Okostelefon, étrend és gasztrointesztinális betegségek

Egy felmérés szerint 2014-ben az ame­rikaiak 62%-a keresett okostelefonján keresztül egészségügyi információt. Ugyanakkor az egészséggel foglalkozó okostelefonos alkalmazást (mHealth) letöltők 90%-a csak egyszer használta azt. Egy másik adat szerint a gasztrointesztinális betegségben szenvedők sem foglalkoznak napi 5 percnél többet a letöltött alkalmazással. Ez részben azért lehet, mert sok mHealth-megoldás rossz, a beteg pedig nehezen talál rá a hasz­nosra. Ebben próbálok segíteni.

Gasztroenteritiszt okozó fertőzéssorozat megoldása okostelefonnal

Mire használhatná a közegészségügy vagy akár a járványügy az érintett kö­zösség okostelefonjait? Erre egy gasztrointesztinális fertőzés kapcsán szeretném felhívni a figyelmet.¹ Londonban, 2013. március 22-én egy iskola 155 tanulója és tanára jelzett hasmenéssel és hasi fájda­lommal járó fertőzést. Az ok a március 21- én az étkezőben tálalt csirke volt, március 23-án már meg is volt a forrás és a kór­okozó: Clostridium perfringens. Mindezt egy frappáns ötletnek és a mobiltelefon­nak köszönhették. A C. perfringens 12–18 óra inkubációs idővel, az enterotoxinja miatt az esetek 80%-ában hasi fájdalmat és több mint 90%-ban hasmenést okoz. Legtöbbször a tömegétkeztetésben, az étel nem megfelelő hőmérsékleten való tárolása vagy elkészítése (főzése) miatt fordul elő ilyen fertőzés. A vörös húsok és a szárnyasok a fő források. Amikor je­lentették a fertőzést, kiderült, hogy az összes beteg az előző két napban evett az iskola menzáján. Ekkor jött az ötlet! Egy kérdőívet szerkesztettek a szakem­berek, amit kiküldtek az okostelefonokra, választ kérve. A kérdőív a megelőző két napban az iskola étkezőjében ebédre fel­szolgált ételféleségeket tartalmazta, és úgy kellett válaszolni rá, hogy mennyit evett belőle a megbetegedett alany: nem evett belőle, nem ette meg az adagot, megette az egészet, illetve kért még be­ lőle és azt is megette. Rákérdeztek arra is, hogy pontosan mikor jelentkeztek az első tünetek.

A válaszokból megállapították, hogy mindenki egy bizonyos időintervallum­ban lett rosszul, amiből kiderült az ét­kezés időpontja: az ebédidő a panaszok jelentkezése előtti napon. Az ételekre való visszajelzések kapcsán azt találták, hogy a csirke balti mártással 19-szeresére növelte a tünetek kialakulásának esélyét, mégpedig dózisfüggően, azaz akik kér­tek még egy adagot, 23,1-szeres rizikóval lettek betegek. Két megjegyzés: a Lajtán túl a menza azt jelenti, hogy a gyerekek több menüből választanak, ezért nem volt egyszerű rátalálni az ételre. A másik: a balti mártást az indiai konyha használja, sokféle fűszerrel, hagymával készült sűrű mártásról van szó (a „balti” elnevezés egyesek szerint egy wokszerű edényre, mások szerint egy Pakisztánban élő nép­re utal). Ezek után nem volt már nehéz az oknyomozás. A székletmintából izolált C. perfringenst kimutatták a csirkéből is. Két nap alatt.

IBS, IBD, étkezés és applikációk

Az irritábilis bél szindróma (IBS) tüneteit számos élelmiszer, étel is kiváltja. Ha a be­teg ezeket a trigger élelmiszereket kihagyja az étrendjéből, jelentősen tudja csökken­teni a tüneteit. Léteznek olyan mHealth al­kalmazások, amik segítenek abban, hogy a beteg rájöjjön, mik ezek az ételek az ő esetében. Egy mindössze 8 IBS-ben szenve­dő beteggel zajlott vizsgálatban a betegek a hasi fájdalmat, hasmenést, puffadást és székrekedést 0 és 100 közti (VAS-szerű), szí­nek változásával jelzett skálán értékelték (zöld: nincs, vörös: súlyos), és lehetőségük volt arra, hogy legalább három étkezést be is tudjanak írni a szabad mezőbe. Mindent be lehetett, be kellett írni: fűszerezést, ada­got, elkészítési módot, összetevőket, illetve készételeket. A tünetek jelentkezése előtti 4 órán belül beírt élelmiszereket, ételeket vizsgálták. A betegek azt említették, hogy már csak azért is hasznos volt az alkalma­zás, mert ha leírták az ételt, akkor maguk is jobban foglalkoztak az étrendjükkel, gondolkoztak róla. A betegek 73%-ánál azonosítani lehetett olyan triggert, amely individuálisan felelős volt az IBS tüneteiért.²

