Fogyást és mozgást támogató okostelefon-applikációk

Különösen akkor, ha már igazolódott a kardiovaszkuláris (KV) megbetege­dés, a prevenció komplex – döntően önálló – kockázatmenedzselést jelent, ami javuló túlélésben, csökkenő újabb KV események­ben, a revaszkularizáció szükségességének mérséklődésében és az életminőség javu­lásában nyilvánul meg. Ez az önmenedzse­lés a betegek többsége számára nagy kihí­vás. A teendők része a gyógyszeres kezelés is: sok gyógyszert kell alkalmazni ilyenkor, más-más időpontokban, összehangolva az étkezéssel. De a tüneteket is figyelni kell, az életmód megváltoztatása, ezen belül a mozgás és az étkezés megváltoztatása nagy akaraterőt kíván.

Diéta, a dohányzás elhagyása, fogyás, mozgás, gyógyszerek – ezek a kihívások. Az okostelefonos alkalmazások (mHealth) ebben támogathatják a beteget. Legegy­szerűbben úgy, hogy figyelmeztetnek, já­tékosak, interaktívak, visszajelzést adnak, személyre szabottak és naprakész infor­mációkat adnak. De teszik ezt? Jelenleg 165 000 okostelefonon futó egészségügyi alkalmazás érhető el a két platformon (android, iOS), de alig van olyan, amelynek hasznát orvosi evidencia, azaz randomizált klinikai vizsgálat támasztaná alá. A KV meg­betegedésekben használatos appok eseté­ben is alig vannak evidenciák.

Egy analízisben a szerzők 28 KV meg­betegedésben használható okostelefon-alkalmazást tesztelő vizsgálatot elemez­tek újra.¹ Ezek közül csak ötben vizsgáltak major klinikai KV végpontot: halált, kórházi kezelést, a sürgősségi ambulancia felkere­sését, és egyikben sem mutatták ki a vizs­gált okostelefon-alkalmazások előnyös hatását. Ugyanakkor egyéb kimeneteli té­nyezőkben igazolható volt az előny, ilyen volt pl. az életminőség. A jövő az, hogy ezeket a KV prevencióban hasznos okos­telefon-alkalmazásokat összekötik olyan ún. okoseszközökkel (szenzorokkal), ame­lyekkel a beteg könnyen monitorozhatja is az állapotát. Jelenleg még csak tíz okostele­fon-alkalmazás közül egy tudja ezt.

Fizikai aktivitást ösztönző alkalmazások

A fizikai aktivitás legalább húsz krónikus megbetegedés kialakulásában, így kezelé­sében és megelőzésében is alapvető, ilyen pl. a koszorúér-betegség, a cukorbeteg­ség, a COPD és több daganatos betegség (endometrium-, emlő- és vastagbél-kar­cinóma). Vizsgálatok azt igazolják, hogy már a fiatalok 40%-a fizikálisan inaktív, és csak 13–32% teljesíti az ajánlott napi mozgásmennyiséget. Nem meglepő, hogy az USA-ban az elhízott vagy túlsúlyos diákok aránya egyre nő, ez 2009-ben 32,5% volt. Ez azért baj, mert akik ekkor túlsúlyosak, azok a tanulmányok befejezése után is azok maradnak.

Hogyan befolyásolható a fizikai akti­vitás? Az évtizedek óta létező pedométer a napi lépésszámot méri. Egészséges fel­nőttek napi 6-7 ezer lépést tesznek meg, ami jóval kevesebb, mint a napi 10 000 kö­rüli ajánlott lépésszám. A séta kis hatásfo­kú megoldás a fizikai aktivitás növelésére. A pedométer ezt a napi lépésszám muta­tásával tudja növelni, és igazoltan fokozza a megtett lépésszámot, így a fizikai aktivi­tást. Ha ezt a pedométert (mint a legegy­szerűbb okoseszközt) okostelefonnal kötik össze egy alkalmazásban, az még többet tud adni a használójának. A sokkal több visszajelzés a motivációt növeli, azaz a ma­gatartást is előnyösen változtathatja meg. Lehet tervezni, célt kitűzni, folyamatosan figyelni pl. az elégetett (felhasznált) energia (kalória) mennyiségét.

