„Dr. Drón” szerepe a betegellátásban

Az egészségügyben az „aranyóra” azt az időablakot jelenti, amelyben a leg­nagyobb a valószínűsége annak, hogy az azonnali beavatkozással, orvosi kezeléssel elkerülhető a halál. Az orvosi drónok rész­ben ebben segíthetnek.

KÓRHÁZON KÍVÜLI HIRTELEN SZÍVHALÁL

Nyilvános helyen (kórházon kívül) történik meg az akut szívleállások 70%-a. A halálo­zási ráta 90%.1 Magyarországon a kórházon kívüli keringésmegállások száma magas, és csak az esetek 40%-ában történik lai­kus szemtanúk által végzett újraélesztés (CPR). Minden segítség nélkül eltelt perc­cel 7–10%-kal csökken a CPR sikeressége.¹ A keringésmegállás oka leggyakrabban kamrafibrilláció. Nálunk is egyre több helyen található automata külső defibrillátor (AED), mely alapvető segítség az újraélesztésben: ha a keringésmegállást kamrafibrilláció okozza, a készülék ezt felismeri és lehető­vé teszi a defibrillálást. A laikus megfelelő CPR-rel és automata külső defibrillátor (AED) használatával az első 3–5 percben – és amíg megérkezik a szaksegítség – 50–70%-ra tudja növelni a túlélés esélyét. Itt hívom fel ismét a figyelmet a SzívCity alkalmazásra (http://szivcity.hu), amely többek között je­löli az adott helyen lévő nyilvános AED-ket.

Nemzetközi adatok szerint egyre nő a kihelyezett AED-k száma, mégis csak 1,7–11,9%-ukat használják a kórházon kívül bekövetkező akut szívleállás során. Ráadásul egy dán vizsgálat azt mutatta meg, hogy a nyilvános helyen elérhető  AED-k 20%-a nem működött!¹ Fontos tudni, hogy a kihelyezett AED-k egy ré­sze munkaidőn túl nem is elérhető (és ez nálunk is így van), mert olyan helyen van, ami bezár. Vagyis hiába nagy valahol a nyilvános AED-k elérhetősége, az sem 0–24-ben igaz.

Több megalapozott számítást, szi­mulációt bemutató közlemény született arról, hogy azokon a helyszíneken, ahol nyilvános AED nem érhető el és az első­segély kiérkezése is időbe telik, a drónnal odaküldött AED életet ment. Azonban idén már az első prospektív vizsgálat is megszületett Svédország egy távoli régiójában.² Az Evedrone (https://everdrone. com) által erre fejlesztett öt hexakopter (6 propelleres) drónt használtak (1. ábra), melyek 194,3 km2-nyi területet fedtek le, ahol 200 000 lakos él. A nyilvános helyen bekövetkező szívleállás incidenciája ezen a területen 64/100 000 lakos. A drón által szállított AED is különleges fejlesztés, mert a drónok túl nagy súlyt nem tudnak szállítani.

A működési elv lényege: ha segélyhí­vás érkezik, az operátor azonnal dönt ar­ról, hogy szívleállás, CPR miatt szükséges-e AED, és azonnal értesíti a drón pilótáját, aki a GPS-koordináták alapján a helyszín­re vezeti azt (2. ábra). A vizsgálatban 55 esetet vetettek össze: a drón és a mentő is megérkezett ezen esetekben. Harminc­hét esetben (67%) a drón hamarább vitte a helyszínre az AED-t, mint ahogy a mentő kiérkezett, átlagosan 3:14 percet nyerve ez­zel (1:42–5:42). Ez éppen az az idő, amely az AED alkalmazásának sikerességét – vagyis a túlélést – szignifikánsan növeli.

A hollandiai Delft egyetemén olyan defibrillátort fejlesztettek, amely magában a drónban van (3. ábra). Itt is megnézhető működés közben: https://www.youtube. com/watch?v=y-rEI4bezWc

TÖMEGBALESETBEN A HELYES TRIÁZS ÉLETET MENT

Az első tanulmány azt igazolta, hogy egy tömegbalesetben a drónnal (kamerájá­val közvetítve a helyszínen látottakat) 3,5 perccel tovább tartott maga a triázs folya­mata a távolból, de ez annyival gyorsab­ban kezdődött meg az első mentő kiéré­séhez képest, hogy összességében jóval hatékonyabb (gyorsabb) volt.³ Egy másik vizsgálatból az derült ki, hogy drónnal, videókamerán keresztül a sérültek 82%- át helyesen osztályozták a távolból.³ Egy spanyol munkacsoport ki is dolgozta a drónnal végzett triázs és az első laikussal a helyszínen elvégeztetett ellátási lépések protokollját:⁴ a laikusok által sta­bil oldalfekvésbe helyezendőket ki tud­ják választani az online videóközvetítés alapján, és a szemtanúk a vérző sebek első ellátását is meg tudják kezdeni, mert a triázsolást végző drón viszi és ledobja az ehhez szükséges eszközöket (érszorító, hőtakaró stb.). Egy szimulációs gyakorla­tot bemutató felvétel linkjét mellékelem a jó megértéshez (4. ábra), amelyen 1:50- ig érdemes nézni, hogyan segíti a drón egy többsérültes balesetnél a laikust az első ellátásban: https://cuidsalud.com/en/ portfolio/drones-emergencies/

