Dr. Speer Gábor cikkei

Nem egyértelmű, hogy a telemedicina segít a magas vérnyomásban szen­vedőknek az ajánlott célértékek elérésében. Különösen az alacsonyabb vérnyomásértékekkel rendelkező hipertóniások esetében kérdőjelesek az eredmények. Egyre több olyan egészségügyi okoseszköz és applikáció van azonban, amelynek használata javíthatja a telehealth sikerét is – nem beszélve az önellenőrzésről. Ilyen eszközöket igyekszem bemutatni.

Az Omron HEM-6410T vérnyomásmérő. Jól látható az ar­téria radiálist elszorító mandzsetta. Csak az USA és Japán betegeinek

Medikusként vagy kezdő orvosként alig várta, hogy újraéleszthessen va­lakit, és ez az érzés mára megkopott? Ha változtatna ezen, itt az alkalom!

Amíg nincs a SARS-CoV-2 ellen védőoltás, addig az elrejtőzés – szociá­lis távolságtartás – az egyik fő megoldás ellene. Hogyan támogatja ezt okostelefonon futó alkalmazás Dél-Koreában, Indiában, Izraelben és Szin­gapúrban, állami segítséggel?

Az első részben adatokat mutattam arra, hogy mennyi a megfelelő napi lé­pésszám. Hogy nem húzható rá ugyanaz mindenkire. Hogy mennyit kell lépni és milyen intenzitással az egészség megőrzéséhez, ha csak járással akarjuk ezt teljesíteni – és ez még nem sportolás. Most arról lesz szó, hogy ez közel megbízhatóan mérhető okostelefonnal is, de tudni kell ennek a korlátait és a pontos mérés feltételeit. Nem mindegy, melyik alkalmazást használjuk.

Valójában mennyi a megfelelő lépésszám? Ráhúzható-e egy mennyiség mindenkire? Egészségmegőrzésre és fogyásra is ugyanaz a célszám? Mér­hető-e ez okostelefonra eleve telepített alkalmazással, esetleg más appot érdemes letölteni, vagy lépésszámláló kell inkább hozzá? A kitűzött napi lépésszám elérése-mérése tényleg életet ment? A kétrészes közleményben ezekre a kérdésekre próbálok válaszolni.

Véleményem szerint jelenleg a legfontosabb lehetőség az, amikor az al­kalmazott kezelések ellenére nem gyógyuló, daganatban szenvedő be­teg számára egy alkalmazáson keresztül az orvos, de akár maga a beteg is tudna magának olyan gyógyszervizsgálatot keresni, amibe még folyik a betegbeválasztás. Találtam erre kezdetleges, de előremutató példákat. Ezeket is bemutatom.

Ha hazánkban elérhető lenne pl. a hepatitis C fertőzés diagnózisában az ún. betegágy melletti laboratóriumi diagnosztika, az jelentősen növelné a megtalált betegek számát. Nem kellene megvárni a – jó esetben – na­pokkal később kapott eredményt (és az újabb orvos–beteg találkozást), hanem, ha már a rizikós beteget el lehetett érni, azonnal lehet cselekedni. Óriásit lendített ezen is az okostelefonhoz kötődő mobile-Health. Ezt mu­tatom be itt.

Négyéves lett a mobile-Health egészségmegőrzésben és gyógyításban betöltött szerepével foglalkozó rovat. Ideje átgondolni, mit nyújt jelenleg a betegeknek és az egészségügyi szakembereknek: mire képes, mire nem, mire használják a betegek, és mit gondolnak róla ők maguk. Segíti-e a be­tegellátást az okostelefon? Miért töltik le az alkalmazásokat szorgalmasan, de miért nem használják őket rendszeresen? És a legfőbb dilemma: lehet-e valahogyan választani a több mint 300 ezer elérhető alkalmazásból?