Az ún. Smartmove vizsgálatban iga­zolták, hogy krónikus betegségben szen­vedő betegek esetében az okostelefon használata növelheti a napi fizikai aktivi­tást.² Csökkent ezáltal a testsúly és a vér­nyomás is. A szerzők mindezt „ismerd meg–ellenőrizd–mozogj hatásnak” (know-check-move effect) nevezték el, hiszen az alkalmazás képes volt arra, hogy megváltoztassa a magatartást, mert növelte a tu­datosságot, a tudást, kihívást és egyben visszajelzést adott az elvégzett munkáról. A Smartmove vizsgálatban a lépésszámláló okostelefon-alkalmazás az Accupedo-Pro Pedometer applikáció volt. Ez a megtett távolságról, időről, sebességről és az eh­hez szükséges, elégetett kalóriáról adott visszajelzést a használójának. Alkalmazói napi 2300 lépéssel tettek meg többet a kontrollszemélyekhez képest, ami 45%-os aktivitásnöveléshez vezetett.

A WHO 2014-es adatai szerint a világ felnőtt lakosságának 13%-a kövér (a férfiak 11%-a és a nők 15%-a), míg a világ 18 évnél idősebb lakóinak 39%-a túlsúlyos. Az egyetlen lehetőség a helyzet javítására az életmód-változtatás, a fizikai aktivitás növelése, ami akkor a leghatékonyabb, ha önellenőrzéssel (önmonitorzással) lehet végezni. Az önmonitorozáshoz pedig vis­szajelzés is kell. Ezt a beteg nem kaphatja meg állandóan az egészségügytől, ezért olyan eszközökre van szükség, amelyek elemzik az adatait, teljesítményét a testsúlyváltoztatás terén, és ennek alapján jeleznek vissza. Az mHealth újradefiniálja az önellenőrzést: támogat, automatizál­tan, mégis személyre szabva ad vissza­jelzést, mert az a felhasználó adataiból következik. Az ún. wellness applikációk is ezt teszik.

Wellness alkalmazások

Ezek az appok egyszerre támogatják az ét­rendet és a mozgás megváltoztatását, így segítenek a fogyásban. Az mHealth jelen­tősége a fogyásban mégsem egyértelmű. Van olyan vizsgálat, amely 6 hónapon át tartott és nem igazolt szignifikáns fogyást, sőt a használók 42%-a az első hónapban már nem is használta az okostelefon-alkal­mazást. A SmartLoss alkalmazással viszont szignifikáns testsúlycsökkenést igazoltak.

A mozgáshiány (fizikális inaktivitás) a korai halálozás 9%-áért felelős világszer­te. A COPD-ben szenvedő betegek csök­kentik az aktivitásukat, de evvel fokozzák a betegségük progresszióját, rövidítik a túl­élést. A COPD-sek pulmonális rehabilitációjának része a mozgás, étkezés – vagyis az életmód – megváltoztatása, mindez javít­hatja a fizikális állóképességet. Ebben is tud az mHealth segíteni ezeknek a betegeknek, amit randomizált vizsgálatban igazoltak is.³

Az USA-ban a felnőttek kétharma­da túlsúlyos vagy kövér, ami azt jelenti, hogy 140 millió embernek kellene fogy­nia. A fogyásra vonatkozó szakmai aján­lás szerint az a legjobb, ha 6 hónap alatt 14 alkalommal találkozik a fogyni vágyó beteg szakemberrel a személyre szabott célok, tanácsok és visszajelzések megbe­szélése céljából. Az amerikai Academy of Nutrition and Dietetics 94 671 regisztrált dietetikusról számolt be 2016-ban az USA-ban. Ha a fenti ajánlást vesszük figyelem­be, és minden dietetikus csak fogyással foglalkozna munkaidejében, akkor egy dietetikusra nagyjából 1500 beteg jutna. Ebből egyértelműen következik, hogy más segítségre is szükségük van a fogyni vágyóknak. Az egyik kiegészítő eszköz az mHealth lehet.