Vagyis minden eredmény arra utal, hogy tömeges közlekedési balesetben a hagyományos, első kiérkező ellátó által végzett triázshoz képest a drónnal végzett triázzsal nem különbözik a sérültek állapo­tának felbecslése, sőt ez sokkal gyorsabb. E módszer lehetőséget ad az irányításnak a gyorsabb célzott segítségadásra.

VÉR- ÉS VÉRKÉSZÍTMÉNY-SZÁLLÍTÁS DRÓNNAL

Afrikában a lakosság egyharmada él csak olyan helyen, ahogy egy egész évben jár­ható út 2 km-n belül elérhető (Budapesten már attól felháborodnak, ha egy buszmeg­álló távolsága a lakástól ilyen nagy körön belül helyezkedik el). A drónok szerepe laboratóriumi minták időben való kiszál­lításában is bizonyított.5 Ez különösen a sürgősségi esetekben életmentő. Több vizsgálat igazolta, hogy a már bevett (és jóval lassabb) transzportmódszerekhez képest nem romlottak a vérmintákból el­végzett tesztek eredményei, nincs szállí­tási károsodás, sőt előnyös gazdaságossági vizsgálatok is történtek. A QuiQui San Franciscóban szállít ki drónnal gyógyszert 0–24 órában 1 dollá­rért (+ a gyógyszerek ára, http://quiqui. me). A Flirtey mint orvosi drón is működik Nevada Államban, a német Wingcopter is tudja ezt (https://wingcopter.com) (5. ábra). A szintén San Franciscó-i Zipline is orvosi drón (https://www.flyzipline.com): e megoldás több szakirodalomban elérhető adattal ment Ruandában és Malajziában életeket, például a gyors vérszállítással, amivel a kórházi ellátástól távol eső helye­ken a postpartum vérvesztés időben való kezelését érik el. A drónjuk jelenleg már 160 km-t tud berepülni (ami nagy fejlesz­tési eredmény) és 1,7 kg vért/gyógyszert/ vakcinát (ez is az) képes szállítani egy me­netben (6. ábra). A Zipline-t a vérszállítás Uberének nevezik Ruandában, ahol az ál­lami ellátás része a Zipline működtetése.⁶ A társaság a drónos gyógyszerszállítással 18%-kal növelte a terápiahűséget is.

A Matternet (https://www.mttr.net) is orvosi drónokat működtet Svájcban, Né­metországban, az Egyesült Államokban és Japánban (7. ábra). A megoldás eszmélet­len: a fogadó- és feladóállomásokba csak be kell helyezni a mintát, egy kis lift felviszi azt a drónba, majd kinyílik az állomás tete­je, ahonnan kirepül vagy ahova beérkezik a drón (8. ábra). A működés itt megnézhető: https://www.mttr.net/product.

Bár az orvosi drónok használatának is vannak korlátai (leginkább az időjárási viszonyok), mégis már a jelenlegi eredmé­nyek is mellettük szólnak.

Levelezési cím:

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

A szerző munkahelye:

Dr. Speer Gábor: PhD, endokrinológus szakorvos, E-betegbár-alapító, Interlab Praxis Közösség és Plus Medical Orvosi Központ – endokrinológiai rendelések

Irodalom:

1. Sanz-Martos S, López-Franco MD, Álvarez-García C, et al. Drone Applications for Emergency and Ur­gent Care: A Systematic Review. Prehosp Disaster Med 2022;37:502–508

2. Schierbeck S, Nord A, Svensson L, et al. Drone deliv­ery of automated external defibrillators compared with ambulance arrival in real-life suspected out-of-hospital cardiac arrests: a prospective observational study in Swe­den. Lancet Digit Health 2023;5:e862–871

3. Sanz-Martos S, López-Franco MD, Álvarez-García C, et al. Drone Applications for Emergency and Ur­gent Care: A Systematic Review. Prehosp Disaster Med 2022;37:502–508

4. Álvarez-García C, Cámara-Anguita S, López-Hens JM, et al. Development of the Aerial Remote Triage System using drones in mass casualty scenarios: A survey of international experts. PLoS One 2021;16:e0242947

5. Ling G, Draghic N. Aerial drones for blood delivery. Transfusion 2019;59:1608–1611

6. Nisingizwe MP, Ndishimye P, Swaibu K, et al. Effect of unmanned aerial vehicle (drone) delivery on blood prod­uct delivery time and wastage in Rwanda: a retrospective, cross-sectional study and time series analysis. Lancet Glob Health 2022;10:e564–e569