Képes-e jelenleg a mesterséges intelligencia arra, hogy pontosan diag­nosztizálja a bőrrákot? Vagyis: lefényképezve a kérdéses elváltozást, biztos diagnózist kapunk-e? A válasz egyelőre még tagadó. De sok bőrbetegségre már érdemi választ tudunk kapni. Arra pedig feltétlenül alkalmas több applikáció, hogy kövessük vele az észlelt bőrelváltozást, ami sok esetben kritikus a diagnózishoz és a kezeléshez is.

Az elmúlt hónapok felkapott egészségügyi kérdése volt a médiában az a közlemény, amely azt találta, hogy a férfiak spermaszáma drasztikusan csökken. Adatok szerint a párok 10–15–20%-a szenved meddőségi problé­mától, ezért 30–40%-ban a férfi teste a felelős. Tekintettel erre, egy olyan, az FDA által validált okostelefonos alkalmazást mutatok be, amely alkalmas az otthoni spermaanalízisre.

A nők leggyakoribb daganatos betegsége hazánkban is az emlőrák. Magyarországon a nemzeti rákregiszter alapján 2014-ben 8049 új beteget fedeztek fel, és 2133 nő halálát okozta ez a betegség. A többnyire 50 éves kor felett előforduló emlődaganat már 30 éves kor után is megjelenhet. A kezelés annál hatékonyabb, minél korábban ismerik fel. Ennek első lépése az ön­vizsgálat. Mivel az 50+ generáció már bőven használ okostelefont, érdemes megismernünk az emlők önvizsgálatát segítő alkalmazásokat.

Igazolódott, hogy a fogmosásra motiváló, okostelefonon működő alkalma­zások képesek fokozni a fogmosási hajlandóságot, ezzel javítani a szájhi­giéniát. A hosszú távú hatás ugyan a használó kitartásán áll, amit az alkal­mazás csak játékosságával, megkapó jellegével képes fenntartani. Ennek tükrében próbálok olyan alkalmazásokat bemutatni, amelyek alkalmasak a fogmosási attitűd javítására. Napi kétszer két perc, viccesen eltöltve…

Rovatunk mostani közleménye a lapszám fő kérdésköréhez próbál csatla­kozni. Az okostelefonhoz illesztett pulzoximétert nevezik „phone oximeter”- nek is. Az okostelefon az eredmény (szaturáció) megjelenítését, tárolását, másokkal való megosztását végzi kényelmesen, praktikusan.

Az akut fájdalom csillapítása alapvető orvosi feladat. A krónikus fájdalom csillapítása jóval nehezebb, és ehhez a beteg együttműködése is kell. Még­is, pl. a krónikus fájdalom szindrómában ajánlott adekvát és rendszeres fizikális aktivitás (torna, gyógytorna) melletti kitartás, akárcsak a krónikus betegek gyógyszerszedési terápiahűsége, igen alacsony. Ezen is segíthet­nek az okostelefonra letölthető alkalmazások. De nem mindegyik. A leg­hasznosabbakat igyekszem bemutatni.

Alzheimer-kórban szenvedők megsegítésére is elérhetők okostelefonon futó alkalmazások. Két típusuk van. Az egyik magát az idős beteget próbálja segí­teni, játékos módon javítani hangulatát vagy kognitív funkcióit. A másik típusú alkalmazások a betegről gondoskodó családtagot igyekeznek támogatni. Bár magyarul alig elérhető valami, olyan alkalmazásokat fogok bemutatni, melyek angol nyelven ugyan, de nyelvtől független szolgáltatást nyújtanak.

Nem tisztán mobile-Health a jelenlegi szám közleménye. Olyan alkalmazá­sokat mutatok be, amelyek alapvetően okostelefon platformon működnek és az alkoholfogyasztás mérséklésére szolgálnak. A felelősségteljes alkohol­fogyasztás előnyökkel járhat, a kóros mértéket elérő alkoholbevitel halálos. A WHO adatai szerint az alkohol mintegy 60 betegség létrejöttében játszik szerepet, a világon a harmadik leggyakoribb korai halálok.

