Már csak pár lépés: vérnyomásmérés okostelefonnal
Az okostelefonon működő validált vérnyomásmérés még várat magára, de mára közel került a tudomány a megoldáshoz egy munkacsoport 3D-ben nyomtatott, az okostelefont kiegészítő prototípusával. A részben a mandzsettás vérnyomásmérés elvét alkalmazó frappáns módszert kis esetszámú vizsgálatban, de sikeresen validálták, és nagyon-nagyon felhasználóbarát.
Avérnyomásmérés mértékadó eszközei, az auszkultációs vérnyomásmérők a Korotkoff-hangok érzékelésével határozzák meg a vérnyomásértéket. Az ún. oszcillometriás vérnyomásmérő eszközök az auszkultációs módszerhez hasonlóan működnek, de elektronikus nyomásérzékelő szenzort használnak. Ennek a jelenleg elterjedt megoldása is mandzsettát használ, ezt a mandzsettát a készülékhez csatlakoztatott pumpa és szelep fújja fel, majd engedi le. A mandzsettát csuklós készülék esetén mérés közben szívmagasságba kell emelni. A mandzsettát a készülék a szisztolés nyomás fölé fújja, majd fokozatosan csökkenti azt egészen a diasztolés érték alá. Az értékek akusztikus rögzítése helyett az oszcillometriás módszer az artériák nyomásváltozásait rögzíti és értékeli. A nyomásváltozások akkor jelennek meg, amikor a véráramlás először megszakad, majd újra elindul. Ezután erősödnek, majd csökkennek, míg végül eltűnnek, amikor a vér újra normálisan áramlik. Mind a szisztolés, mind a diasztolés értéket algoritmus segítségével számítják ki.
Mandzsetta helyett szenzor
Létezik ennél is egyszerűbb megoldás? Úgy tűnik, igen. Egy munkacsoport 3 dimenziós (3D) nyomtatásban készítette el egy vérnyomásmérő szerkezet prototípusát, amit okostelefon hátoldalára szereltek (mint első verziót), és természetesen az okostelefon informatikai rendszerével hoztak kapcsolatba. A mérési módszer lényege ugyanaz, amit az oszcillometriás vérnyomásmérők alkalmaznak, csak nem használ mandzsettát. Az ujjbegyet kell megfelelően tartva és folyamatos nyomással egy érzékelőre (szenzorra) helyezni (1. ábra). Az ötlet az, hogy a mutatóujj első ujjpercének (ujjbegy) a szenzorra való nyomása az ott futó kis artériát ugyanúgy elnyomja (mert rányomja az első ujjperc csontjára), mint ahogy a mandzsetta elszorítja az eret.
A lényeg tehát az eszköz érzékelője, amely két részből áll: egy fotopletizmográfból (PPG) és egy nagyon vékony, filmszerű transzducerből. A fotopletizmográfiás elv alapján mérhetővé válik a szívműködés hatására az ujjban létrejövő vértelítettség időbeli változása. Ezt érzékeli a transzducer. Ilyen módon az eszköz az ujj vértelítettségével közel arányosan változó jelet szolgáltat. A telefont itt is a szív magasságában kell tartani az ujjbegy folyamatos szenzorra való nyomása mellett. A szisztolés és a diasztolés értéket, valamint a pulzust egyaránt kijelzi az okostelefon egy algoritmus segítségével.1 A működés megértéséhez javaslom a következő videó megtekintését: https://www.youtube.com/ watch?v=zw8e8GIg8fY.
Harminc résztvevővel validálták is az eszközt (a mandzsettás mérésekkel összevetve), az eredmény megjelent a Science Translational Medicine hasábjain (csak online elérhető, és csak regisztráció után e sorok írásakor).2 Az eszköz 40–50 Hgmm-es szisztolés vérnyomás fölött mér. A vizsgálatban a betegek 90%-a jól helyezte fel a szenzorra az ujját, ami alapvető a mérés szempontjából.
Több más próbálkozás is történt a vérnyomás okostelefonnal való mérésére, ezek más elven alapultak. Az ún. Instant Blood Pressure (IBP) app (Aura Life cég) volt a legutóbbi csoda; 156 nap alatt az egyik legjobban fogyó iPhone-alkalmazás volt, míg ki nem derült, hogy nem mér pontosan, és kivonták a forgalomból. Ez azt az időt számolta, amíg a szívkamra összehúzódásából adódó pulzushullám elér az ujjbegybe. Szintén két szenzora volt: egyet a szívhez közel kellett helyezni a mellkasra, míg a másikat távolra innen, az ujjbegyre (2. ábra). A szenzor detektálta, hogy mikor húzódik össze a szív, majd érzékelte, hogy az így keletkezett nyomáshullám mennyi idő alatt ér el az ujjbegyig. Ebből kiszámolta az ún. pulzustranzitidőt, és kalkulálta a vérnyomást.
A Magyar Hypertonia Társaság (MHT) iránymutatásában megjelent adatok szerint hazánkban a hipertónia prevalenciája a felnőtt lakosságban meghaladja a 35%- ot.3 Az USA-ból származó adatok szerint a hipertóniások 45%-a nem is tud magas vérnyomásáról, ezért már csak a szűrés szempontjából is – különösen a 20–50 éves populációban – igen hasznos lehet a találmány. A 24 órás ambuláns vérnyomás-monitorozást (ABPM) azonban nem tudja helyettesíteni, mert értelemszerűen éjjel nem mér.
A vérnyomásmérés kapcsán jelenleg is az MHT ajánlása érvényes, mely szerint a nagyon divatos és elterjedt csuklós mérőeszközök mellett az ujjbegyre szerelhető vérnyomásmérők is bizonytalan eredményeket adhatnak, használatukat nem javasolják. A hiteles vérnyomásmérők listája megtalálható az interneten, a www. hypertension.hu weboldalon.
Levelezési cím: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
Irodalom:
1. https://spectrum.ieee.org/the-human-os/biomedical/devices/ measure-your-blood-pressure-using-just-your-phone
2. http://stm.sciencemag.org/content/10/431/eaap8674
3. http://www.doki.net/tarsasag/hypertension/ streaming/hypertension/document/Hypertonia_es_ nephrologia/H_N_guideline_2015/index.html?web_id=
