Otthoni vérnyomásmérés: telemedicina, okoseszközök, appok

Sejthető, hogy hamarosan elkészül a mandzsetta nélküli valid vérnyo­másmérő. Ennek a csúcsa – véleményem szerint – az lesz, ha okostelefonon valósul meg, és a telefon ujjlenyomat-olvasóját használja majd mérésre. Az első óriá­si lépést azonban az Omron megtette, van vérnyomásmérőjük, ami karóraként, oszcillometriás elven, csuklós vérnyomás­mérőként (különleges mandzsettával) funkcionál (1. ábra). Az American Heart Association (AHA) használatra ajánlja (itt megtekinthető, mely vérnyomásmérőket tekinti a társaság validnak: https://www. validatebp.org). Az Omron validálta is az új – HEM-6410T típusú – két vérnyomás­mérőjét,¹ de az eszköz – az Omron tájé­koztatása alapján – nem lesz elérhető Európában, csak Japánban és az Egyesült Államokban, bár a németországi Omron weboldalon szerepel mint rendelhető eszköz. A különböző, így a hazai irány­elvek is a hitelesített, megfelelő méretű mandzsettával a felkaron történő otthoni vérnyomásméréseket ajánlják jelenleg, és vannak is olyan valid, felkaron mérő vérnyomásmérők, amelyek a mérési ada­tokat okostelefonra (pl. saját fejlesztésű applikációra) továbbítják (ilyen az Omron connect app). Az otthoni vérnyomásmé­résnek az álcázott (maszkírozott) hiper­tónia kimutatásában is elvitathatatlan értéke van. Maszkírozott magas vér­nyomásban a rendelőben normotónia, míg a valós életben mérve hipertónia igazolható.

A European Society of Hypertension (ESH) egyetlen valid applikációt fogad el magas vérnyomás esetében: a sajátját. Az ESH Care app ingyenes és betegeknek szól (magyar nyelven nincs, de könnyen elmagyarázható a használata). Bárki az áruházakból, de akár az ESH weboldalá­ról is letöltheti android és iOS készülék-re (https://www.eshonline.org/guidelines/ blood-pressure-monitoring/). Nagyon jól működik, különlegessége, hogy a (kézzel) beírt vérnyomás-és pulzusadatok, vala­mint az ezekből készült látványos grafiko­nok elküldhetők az orvosnak (2. ábra).

A vérnyomást különféle stresszorok be­folyásolhatják, ilyen a termikus környezet is. A vérnyomás és az évszakok váltakozásá­nak összefüggése ismert. Sem az AHA/ACC, sem az ESH/ESC, sem a Magyar Hipertonia Társaság ajánlása nem tér ki erre, bár az ESH egyik munkacsoportja megfogalmazta, hogy hideg, téli időszakban a vérnyomás számottevően emelkedik, nyári, meleg időszakban pedig csökken. Igazolódott az is, hogy a nagyobb szezonális variabilitást mutató személyek kardiovaszkuláris morbi­ditása és mortalitása meghaladja a kisebb variabilitást mutatókét. Adatok igazolják, hogy a lakás szobahőmérséklete is hatás­sal van a magas vérnyomásban szenvedő vérnyomására. Ez különösen télen igaz.² A WHO lakhatási és egészségügyi irányelvei 18 °C-os minimális beltéri hőmérsékletet javasolnak a megfázás okozta betegségek megelőzésére, de télen ennél magasabb hőmérséklet kell otthon a magas vérnyo­másban szenvedők számára.

Egy skóciai vizsgálatban azok közül, akiknél az otthoni hőmérséklet 18 °C alatt volt, többen szenvedtek magas vérnyomásban, mint efölött, de a 16 °C alatti hőmér­séklet még jobban fokozta ennek a rizikó­ját. A szerzők azt a következtetést is tették, hogy a skót lakosságban a magas vérnyo­más 9%-a megelőzhető lenne, ha a laká­sokat 18 °C fölé fűtenék.³ Egy vizsgálatban télen, kétféle lakáshőmérsékleten (13,9±3,3 °C vs. 24,2±1,7 °C) már két órával az esti ágy­ban fekvés után 5,8 Hgmm-es vérnyomás­különbséget mértek, ami a reggeli ébre­déskor is szignifikánsan különbözött.⁴ Egy angol vizsgálatban a szobahőmérséklet 1 °C-os csökkenése 0,48 Hgmm-es sziszto­lés vérnyomás-emelkedést okozott (95% CI: –0,72 és –0,25) és hasonló diasztolést is. Különösen azoknál mutatkozott jelen­tősnek a kapcsolat, akiknél nem volt rend­szeres fizikai aktivitás.⁵ Mások azt igazol­ták, hogy a 18 °C-oshoz képest a 10 °C-os szobahőmérséklet-emelkedés (28 °C) már 20 perccel később mérve a magas vérnyo­másban szenvedőknél jelentős szisztolés vérnyomáscsökkenést eredményezett (7,3 Hgmm vs. 2,1 Hgmm). Az idős hipertóniás betegek esetén a változás 7 Hgmm volt!6 Az Egyesült Királyságban az otthonokban a nappali és a hálószoba átlagos hőmér­séklete télen 19,3 °C, illetve 18,9 °C. Nyilván nálunk is sokan fáznak télen otthon.