Mára elérhetővé váltak a mobiltelefon technológiával a diabétesz kezelését támogató eszközök. Az első folyamatos vércukormérő eszköz (CGM) még asztali gépre küldte az adatokat. Később már okostelefonon jelentek meg az ötpercenkénti mérés eredményei. Mára ez valóban okos eszköz lett. Az okostelefon összefüggéseket láttat és riaszt. Ha majd inzulinpumpához lesz kapcsolva a rendszer úgy, hogy az megbízható vércukoradatokon, azonnali megjelenítésen alapul, és tökéletes inzulinadagolásra lesz képes, az már a „mesterséges pancreas”. A CGM akkor vált mHealth technológiává, amikor okostelefon vette át az adatmegjelenítő, feldolgozó szerepet. Erről szól a közlemény.

Nem teljesen mobile-health a most bemutatott alkalmazás. Ez az alkal­mazás okostelefonon működik mint platform. Azért tartom lényegesnek, mert hazai fejlesztés, és hepatitiszvírusok szűrésére szolgál. A HepaCare a HCV- és HBV-fertőzés kockázatának meghatározására alkalmas kérdőív, és egyben információs adatbázis is. Azért mutatom be, hogy az olvasókon keresztül minél több lehetséges beteghez jusson el.

Az egyedülálló ember otthoni eleséseit az elesést jelző alkalmazások nem képesek megelőzni, de a családtag időben való értesítése életmentő lehet, hiszen az elesés nemcsak elbotlás miatt következhet be, hanem számos olyan betegség következtében is, melynek ellátása nem szenvedhet kése­delmet. Az ilyen alkalmazásokra hívja fel a közlemény a figyelmet.

Az okostelefonon működő validált vérnyomásmérés még várat magára, de mára közel került a tudomány a megoldáshoz egy munkacsoport 3D-ben nyomtatott, az okostelefont kiegészítő prototípusával. A részben a mandzsettás vérnyomásmérés elvét alkalmazó frappáns módszert kis esetszámú vizsgálatban, de sikeresen validálták, és nagyon-nagyon felhasználóbarát.

A jól ismert szlogen szellemében – aki vért ad, életet ad! – készült el a Magyar Vöröskereszt új applikációja, mely többek között a véradó­helyekről ad folyamatos tájékoztatást. Erre az ingyenesen letölthető alkalmazásra hívja fel a figyelmet ez a közlemény.

Amerikában törzskönyvezték a világ első digitális tablettáját. A digitális tabletta jelez annak, akit a beteg felhatalmazott rá, hogy a beteg bevette-e a gyógyszert. A gyógyszer neve: Abilify MyCite, ami az Abilify (aripiprazol) tablettának egy szenzort tartalmazó változata. Az Abilify MyCite gyógyszer részei: maga az aripiprazol tabletta a szenzorral, az érzékelőt tartalmazó tapasz és a MyCite okostelefonos applikáció, ami az információt gyűjti és továbbítja. Új kezdet előtt állunk? Vagy elbukik az ötlet, mert az emberek elutasítják, ha ellenőrzik őket?

Az elmúlt 5 évtizedben a pitvarfibrilláció prevalenciája ötszörösre nőtt, és 2050-re a jelenlegi szám is meg fog duplázódni. A nem megfelelő antikoagulálás miatt a pitvarfibrilláció okozta stroke előfordulása pusztító, sokan cunamihoz hasonlítják. Kimutatták, hogy pitvarfibrillációban gyakori az orális antikoagulánsok nem megfelelő használata vagy az alulkezelés. A helyzet javításában segíthet a mobile health technológia.