Egy 204 letölthető fogyást segítő al­kalmazást vizsgáló közlés szerint⁴ egy sem teljesítette azt a 13 lépésből álló ajánlást, amit a szakma megfogalmaz mint 13 olyan praktikát, amit igénybe kell venni az eredményes fogyáshoz: (1) mérni kell a testsúlyt; (2) az étrendnek gyümölcsben és zöldségben gazdagnak kell lennie; (3) rendszeres fizikai aktivitást kell végezni; (4) jobb vizet fogyasztani cukrozott ita­lok helyett; (5) étkezési naplót kell vezet­ni; (6) a kalóriabevitelt kell mérni, nem az égetést (kalóriaeltávolítást); (7) heti 0,5–1 kg fogyást kell elérni; (8) az ételadagok kontrollálása a fontos; (9) célszerű elol­vasni a címkén a termékek összetételét; (10) a testsúly alakulását követni kell; (11) fizikális aktivitási naplót kell vezetni; (12) az étkezést meg kell tervezni; (13) igénybe kell venni közösségi támogatást. Csak az alkalmazások 21%-a támogatott rendsze­res fizikai aktivitást, 6% fogalmazott meg visszajelzéseiben heti 0,5–1 kg-os fogyást, és csak 36% kalkulált BMI-t.

A fentiekből is következik, hogy a leg­több fogyást támogató okostelefon-alkal­mazással kapcsolatban anekdotikus haszon fogalmazódik meg, akárcsak a táplálék-ki­egészítőkkel és a homeopátiával kapcsolat­ban. Nincsenek a gyógyszerekkel végzett tanulmányokhoz hasonló, randomizált kli­nikai vizsgálatok e területen sem, pedig az mHealth csak akkor épül be a protokollok­ba, ha van valid adat. Az okostelefonok szá­ma minden 5 évben megduplázódik, 2015- ben a Földön egy emberre 3,5 okostelefon jutott. Magyar nyelvű alkalmazások is le­tölthetők az áruházakból.

A közlemény azért született meg, hogy segítséget adjon az orvosnak, milyen funk­ciókat várjon el a fogyást vagy a fizikai aktivitást nagy valószínűséggel haszno­san növelő okostelefon-alkalmazásoktól. Véleményem szerint elegendő elmonda­ni, hogy mit tudjon az okostelefon-alkal­mazás, a beteg pedig ennek alapján tud válogatni a bőséges kínálatból. Amíg nin­csenek egyértelmű adatok, azt javaslom, hogy teszteljünk magunk, magunkon és a betegeinken. Káros hatás (mellékhatás) biztosan nincs.

Levelezési cím: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Irodalom:
1. Parka LG, Beatty A, Stafford Z, Whooley MA. Mo­bile Phone Interventions for the Secondary Preven­tion of Cardiovascular Disease. Progress Cardiovasc Dis 2016;58:639–650
2. Walsh JC, Corbett T, Hogan M, Duggan J, McNamara A. An mHealth Intervention Using a Smartphone App to Increase Walking Behavior in Young Adults: A Pilot Study. JMIR mHealth uHealth 2016;4(3):e109
3. Vorrink SNW, Kort HSM, Troosters T, Lammers J-WJ. A Mobile Phone App to Stimulate Daily Physical Activity in Patients with Chronic Obstructive Pulmonary Disease: Development, Feasibility, and Pilot Studies. JMIR mHealth uHealth 2016;4(1):e11
4. Sutton EF, Redman LM. Smartphone applications to aid weight loss and management: current perspectives. Diabetes Metab Syndr Obes 2016;9:213–216