Védőoltási könyv okostelefonon – szülőknek, utazóknak, orvosoknak

Az Egészségügyi Világszervezeten be­lül az EU-ban a legrosszabb a védőol­tások elfogadottsága. Nem meglepő, hogy az oltásoknak a javasolt időben való beada­tása is probléma. A védőoltás késedelmes beadatásával egyrészt a gyermeket teszi ki a szülő a fertőzés veszélyének, másrészt a sorozatos késedelmek annak veszélyét rejtik, hogy – az állandó csúszás miatt – sosem kapja meg időben a védőoltásokat a gyerek. Ez világszerte probléma, a gaz­daságilag alacsonyan és közepesen fejlett országokban a gyerekek 10–15%-át nem immunizálják, és ennek egyik oka az állan­dó késedelem dominóhatása. Hazánkban megfelelő, szakmailag korrekt a kötelező és ajánlott védőoltások rendszere.¹

Az irodalom 28 napnál nagyobb késés esetén beszél késői védőoltás-beadásról. Európában 2010-ben 33 országra kiterje­dő kanyarójárvány zajlott, annak ellenére, hogy 90–95%-os volt az átoltottság. A jár­ványban döntően a 12 hónapnál fiatalabb gyermekek, illetve a 15–29 évesek voltak érintettek, pontosabban ezekből a korosz­tályokból azok, akik vagy nem voltak, vagy inkompletten voltak beoltva. Ekkor kezdtek rádöbbeni a szakemberek, hogy a statisztikákban nem tartják nyilván a védőoltások előírt, javasolt beadási időpontjainak pon­tos betartását, azaz a késedelmes beadáso­kat. A példa rámutat arra, hogy mennyire fontos a megfelelően időzített vakcináció.

Az oltási fegyelem hiányosságai

Egy kínai közleményben a kanyaróra endé­miás Kuanghszi (Guangxi) tartomány ka­nyaró elleni védőoltási adatait vizsgálták a szerzők. Az első védőoltást a gyermekek 33,7%-a elkésve kapta. A második védő­oltást a gyermekek 10,2%-a kapta a kel­leténél később. Az átlagos késedelem 32 nap volt az első és 159 nap a 2. védőoltás esetén. Argentínában 36%-os a késedelem ugyanezen védőoltás első beadásánál, Ausztráliában pedig 25,7%. Belgiumban a gyermekek 32%-a kapja meg későn az elsőt, míg Svájcban a gyermekek 62,6%-a kapja meg időben az első kanyaró elleni védőoltást és 59% a másodikat. Az USA-ban a gyermekek 55%-a 24 hónapos korára nem kapja meg az összes, szamárköhögés elleni védőoltást.

A védőoltások késedelmes beadásá­nak következményeivel kevés közlemény foglalkozik. Nem jelölik ki a potenciálisan veszélyes késedelmi időtartamokat, de ezt egyes szerzők – a védőoltás típusától függően – 2 hét és 6 hónap közé teszik.² Egy adott vakcina esetében attól is függ­het ez az időtartam, hogy van-e az adott fertőzésre pándémia a vizsgált helyen, valamint függ a beoltandó személy immunizáltságától is. Általánosságban 1 hóna­pos késést még elfogadhatónak tartanak a kötelező védőoltások beadásában. Egy francia közlemény szigorúbb: a még elfo­gadható késedelmes beadást a DTPa-IPV/ Hib és a PCV13 védőoltások esetében 15 napra teszi, az emlékeztetőik esetében pedig 1 hónapra; az MMR első oltásánál szintén 1 hónapra, a másodiknál pedig 6 hónapra² (az oltások nevét lásd a rövidíté­sek magyarázatában).