Sokhelyütt arra tanítják a betegeket, hogy fontos egészségügyi döntés előtt kérjenek második orvosi véleményt is. De lassan ott tartunk, hogy dr. Google után az orvos véleménye marad a „second opinion”. Szerintem ez így nincs jól. Megoldásként lehetségesnek látom, hogy proaktívan olyan, okostelefonon alapuló, betegséggondozást támogató eszközt ajánljunk, ami valid, segíti az orvos munkáját, bizalmat kelt a betegben. A betegek azért szeretik az okostelefonjukat az egészségük érdekében is használni, mert titkos, autonómiát ad, és a beteg még meg is tudja osztani a közösség­gel a tapasztalatait. Mindezt gasztroenterológiai megbetegedések kapcsán mutatom be.

Az orvosnak a kontrollok közti időre rá kell bíznia az internetre a betegét. Segítségül kell hívnia az okostelefonon használható egészségügyi alkal­mazásokat is (mHealth). Tekintve azonban azt, hogy az internet hamis hírei az egészségügyben is tarolnak, nem mindegy, hogy miket engedünk be magunk mellé. Mert a helyzet súlyos, dr. Google más orvosi egyetemre járt, és egyre többen jobban hisznek neki. Védekezésként, véleményem szerint, az orvosnak magának kell valid weboldalt, információforrást és mHealth-t ajánlania betegének. Ez az első lépés ahhoz, hogy ő maga e-doktorrá, be­tege jól képzett e-pácienssé váljon.

Bár lenne egészséges mobile health (mHealth-) függőség! Jelenleg nagy­jából 165 ezer okostelefonon futó egészségügyi alkalmazás érhető el a két platformon (android, iOS). Minden hónapban ezer új mHealth alkalmazás kerül az áruházakba. Az USA-ban a lakosság 20%-a töltött le (használ?) mHealth-t, illetve az okostelefon-használók 62%-a alkalmazza ezt egész­ségügyi kérdésekben (információ keresése vagy applikáció letöltése). Ám az alkalmazás letöltése nem mindig jelent egyben használatot, sőt általában nem jelenti azt. De mitől függ, hogy ki mennyire használja az informatika adta eszközöket?

Hónapokkal ezelőtt megint hír lett a laikus médiában a meningokokkusz meningitisz okozta tragikus gyermekhalál. Ekkor hasított belém, hogy évekkel ezelőtt én is elkezdtem beoltatni a két gyermekemet, de melyik szerotípus ellen is? És emlékszem, hogy ismétlőoltásra is szükség van, de mikor? Elkéstem vele!? Egy szempillantás múlva rádöbbentem arra is, hogy a kullancsenkefalitisz elleni védőoltás emlékeztetőjét is elfelejtettem be­adatni nekik. A felelősebb gondoskodáshoz elegendő lenne egy telefonon futó alkalmazás telepítése. Erről szól az áprilisi mobile-health közlemény.

Adolf Windaus 1928-ban fedezte fel a D₃-vitamint, amiért Nobel-díjat is kapott. Ma, 89 évvel később sincs még egyértelmű protokollja a D₃-vita­min-pótlásnak. Mekkora a napi adag? A napi adagolás a jó, vagy a ritkább, nagyobb adagokkal való szupplementáció is az? Még a normális D₃-vitamin-szint sem egyértelmű, sőt a D₃-vitamin-szintet meghatározó metodikák sem meggyőzőek. Mi több, sokan pszeudokórképnek tarják a D₃-vitamin-hiány pándémiáját. Számomra úgy tűnik, két dolgot kell elkülöníteni egymástól: a csont- és izomrendszeri hatásokat, illetve az extraszkeletális előnyöket. Mindkettő más-más D₃-vitamin-szint elérésétől várható, és ezért más-más pótlást is igényel. Itt most a csont- és izomrendszerről lesz szó, és az e te­kintetben leginkább érintett idős populációról.

Egyre többen lépnek ki lakásukból testükön vagy karjukon olyan, okostelefonnal összekötött bioszenzorral, amely számolja lépéseiket, ér­zékeli szívverésüket vagy segíti fittségüket. Az ilyen okoseszközök „okos” jelzője azonban ma még kissé megtévesztő, mert a legtöbbször képzetlen felhasználó nem tudja, mit kezdjen ezekkel az adatokkal. Aki nem ismeri az élettani, kórélettani összefüggéseket, annak félreérthetetlen, vitathatatlan, orvosilag valid figyelmeztetést kell adni, ha úgy tűnik, hogy baj lehet az egészségével. Nem megriasztani, mert az az orvosnak is felesleges munkát ad. Ezzel próbálkozott az alább ismertetett példamutató kutatás.

