Függőséget okoznak az ultrafeldolgozott élelmiszerek

A Nature Medicine folyóiratban július 25-én jelent meg a University of Michigan kutatóinak tanulmánya, amelyben az eddigi legerősebb bizonyítékokat szolgáltatják arról, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek – például a chipsek, sütemények és cukros üdítőitalok – nem csak ízletesek és csábítóak, hanem valójában függőséget okozhatnak. Ezek az ultrafeldolgozott élelmiszerek olyan addiktív viselkedést válthatnak ki, amely pontosan ugyanazoknak a klinikai diagnosztikai kritériumoknak felel meg, mint a szerhasználati problémák.

A függőségeket kutató és a táplálkozástudomány területén dolgozó szerzők azzal érvelnek, hogy ennek a típusú függőségnek a kihagyása a diagnosztikai rendszerekből veszélyes mulasztás, amely súlyos következményekkel jár a globális közegészségügyi állapotokra. A közelmúltban az Egyesült Államokban lefolytatott kongresszusi meghallgatások felhívták a figyelmet a függőséget okozó ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepére a gyermekkori krónikus betegségek terjedésében, 2024 végén pedig egy Philadelphiában benyújtott perben 11 élelmiszeripari vállalatot vádoltak meg azzal, hogy szándékosan addikciót okozó termékeket terveztek és forgalmaznak mind a mai napig, kifejezetten gyermekek számára.

Az egyre növekvő aggodalmakra válaszul az FDA (Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság) valamint a National Institutes of Health új közös kezdeményezést indított a korábban már sikeresnek bizonyult dohányzásellenes kampány mintájára.

“Érdekes módon az emberek soha nem válnak függővé az almától vagy a barna rizstől” - nyilatkozta Ashley Gearhardt, a cikk első szerzője. “Csak azokkal az élelmiszeripari termékekkel küszködnek, amelyeket kifejezetten arra terveztek, hogy úgy hassanak az agyra, mint a drogok – gyorsan, intenzíven, ismétlődő jelleggel.”

A most közölt tanulmány 36 országban végzett közel 300 tanulmány bizonyítékait szintetizálja, amelyek azt mutatják, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek eltéríthetik az agy jutalmazó rendszerét, sóvárgást, kontrollvesztést és tartós használatot válthatnak ki a káros következmények ellenére – ezek pedig pont a függőség legfőbb jellemzői.

A neurológiai képalkotó vizsgálatok azt mutatják, hogy az ilyen ételeket kényszeresen fogyasztó személyeknél tapasztalható agyi keringési zavarok feltűnően hasonlítanak az alkohol- és kokainfüggőségben szenvedő betegeknél látottakhoz. Gearhardt és munkatársai hangsúlyozzák a jelenleg is alkalmazott kettős mércét: az olyan állapotok, mint a kéjgáz (dinitrogén-oxid) vagy a koffein használatának zavara, szerepelnek a Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvében, amely korlátozott bizonyítékok alapján osztályozza a mentális zavarokat. A bőséges és egyre növekvő bizonyítékok ellenére azonban az ultrafeldolgozott élelmiszerekkel szembeni függőséget még előzetesen sem ismerték el további tanulmányozásra érdemes állapotként.

A felvetés kritikusai gyakran azzal érvelnek, hogy a kábítószerekkel vagy a dohányzással ellentétben az élelmiszerekre szükség van a túléléshez. A szerzők azonban ezt az állítást azzal cáfolják, hogy egyértelmű különbséget tesznek a teljes tápértékű és az ultrafeldolgozott élelmiszerek között. Ahogy a cigaretta sem hasonlít a nyersdohányra, úgy a modern gyorsételekben is csak hiányosan szerepelnek az egészséges tápanyagok, és finomított cukrokkal, zsírokkal és adalékanyagokkal vannak tele, amelyeket pont a maximális jutalmazás-megerősítés érdekében tesznek ezekbe az élelmiszeripari termékekbe.

“Eljutottunk oda, hogy sikerült olyan élelmiszerkörnyezetet létrehoznunk, amelyben elárasztottak minket olyan termékekkel, amelyek inkább nikotinként funkcionálnak, mintsem táplálékként” - írják a kutatók. “És még szomorúbb, hogy az elsődleges célpontok a gyerekek.”

A szerzők a cikkben felszólítják a közegészségügyi hatóságokat, az orvosokat és a döntéshozókat, hogy tegyenek azonnali lépéseket: hivatalosan ismerjék el az ultrafeldolgozott élelmiszerrel szembeni függőséget, finanszírozzanak a témában végzett kutatásokat, valamint dolgozzanak ki megfelelő eszközöket a diagnózishoz és a kezeléshez, valamint foganatosítsanak a dohányzás visszaszorításában használtakhoz hasonló intézkedéseket, beleértve például a marketingkorlátozásokat, az egyértelműbb címkézést és a téma közoktatásba való bevonását.

“Nem állítjuk, hogy minden étel függőséget okoz” - összegzett Gearhardt. “Azt mondjuk, hogy sok ultrafeldolgozott élelmiszert eleve úgy terveztek, hogy függőséget okozzon. És ha ezt nem ismerjük fel, továbbra is cserbenhagyjuk a leginkább érintett csoportokat – különösen a gyerekeket.”

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Ultra-processed foods trigger addictive behaviors meeting clinical criteria, researchers say

Now is the time to recognize and respond to addiction to ultra-processed foods

Irodalmi hivatkozás:

Erica M. LaFata et al, Now is the time to recognize and respond to addiction to ultra-processed foods, Nature Medicine (2025). DOI: 10.1038/s41591-025-03858-6