Egy 9354 szülő védőoltással kapcsola­tos tevékenységeit vizsgáló USA-beli pub­likációban a szülők 27%-a mondta el, hogy gyermekének az előírtnál később adatta be a védőoltást. Több vizsgálat igazolta, hogy ekkor a gyermekek védettsége át­menetileg alacsonyabb fokú. Egy másik, szintén amerikai közlemény a DTPa három alapoltásának beadását vizsgálta, a szer­zők az 1 hónapos késést tekintették még elfogadhatónak. A három alapoltás beadá­sának átlagos késése 16, 27, illetve 44 nap volt. A pertusszisz elleni oltás időben való beadásával 278 szamárköhögéses esetet, 103 kórházi felvételt és 1 halált lehet elke­rülni az USA-ban. A szerzők állítják, hogy a védőoltások késedelmes beadása a jár­ványok kitörésének kockázatát is fokozza.³ Belgiumban a DTPa beadása szintén nem követi az ajánlást. A gyermekek többségét 1–4 hét késéssel oltják be, a késés a harma­dik oltásnál a legnagyobb, ekkor a gyerme­kek 10%-ánál már 2 hónapnál is nagyobb.

A szülők nem is tudják elmondani, milyen védőoltásokat kapott gyermekük, a kérdésre a szokásos válasz – Európa-szer­te – az, hogy a kötelezőket megkapta. Van­nak adatok arról is, hogy a megkérdezettek gyakran nem mondanak igazat (szégyellve figyelmetlenségüket, tájékozatlanságukat). Az utazási védőoltások beadatását is elfe­lejtik az emberek. Ha megkapta valaki pl. a hepatitisz A elleni védőoltás két adagját, és elfelejtette ezt, az újabb vakcináció felesleges egészségi és anyagi teher.

Miért fontos még, hogy a szülő vagy maga a beoltott személy pontosan is­merje a védőoltási anamnézisét? Ha va­laki korábban tetanusz szempontjából alapimmunizálásban és emlékeztető oltásban részesült, és a sérülése az utolsó oltástól számított 5 éven belül történik, akkor tetanusz elleni prevencióra nincs szükség. Gondoljuk át, hány felesle­gesen beadott tetanuszoltást lehetne megspórolni, ha a beteg bármikor iga­zolni tudná az utolsó tetanuszoltásának az időpontját. A meningokokkusz elleni védelem is akkor megfelelő, ha az em­lékeztető oltásokat nem felejtjük el beadatni. A meningokokkusz C csoportja ellen, csecsemőkorban kezdve az oltá­sokat, kettő, majd 1 éves kor után foly­tatva még 1 ismétlő oltást kell beadatni. A B szerotípus ellen, 6 hónapos kor alatt kezdve az oltási sort, 3 + 1 ismétlő oltás beadását ajánlják. A C típus ellen 5 évente egy-egy emlékeztető oltás is szükséges.¹ A kullancsenkefalitisz elleni védőoltás ese­tében pedig a folyamatos védelem fenn­tartásához is kell az emlékeztető oltás. Ha ezek elmaradnak, az egész gondoskodás értelmetlenné válik.

Ezen felül, ha az alany vagy a szülő nemcsak a védőoltás beadását tudja pon­tosan felidézni, de egy esetleges szövőd­ményről, következményről is pontosan be tud számolni, az segíti a védőoltást beadó orvost és a beoltandót magát, pl. abban, hogy az oltási ellenjavallatok ne merül­jenek feledésbe, mert az oltást követő súlyos, nemkívánatos esemény korábbi előfordulása esetén az illető nem oltható ismét ugyanazzal az oltóanyaggal. De még ha kevésbé volt is súlyos ez a szövődmény, pl. allergiás oltási reakció jelentkezett, ezt az oltás előtt szükséges lenne jelezni az oltást végző orvosnak. Ha emlékezne rá a páciens…

A pontos oltási napló az emlékeztető oltások, a revakcináció időben történő be­adását is alapvetően meghatározza. Segít figyelembe venni a különböző oltások kö­zött betartandó szüneteket, illetve együtt­adási lehetőségeket. Azt gondolom, hogy az influenza elleni védőoltásnak a járvány kitörése előtti beadására való egyszerű fi­gyelmeztetés (pl. okostelefonon keresztül) is segíthet az egyénnek, de a közösségnek is. Hiszen a szezonális influenza elleni oltás évente ismétlendő az influenzavírus évről évre változó antigénszerkezete miatt.