Nincs arról képi (filmes) élményem, milyen lesz az e-beteg a jövőben. Csak arról van, hogyan veszik át robotok az orvosok szerepét. Az újabb rész miatt aktuális Csillagok háborújában robotdajkával született meg az Iker­pár, és láttam azt is, hogy a halálos égést szenvedett Anakin Skywalkert hogyan „rakják össze” orvosrobotok élő Darth Vaderré. Az új részből végre azt is megtudtam, hogy a Jedik lézerkardját a kiberkristályok táplálják. Ami az e-egészségügyet illeti, azt már most is tudom, hogy egyre több a kiberbeteg. De lesznek-e valódi e-páciensek és e-doktorok?

Ha csak a depressziót írjuk be angolul az okostelefonos alkalmazások áruházainak weboldalán, 1500 appot találhatunk. Az egyik a depresszió diagnosztizálásában, a másik a napi hangulat követésében, a harmadik a pozitívabb gondolkozásban segít. És persze van egy sor alkalmazás szo­rongásos betegeknek, vagy szkizofréniában, poszttraumás stressz beteg­ségben, evészavarokban vagy addikcióban szenvedőknek. De valóban jók-e, használnak-e?

A kardiovaszkuláris megbetegedések – koszorúér- és agyérbetegségek, magas vérnyomás, a szívbillentyűk betegségei, veleszületett szívbetegsé­gek, a perifériás erek megbetegedései – sok esetben életmód-változtatást kívánnak a betegtől, ami alig teljesül. Az orvos személyes tanácsa csak akkor segít, ha a beteg kilépve a rendelőből energiát fektet a tanács betartásába. Sok betegnek olyan segítség kell, ami egyszerű, látványos, játékos, divatos, visszajelez. Ha az orvos célja a siker, akkor ehhez az igényhez alkalmazkod­nia kell. Ha a betegeket székbe szegező ellenfél a látványos play-station vagy X-Box, akkor ilyennel kell segítenie az orvosnak is.

Az orvoslás átalakulásának jele, hogy a beteg orvost tud keresni weboldalon vagy mobiltelefonon keresztül. Sőt, nemcsak keresni tud, de a közösség többi tagját is segítheti, ha osztályozza a kiválasztott, majd felkeresett szak­embert. Ezt az orvostársadalom egy részének nem könnyű elfogadnia, mert az egészségügy nem étterem, az orvos nem gyógyulást áruló pizzafutár. El kell-e fogadni, hogy a beteg pár kulcsszó (gyors bejutás, közelség, elfogad­ható ár, mások által adott értékelés) alapján választja meg az orvosait? Erről is szól az okostelefonra letölthető egészségügyi alkalmazások rendszere.

Az okostelefonra letölthető menstruációs naptárak segítenek követni a cik­lust, kiszámolják, mikor van peteérés, mely napok termékenyek és melyek biztonságosak. Feljegyezhető bennük sok adat, tünet, hangulat, feltüntet­hetők a szexuális együttlétek, a fogamzásgátlással kapcsolatos információk. Ez nagyon praktikusan hangzik, nem is igényel a forgalmazásuk hatósági engedélyt. A helyzet azonban egy friss közlemény szerint borzasztó.

Idén 200 éve, hogy a francia René Laennec papírosból készült sztetoszkópjá­val tbc-s nőbetegének mellkasát hallgatta. Később Laennec fából készítette el találmányát, tölcsérrel a beteg mellkasa felé eső végén. Az orvoslás iko­nikus szimbólumának sorsa mára fordulópontjához érkezett. A hangokból olvasó bűvös diagnosztikus eszköz, mellyel képzett használója a mellkason keresztül mintegy „belelát” a betegbe, a digitális technika jóvoltából zseb­ultrahanggá fejlődött, amely ténylegesen a mélybe lát.