A vérnyomás otthoni mérése lehetővé teszi a tenzió változásainak ellenőrzését a termikus környezetben, ismerve a beltéri hőmérséklet értékét is. Ha valaki fontosnak tarja a szobahőmérséklet mérését és ennek kapcsán a vérnyomásnaplóból levonható következtetéseket a terápiás döntéshez, számára is van okoseszközös támogatás. Idős betegeknél ez nyáron is lényeges lehet, mert sokat tartózkodnak otthon, de számos tényező (pl. a páratartalom) is alapvető fontosságú. Véleményem szerint figyelmet kell fordítani az otthoni termikus környezetre, és a vérnyomás önmérése se­gít az egyéni, kényelmes környezet kiala­kításában is.

Vannak applikációk, melyek az otthoni hőmérsékletet mutatják, sőt „az otthoni hő­mérsékletet mutató legjobb 10 alkalmazás” listája is létezik. Ez azonban sokak szerint kamu, mert pontatlanok. A külső hőmér­séklet méréséhez nyilván szenzor kell, ami a legtöbb telefonba nincs erre dedikáltan beépítve (például a Samsung Galaxy S4-ben van beépített termométer). Az említett app­likációk részben egy nyilvános (GPS-koor­dináták alapján elérhető) és külső hőmérő adataiból dolgoznak. Ezt könnyű ellenőrizni, mert ha valaki letölt egy ilyen alkalmazást, a telepítés után engedélyezni kell a GPS-koordináták lekérésének lehetőségét, és ha valaki ezt nem teszi meg, nincs mérési adat. Mások ennél frappánsabban működnek: az okostelefonokban van termoszenzor, de ez az akkumulátor és a chipek körül méri a hő­mérsékletet, s ez kell a túlmelegedéstől való védelemhez. Sok szobahőmérsékletet mérő applikáció egy része ezek mérését használja a telefon körüli hőmérséklet meghatározá­sához. Ez még akkor sem biztosan pontos, ha ezek az appok azt javasolják, hogy egy ideig nem használva az okostelefont (azaz nincs felmelegedve) már megbízható ada­tok születnek.

Véleményem szerint (is) ezért a szo­bahőmérséklet „okos” és pontos mérésé­hez olyan eszközt kell venni, ami a mérési adatokat okostelefonra küldi, és innen már elmenthető, elküldhető az orvosnak átgondolásra. Nem könnyű ilyet találni, ezért segítségként két példa, hogy milyet érdemes keresni. A ThermoPro TP-357 bel­téri digitális Bluetooth légnedvességmérő és hőmérő 80 méteres távolságon be­lül lévő okostelefonra is küldi és menti a mért adatokat. A Govee wifis beltéri hőhigrométer is applikációs értesítéssel rendelkezik. Az eszköz wifin keresztül csat­lakozik az okostelefonhoz, így bármikor és bárhonnan ellenőrizhető a hőmérséklet és páratartalom az ingyenes Govee alkalma­zás segítségével. Ez azért okosabb, mert a vezeték nélküli kapcsolat lehetővé teszi, hogy messziről is látni lehessen az adatokat online, nem kell 80 méteren belül lenni.

A testsúly mérése szintén alapvető a vérnyomás ellenőrzésében, elég csak a szívelégtelenségben szenvedők helyze­tére gondolni. Hogy melyek a valid, ottho­ni okos testsúlymérők (okosmérlegek), azt az e-Beteg Bár weboldalán a betegeknek szóló cikkek alatt az érintettek megtalál­hatják (https://ebetegbar.hu/2023/04/13/ okosmerleg/) (3. ábra).