Krónikus gyulladásos bélbetegségben (IBD) is gyakran szembesül a gasztroenterológus azzal a kérdéssel, hogy mit ehet a beteg. Erre ad megoldást az előzőhöz ha­sonló alkalmazás, a Crohn-betegek számá­ra készült és magyarul is letölthető, Lisa’s diet elnevezésű app (iOS).

A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) és annak kórháza (2017-ben az USA 7. legjobb kórháza) olyan alkalmazást fejlesz­tett (UCLA eIBD, 1. ábra) és tesztelt 301 Crohn-betegségben és 265 colitis ulcerosában szen­vedő IBD-s betegen, amellyel követni tudják – a tüneteik kapcsán – a betegségük aktivitá­sát, és ez colitis ulcerosában az endoszkópos lelettel is korrelált.³ Jelenleg ez az alkalmazás – keresésem szerint – csak az ott kezelt bete­gek számára elérhető, az ún. eIBD program keretében. Elérhető, ehhez hasonló, jónak minősíthető alkalmazás a GI Monitor, mely android és iOS készülékre is letölthető. Ilyen a MyIBD-sickkids is, amely IBD-s gyermekek számára (android, iOS) készült. A Poop Time app használatával rögzíteni lehet az illemhe­lyen töltött időt és gyakoriságot.

Egy koreai–amerikai csapat abból a valós problémából indult ki, hogy a betegek nem tudják sem később felidézni, sem értékelni, hogy mit ettek. Olyan alkalmazást fejlesztet­tek és teszteltek (neve Recaller), amivel bárki lefényképezheti okostelefonjával azt, amit evett (digitális napló) és ezt a Recaller web­oldalára elküldve ott – titkosan természete­sen – tárolni tudja, majd bármikor az orvosnál vagy dietetikusnál elő tudja hívni és közösen átbeszélni.⁴ Az alkalmazás még nem elérhető az áruházakban (store), és a weboldalt sem találtam még. Közel van az a megoldás is, mikor a beküldött képet a szakember elem­zi és visszaküldi az adatokat (becsült kalória, szénhidrát-tartalom,…)!

IBD-diagnosztikára alkalmas megoldások

Funkcionális gasztrointesztinális betegség (IBS) esetén nem emelkedik a székletben is mérhető kalprotektinszint. Ez a marker lehetőséget ad tehát az organikus be­tegségektől való elkülönítésre. Crohn-betegségben és colitis ulcerosában a szék­let kalprotektinszintjének mérése ideális a betegség aktivitásának monitorozására, a terápia követésére is. A norvég Calpro cég olyan eszközt fejlesztett ki (calprosmart), amivel a beteg maga is meghatározhat­ja a széklet kalprotektinszintjét, és az eredményt az okostelefon segítségével olvashatja le, értékelheti (https://calpro. no/products/calprosmart-home-testkit).⁵ A Youtube-on elérhető videó pár percben bemutatja az eszköz működését (2. ábra): https://www.youtube.com/watch?v=wrTk7 VumnSE.

Levelezési cím: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Irodalom:
1. Simone B, et al. Investigating an outbreak of Clostridium perfringens gastroenteritis in a school using smartphone technology. London, March 2013. Euro Surveill 2014;19(19)
2. Zia J, et al. Feasibility and Usability Pilot Study of a Novel Irritable Bowel Syndrome Food and Gastrointestinal Symp­tom Journal Smartphone App. Clin Transl Gastroenterol 2016;3(7):e147
3. Van Deen WK, et al. Development and Validation of an Inflammatory Bowel Diseases Monitoring Index for Use With Mobile Health Technologies. Clin Gastroenterol Hepatol 2016;14(12):1742–1750
4. Hongu N, et al. Usability of a smartphone food picture app for assisting 24-hour dietary recall: a pilot study. Nutr Res Pract 2015;9(2):207–212
5. Ankersen DV, et al. What’s ’App-ening': the help of new technologies in nutrition in digestive diseases. Curr Opin Clin Nutr Metab Care 2017;20(5):426–431