A stressz miatt tovább tart a betegség
A keresőképtelenség időtartamát nem csak a primer diagnózis határozza meg. A testi tünetekhez társuló pszichikai társbetegségek lassíthatják a gyógyulást.
Antonius Schneider és munkatársai azt vizsgálták, hogy a pszichikai tünetek és a keresőképtelenség hossza között abban az esetben is van-e összefüggés, ha a betegek pusztán fizikai panaszokkal – például hátfájással – keresik fel orvosukat.
A tanulmányban 14 németországi háziorvosi praxis 225 betegét (122 nő) vizsgálták, akiket keresőképtelen állományba vettek. Az átlagéletkor 39,5 év. A munkaképtelenség időtartama a diagnózistól függően változott. Legtöbb esetben légúti és mozgásszervi betegségek álltak a háttérben. Legtovább azok estek ki a munkából, akiknél bőrbetegséget vagy mentális betegséget diagnosztizáltak (leghosszabb időtartam 58 nap). A résztvevőkkel olyan kérdőívet töltettek ki, amely tartalmazta a Maslach-féle kiégést mérő kérdőív (Maslach Burnout Inventory, MBI-General Survey) kérdéseit, és a „Betegek Egészségi Állapota" kérdőív (Patient Health Questionnaire, PHQ) depresszió, szomatizáció és szorongásos zavar modulját. Ezen kívül a betegek nemét, életkorát, családi állapotát és iskolai végzettségét is dokumentálták.
A kérdőívek kiértékelése azt mutatta, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűeknél (kevesebb, mint 10 iskolaév) a betegszabadság a primer diagnózistól függetlenül hosszabb keresőképtelenséggel járt. Ugyancsak összefüggés mutatkozott a munkaképtelenség időtartama és az emocionális kimerültség, deperszonalizáció, depresszió, szorongás és szomatizáció között. Abban az esetben, ha kizárták azokat, akiknél a keresőképtelenség pszichés és pszichiátriai diagnózison alapult, a keresőképtelenség időtartama korrelált az érzelmi kimerültséggel, a szomatizációval, valamint a depresszióval. A betegek neme és családi állapota ebben nem játszott szerepet.
Az életkor és az iskolai végzettség is összefüggést mutatott a keresőképtelenség hosszával. Az életkor egy-egy éves emelkedése a keresőképtelenség hosszát 1,7 százalékkal növelte. Ezzel ellentétben magas iskolai végzettség esetén a munkából kiesés időtartama akár 40 százalékkal is alacsonyabb volt. Ami a pszichés megterhelést illeti, elsősorban a szorongásos tünetek hozhatóak összefüggésbe a keresőképtelenség hosszával.
Gyakran nehéz azonosítani a pszichikai társbetegségeket azoknál a betegeknél, akiknél csupán testi tünetek mutatkoznak. Ugyanakkor a rossz közérzet és a betegség-érzet sokszor pszichikai eredetű. A szerzők szerint a szorongás és érzelmi kimerültség munkaképességet befolyásoló hatását korábban alábecsülték. Javasolják, hogy a továbbiakban a háziorvosi konzultáció során nagyobb hangsúlyt fektessenek a pszichikai társbetegségekre a megfelelő diagnózis és az optimális terápia biztosítása érdekében.
Forrás: aerzteblatt.de