Amiről most írok, az nem a mobile health (m-health) vagy e-health része. Ami összeköti ezekkel, az a szinte elképzelhetetlen, informatikai tudáson is alapuló jövő. A 3D nyomtatás ma már túlmutat a csokifigurák printelésén; gyógyszert is előállítanak a technikával – erről sorozatunkban esett már szó. De vajon igaz-e, vagy csak bulvárhír, hogy élő és működő szerveket is lehet 3D nyomtatással előállítani?

Van-e üzenete az Ubernek az egészségügy számára? Kellenek-e a betegek által kikényszerített, a jelenlegi ellátásnál olcsóbb, kényelmesebb, gyorsabb megoldások? S ha igen, készen áll-e rá az orvostársadalom? Megértve a be­tegek alapvetően nem szakmai kívánságait, befogadja-e az egészségügy a technológiai újításon alapuló változásokat? Egy amerikai közleményt ismertetve vetjük fel mi is a kérdést, de bemutatjuk a működésükben Uber-szerű, az egészségügyet alapvetően megreformálni képes startup vállalko­zások egy részének árnyoldalait is. A változásra azonban készülni érdemes, a betegek ugyanis sokszor elégedetlenek, és a technika már a kezükben van.

A közleményben olyan mobilalkalmazásról lesz szó, melynek használa­tával a depressziós ember a hangulatának és alvásának alakulását tudja követni. Egy fejlesztés alatt álló másik alkalmazás képes diagnosztizálni a depressziót! Bemutatok epilepsziában szenvedő betegek hasznára váló valódi mhealth eszközöket is.

Világszerte félmilliárdnyian használnak okostelefont, s közülük egyre többen egészségügyi alkalmazásokat is, egészségmegőrzési, vagy akár gyógyítási, diagnosztikus céllal. Vajon visszaélhet-e bárki avval, hogy a fel­használók nemcsak az egészségügyi eredmények feldolgozásában laikusok, hanem érzékeny adataik sorsának követésében sem mérik fel a buktatókat, hiszen céljuk a saját egészségük – és ez így van jól. A jelen közlemény célja viszont az egészségügyi alkalmazások használatakor keletkezett adatok biztonságára való figyelmeztetés.

Az önmonitorozás segíthet abban, hogy a kardiovaszkuláris egészséghez való viszonyunkat megváltoztassuk. Mindaddig azonban, míg a gyógyszer­vizsgálatokhoz hasonlóan valid tudományos eredmények nem születnek az erre való alkalmazásokkal, nem az elutasítás, hanem a próbálkozás, azaz a használat a megfelelő út.

Itt vannak az ünnepek, és rovatunk egy könnyedebb, de tudományosan megalapozott közlemény bemutatásával jelentkezik. Adatok szerint egy egyetemista is eltölt 3 órát naponta okostelefonjának nyomogatásával – internetet használ, sms-eket és e-maileket küld leginkább. Van-e ennek káros mozgásszervi következménye? A közlemény erre ad választ.

A rovat második cikkében nem a szorosan vett témakörből választottam be­mutatandó érdekességet. Tágabban értelmezve azonban ez is a tárgyunk­hoz tartozik, hiszen a legújabb informatikai technológiák egészségügyi alkalmazásának bemutatásával (a célom az, hogy ámuljanak el) remélhe­tőleg az e-medicina népszerűsítését szolgálom.

Új rovatunk első cikke az egészségmegőrzésben segítséget nyújtó, validált okostelefonos applikációk jobb megismerésére biztatja az orvosokat – el­sősorban a háziorvosokat, akiktől betegeik és még egészséges pácienseik egyre inkább elvárják, hogy segítsék őket az új hard- és szoftverek poten­ciális egészségügyi előnyeinek kiaknázásában.