russo M, Cuzzola MF, et al. Virtual reality in multiple sclerosis rehabilitation: A review on cognitive and motor outcomes. J Clin Neurosci 2019;65:106–111

4. Tuena C, Pedroli E, Trimarchi PD, et al. Usability Issues of Clinical and Research Applications of Virtual Reality in Older People: A Systematic Review. Front Hum Neurosci 2020;14:93 ­