C-reaktív protein

HOGYAN MÉRHETŐ A CRP?

A CRP-t a máj termeli és juttatja a keringés­be. Koncentrációja vérvizsgálattal határoz­ható meg, melyhez a megszokott módon vért vesznek, és a mintát laboratóriumi vizsgálatra küldik. A mérés kétféleképpen történhet. Az egyik módszer a CRP nem specifikus emelkedését jelzi, mely rend­szerint gyulladás jelenlétére utal. A másik a „nagy érzékenységű” (high-sensitivity, hs) CRP-mérés, mely a kis erek szintjén zajló gyulladás jelzője. A hs-CRP alkalmas a szív­betegség kockázatának becslésére is.

A CRP normális körülmények között nem mutatható ki a vérből. Amennyiben a laboratórium CRP jelenlétét jelzi, nagy az esély arra, hogy a szervezetben valahol – sokszor lappangva, tünetek nélkül – gyul­ladásos folyamat zajlik.

CRP ÉS SZÍVBETEGSÉG

Az egyik amerikai szakmai társaság 2013-as állásfoglalása szerint a keringési betegségek­re (pl. szívinfarktus, szélütés) hajlamosító koc­kázati tényezők elemzésekor számításba kell venni a CRP-értékeket is. A 2 milligramm/liter értéket tekintik határértéknek, a tartósan en­nél magasabb CRP-szint fokozott kockázatot jelent szívbetegség kialakulására. A szakértők ilyenkor szorosabb követést, szívroham vagy kardiológiai beavatkozás után erélyesebb ke­zelést tartanak szükségesnek.

Hagyományosan a koleszterinszint alapján határozzák meg a szívbetegség bekövetkezésének valószínűségét, ám a koleszterinszint önmagában nem elég informatív, hasznos kiegészítő információval szolgálhat a CRP-érték. A szakértők egy része a koleszterinszint mérésével együtt javasolja a CRP rutinszerű meghatározá­sát is. Amennyiben a hs-CRP-érték 1 milli­gramm/liter alatt van, úgy a szívbetegség előfordulásának esélye csekély, az 1,0 és 3,0 milligramm/liter közötti érték közepes, a 3,0 milligramm/liter feletti érték magas kockázatot jelez. A CRP-szint változása összefüggést mutat az egyéb kockázati tényezők, például a magas vérnyomás, az elhízás vagy a magas koleszterinszint fennállásával.

KELL-E AGGÓDNI A MAGAS CRP MIATT?

Több kutatás is igazolta, hogy magas CRP mellett fokozott a szívinfarktus kockázata. A magas hs-CRP-t bizonyos etnikai cso­portokban összefüggésbe hozták a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásával. A CRP-érték talán alkalmas lehet a kró­nikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) kimenetelének előrejelzésére is. Az orvos azért is kérheti a CRP meghatározását, mert gyulladásos autoimmun betegség, (például reumás sokízületi gyulladás vagy lupusz) gyanúja merült fel.

A fizikai aktivitás fokozása; a kiegyen­súlyozott étrend; a dohányzásról való le­szokás; orvosi javaslatra sztatinok szedése a koleszterinszint vagy aszpirin szedése a véralvadási hajlam csökkentésére mér­sékelheti a fokozott szív-és érrendszeri kockázatot, és a kedvező irányú változás megjelenhet a CRP csökkenésében is. Fontos azonban megjegyezni, hogy a CRP-értékek csökkenése nem vonja maga után automatikusan a keringési betegségek vagy az autoimmun kórképek előfordulási esélyének csökkenését.

EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSA NYOMÁN ENGEDÉLYEZETT.