Szezonális allergia

 A SZEZONÁLIS ALLERGIÁS RINITISZ (SZÉNANÁTHA) OKAI

A szénanátha tünetei akkor jelentkeznek, amikor a különböző növények (fák, füvek, egyéb növények) virágoznak, pollenjüket szórják. Tavasszal leginkább a korán virágzó fák (mogyoró, éger, nyír) okoznak széna­náthát, nyáron a füvek, gabonák, gyomok (lándzsás útifű, angolperje, csalán, parlag­fű, fekete üröm). Szénanáthát okozhatnak még egyes gombák levegőbe kerülő spórái is kora márciustól késő novemberig.

Nem minden környezeti allergia sze­zonális. Az úgynevezett „évszakoktól füg­getlen” (perenniális) allergiák egész évben kiválthatnak irritációt és allergiás reakciót. Ilyen környezeti allergének például a por­atka, állatszőrök, liba- és kacsatoll, penész­gombák. Ezek az allergének nagy men­nyiségben megtalálhatók a párnákban, paplanokban, alsóruházatban, függöny­ben, szőnyegben, bútorok kárpitjában. Nagyon gyakori, hogy a beteg nemcsak egy, hanem több allergénre is érzékeny.

A SZÉNANÁTHA JELLEMZŐ TÜNETEI

A szezonális allergiás rinitisz elsődlegesen a légutak, illetve a szem nyálkahártyáján okoz irritációt. A tünetek ennek megfele- lően orrviszketés, orrfolyás (víztiszta, átlát­szó orrváladék), orrdugulás, tüsszögés, to­rokkaparás, torokfájás, szemviszketés, kön­nyezés, vörös szem, kötőhártya-gyulladás.

MI AZ ALLERGIA?

Az allergia az immunrendszer túlzott, „téves” reakciója, immunválasza a környezetünkben található, egyébként ártalmatlan anyagok­ra. Az allergiát kiváltó anyagokat (allergéne­ket) az immunrendszerünk idegen anyag­ként ismeri fel és betolakodóként kezeli, s ugyanúgy bánik vele, mint a kórokozókkal vagy fertőzésekkel. Amikor az allergiások belélegzik a levegőben lévő pollenszem­cséket, azok a légutak nyálkahártyájához tapadnak. Ellenük az immunrendszer hisz­tamin, leukotrién és prosztaglandin felsza­badításával védekezik, amelyek duzzanatot, vörösséget, viszketést és váladékozást okoz­nak az orrüreg, a légutak nyálkahártyáján és a szemben. A duzzanat célja megakadá­lyozni, hogy az allergén bekerüljön a szer­vezetbe, a váladékozás és tüsszögés pedig a nyálkahártyán lévő allergént hivatott eltá­volítani, „kimosni”, ilyenkor hirtelen tüsszö­gés, orrfolyás, szemirritáció lép fel.

MI A SZÉNANÁTHA OKA?

A szénanátha valódi okát, azaz hogy egyesek miért lesznek allergiásak a fenti allergének­re és mások miért nem, illetve ki miért lesz allergiás az egyik és nem a másik allergénre, nem pontosan tudjuk. A szénanátha kiala­kulásában – ahogy általában az allergiás re­akció kialakulásában – több tényező játszik közre: a genetikától a környezetszennyezé­sig. A szénanátha a leggyakoribb allergiás megbetegedés. Az allergiára való hajlam örökölhető, illetve az allergiás eredetű meg­betegedések gyakran fordulnak elő együtt: jellemző például, hogy asztmás, ekcémás betegeknél, ételallergiában szenvedőknél gyakoribb a szénanátha. A genetikai hajlam mellett az időjárás is nagyon befolyásolja a pollenek felszabadulását és levegőben kialakuló koncentrációját. A pollenkoncent­ráció általában a száraz, meleg időben na­gyobb, míg reggel, illetve eső esetén kisebb.

HOGYAN DIAGNOSZTIZÁLJÁK A SZÉNANÁTHÁT?

Az allergológus teszteket végez annak meghatározására, mi okozza az allergiás reakcióit. A tünetek jelentkezésének ideje segíthet a szóba jöhető allergének listájá­nak szűkítésében. Az allergia pontos meg­határozáshoz lehet bőrtesztet, vérvizsgá­latot végezni.

Bőrteszt (Prick-teszt): A bőrteszt során a bőr (általában az alkar bőrének) felszínére cseppentik az allergént, majd kis karcolás­sal segítik annak bőrbe jutását. Azon csepp körül, amely a beteg allergiáját okozza, ál­talában fél órán belül (de lehet, hogy csak egy-két nap múlva) duzzanat és vörösség alakul ki, és a bőr viszketni kezd. Ha a be­tegnek krónikus bőrproblémái vannak (pl. pikkelysömör, ekcéma), a bőrtesztek he­lyett vérből vett minta tesztelését ajánlják.