A napi folyadékbevitel ellenőrzése, de leginkább a betegségspecifikusan szükséges elérése/betartása szintén lényeges a magas vérnyomásban szenvedő és különösen az egyéb társbetegséggel (pl. veseelégtelenség, szívelégtelenség) élő betegek számára.⁷ Erre rendkívül sok applikáció figyelmeztet, de – hasonlóan az applikációkhoz általánosság­ban – a többségük szakmailag nem megfele­lő. Az, amiben nem lehet egyénre szabottan a folyadékbeviteli célértéket beállítani (csak az app határozza azt meg például élekor, nem és testsúly szerint), már eleve kiesett a saját rostámon. Csak az ingyenesek marad­tak, és ezek tesztelése után az egyik legjobb­nak a magyarul is elérhető „Vízemlékeztető” alkalmazást találtam (iOS, androidra egyaránt ingyen elérhető). Nehéz rátalálni az alkalma­zásra a rengeteg és akár hasonló logójú közül, ezért ezt képben kiemeltem (4. ábra).

Ebben az alkalmazásban be lehet állí­tani a napi mennyiséget, az időpontokat, amelyek szerint figyelmeztessen a folya­dékbevitelre, és a bevitt mennyiségek frappánsan felvihetők. Tele van hirdetés­sel az ingyenesség miatt, de ezt érdemes „lenyelni”.

Bár evidencia, hogy a vérnyomáscélértékek elérése csökkenti a szervkáro­sodások előfordulását, mégis sok beteg számára ez nehéz feladat, emiatt a lakos­ság jelentős részénél a magas vérnyomás kontrollálatlan marad. A telemedicinás megoldások is ebben próbálnak segíteni. A telemedicina hatékonyságát azonban a magas vérnyomás kezelésében még nem igazolták egyértelműen. Számos ta­nulmány alátámasztja azt az állítást, hogy a vérnyomás távoli monitorozásán alapu­ló beavatkozási modellek nemcsak a ma­gas vérnyomás kezelését javítják, hanem a betegség kimenetelét és prognózisát is: a szisztolés vérnyomás 4,71 Hgmm-es, a diasztolés vérnyomás 2,45 Hgmm-es csökkenéséhez vezethetnek. Mások vi­szont cáfolják ezt, és eredményeik szerint elhanyagolható a telemedicinás módsze­rek hatása – különösen az alacsonyabb vérnyomásértékekkel rendelkező hiper­tóniás betegeknél.

Azt gondolom, ha minél több vérnyo­másméréssel kapcsolatos adathoz jut az orvos (ezt valid okoseszközökön keresztül tudja megkapni) és minél egyszerűbben/ időt kímélőbben, akkor lesz a távgondo­zás egyértelműen sikeres. Ehhez próbáltam eszközöket bemutatni.

Levelezési cím:

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

A szerző munkahelye:

Dr. Speer Gábor: PhD, endokrinológus szakorvos, Interlab Praxis Közösség és Plus Medical Orvosi Köz­pont – endokrinológiai rendelések

Irodalom:

1. Kuwabara M, Harada K, Hishiki Y, Kario K. Validation of two watch-type wearable blood pressure monitors ac­cording to the ANSI/AAMI/ISO81060-2:2013 guidelines: Omron HEM-6410T-ZM and HEM-6410T-ZL. J Clin Hyper­tens (Greenwich) 2019;21:853–858

2. Keigo S, Kenji O, Junko I, et al. Stronger associa­tion of indoor temperature than outdoor temperature with blood pressure in colder months. J Hypertension 2014;32:1582–1589

3. Shiue I, Shiue M. Indoor temperature below 18 °C ac­counts for 9% population attributable risk for high blood pressure in Scotland. Int J Cardiol 2014;171:e1–2

4. Saeki K, Obayashi K, Iwamoto J, et al. Influence of room heating on ambulatory blood pressure in winter: a ran­domised controlled study. J Epidemiol Community Health 2013;67:484–490

5. Zhao H, Jivraj S, Moody A. My blood pressure is low today, do you have the heating on? – The association between indoor temperature and blood pressure. J Hy­pertens 2019;37:504–512

6. Chen X, Tu P, Sun XL, et al. The Impact on Blood Pressure of a Short-Term Change in Indoor Temperature. Int J Gen Med 2021;14:1507–1511

7. Watso JC, Farquhar WB. Hydration Status and Cardio­vascular Function. Nutrients 2019;11:1866