A jelenleg használatos védőoltási könyvet (1. ábra) jellemzően elveszítjük. A gyermekkori védőoltásainkról pedig egyáltalán nem kapunk a szüleinktől sem­milyen kimutatást. A WHO International Certificate of Vaccination or Prophylaxis (WHO-ICV) nevű sárga védőoltási könyvet hazánkban azoknak állítják ki, akik utazás­sal kapcsolatos védőoltást, illetve sárgaláz elleni oltást kapnak egy oltóközpontban. Sokan ezt is elveszítik, pedig a sárgaláz­oltás egész életre szóló védelmet jelent, soha többet nem kell ismételni!4 Sőt, a sárgalázoltás igazolása több afrikai, dél-amerikai ország részéről belépési fel­tétel, melyet az egészségügyi hatóságok ellenőriznek.

Segít az okostelefon

Az összes fenti gondra-bajra megoldást jelenthet a mobile-health adta lehetőség, azaz ha okostelefonon magunk vezetjük (szedjük össze) magunk és gyermekeink számára a védőoltási naplónkat. A gyerme­künk, ha majd nagy lesz, megkapja tőlünk saját telefonjára a naplót. Ez lehetőséget ad nemcsak a naplózásra, de az emlékeztetők és a revakcinációk időben való beadására is figyelmeztethetnek, ha beírtuk, hogy mikor esedékes a következő. Ilyen okostelefonra készülő, validált védőoltási napló lesz hama­rosan a VaccApp^© alkalmazás (http://www. vi-vi.org/vaccapp/).⁵ Elérhető lesz iPhone, iPad és android készülékekre. Az ausztrál Pfizer által kifejlesztett VaxiMate™ iOS vál­tozatát kivonták a forgalomból, tudomásom szerint az androidos változat még elérhető. A svájci MyViavac (android, iOS) négy nyel­ven (angol, német, francia, olasz) elérhető védőoltásmenedzser, de ez nincs ingyen (2. ábra). Kanadai fejlesztés a CanImmunize (vagy ImmunizeCA) alkalmazás (http:// www.canimmunize.ca/en) (3. ábra). Jó még az ingyenes Vaccines on the Go alkalmazás is (iOS, android). Hazánkban ilyen magyar nyelvű alkalmazás jelenleg még nincs, de a hazai fejlesztésű Artmedus™ alkalmazás erre is megoldást fog adni hamarosan. Érde­mes figyelni (www.artmedus.com).

Levelezési cím: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Irodalom:
1. Országos Epidemiológiai Központ. Módszertani levél a 2016. évi védőoltásokról. Epinfo 2016;23(1. különszám)
2. Gras P, Bailly AC, Lagrée M, Dervaux B, Martinot A, Dubos F. What timing of vaccination is potentially dangerous for children younger than 2 years? Hum Vaccin Immunother 2016;12:2046–2052
3. Curran D, Terlinden A, Poirrier JE, Masseria C, Krishnara­jah G. Vaccine Timeliness: A Cost Analysis of the Potential Implications of Delayed Pertussis Vaccination in the US. Pediatr Infect Dis J 2016;35:542–547
4. Vaccines and vaccinations against yellow fever: WHO Position Paper, 2013. június. Wkly Epidemiol Rec 2013;88:269–283
5. Seeber L, Conrad T, Hoppe C, Obermeier P, Chen X, Karsch K, Muehlhans S, Tief F, Boettcher S, Diedrich S, Schweiger B, Rath B. Educating parents about the vac­cination status of their children: A user-centered mobile application. Prev Med Rep 2017;5:241–250

A szerző a közleményben megemlített Artmedus alkalmazást fejlesztő vállalkozás társalapítója, társtulajdonosa.