Vérvizsgálat: Az egyszerűbb, vérből történő labovizsgálat alkalmával a vérben keringő IgE típusú antitestek (ellenanyagok) szintjét határozzák meg. Ha az IgE-szint emelkedett, a beteg bizonyítottan allergiás. Az úgynevezett komponensalapú allergia­vizsgálat során az adott allergén egyes kom­ponenseinek elemzése révén hatékonyabb, specifikusabb kezelés alkalmazható.

HOGYAN KEZELHETŐ A SZEZONÁLIS ALLERGIA?

Az allergia tünetei nem mindig szüntethetők meg teljesen, de enyhíthetők. Szakorvos se­gít megtalálni a legmegfelelőbb megoldást.

A tünetek enyhítésére jelenleg több nagy gyógyszercsoport áll rendelkezésünk­re. Az egyik csoportba tartoznak a szájon át alkalmazott antihisztaminok, amelyek korszerű formáiból elegendő napi egy tabletta és minimális vagy nincs álmosító vagy étvágyfokozó mellékhatásuk. Nem csupán a tünetek enyhítésére, de azok ki­alakulásának megelőzésére is alkalmasak. A másik a helyileg alkalmazandó gyógysze­rek csoportja, dekongesztánsok (orrnyál­kahártya-lohasztók), antihisztamin-, illetve szteroidtartalmú orrcseppek, orrspray-k vagy szemcseppek. Az erős gyulladáscsök­kentő hatású szereket a pollenszezon alatt naponta kell használni. A tünetek gyors eny­hítésére szolgáló csoportjuk pedig többnyi­re a bejuttatás után perceken belül hat.

Elvileg mód van az allergia megszün­tetésére vagy jelentős mérséklésére is. Ez az eljárás a hiposzenzibilizáció: ennek so­rán a tünetek kiváltásáért felelős allergént egyre növekvő adagban (injekcióban, tab­lettában vagy orrpermet formájában) kapja a beteg, hogy az immunrendszer toleráns­sá váljon az allergénnel szemben. Elsősor­ban csak egy-két dologra allergiás fiatalok esetén lehet eredményesen alkalmazni.

A kezelés nem gyógyszeres formái közül legelterjedtebb az orrnyálkahártyá­ra sugárzott speciális hullámhosszú fény alkalmazása.

POLLENEK ÉS ÉTELEK KÖZÖTTI KERESZTREAKCIÓK

A pollenekre allergiás emberek egy része bizonyos ételek elfogyasztása után is sú­lyos tüneteket mutat olyan időszakban is, amikor az ő betegségüket okozó pollen nincs a legevőben, ha pedig épp pollen­szóródás van, nagyon erősen romolhat az állapotuk.

Ennek az az oka, hogy egyes megha­tározott ételekben olyan fehérjedarabkák vannak, melyek erősen hasonlítanak bizo­nyos pollenekben lévő fehérjedarabkára. Ilyen például a parlagfűpollenre allergiások esetében a paradicsom, uborka, cukkini, görög- és sárgadinnye, banán, gesztenye; ürömallergiások esetén a zeller, sárgarépa és egyes fűszerek okozhatnak keresztaller­giás tüneteket. A fűpollenre túlérzékenyek­nek pedig a burgonya, zöldborsó, búza- és rozsliszt, görögdinnye és földimogyoró el­fogyasztásától kell tartózkodniuk.

MIT TEHETÜNK A SZEZONÁLIS ALLERGIÁS RINITISZ ELKERÜLÉSE ÉRDEKÉBEN?

Az alábbi módon csökkentheti az expozíciót a szezonális allergia hatásának mini­malizálása érdekében:

• Az allergiát okozó pollenek megje­lenésekor lehetőleg kerülje a szabadban végzett tevékenységeket.

• Ha rendelkezik légkondicionálóval, használja azt az allergiás szezonban.

• Az allergiaellenes gyógyszerek sze­dését már az allergiaszezon kezdete előtt néhány héttel kezdje el.

• Szellőztessen röviden, lehetőleg kora reggel, a szellőztetések között tartsa zárva otthona, irodája és autója ablakait.

• A szabadban viseljen sapkát és/ vagy mossa meg a haját lefekvés előtt, hogy a pollen ne kerüljön a párnájára és az arcára.

• Hazaérkezés után cserélje le a ruháit, hogy ne vigye be otthonába a ruháján fel­halmozódott pollent.

• Ne nyírjon füvet és ne ön gereblyéz­ze össze a penészes leveleket, ha érzékeny ezekre az allergénekre. Ha mégis megteszi, feltétlenül viseljen maszkot.

Ha igyekszik a fentiek szerint kerülni az allergéneknek való kitettséget az ön számára legnehezebb allergiás szezon­ban, jelentősen enyhíteni tudja a tüneteit. Szakorvosa pedig egyéb jó tanácsokkal láthatja el azt illetően, hogy melyik keze­lés lesz az ön számára a legmegfelelőbb. Ennek révén a szénanáthája által okozott kellemetlenségeket a lehető leginkább tudja majd mérsékelni.

EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSÁVAL ENGEDÉLYEZETT.