A depresszió nem csak a hangulatot érinti
A depresszió a hangulatzavarok közé tartozó betegség. Általában egyéni sebezhetőség talaján, valamilyen megterhelő életesemény hatására alakul ki, és kifejezett változást idéz elő a korábbi, egészséges időszakhoz képest.
A betegség érzelmi-hangulati és testi tüneteit ma már jól ismerjük (lehangoltság, érdeklődés elvesztése, örömtelenség, rágódások, önvádlás, bűntudat, értéktelenség érzése, negatív gondolatok, pesszimista beállítódás, testi panaszok, fájdalmak, fáradtság, alvászavar, az étvágy és/vagy a testsúly változása).
A hangulatzavarhoz kötődik azonban egy olyan tünetcsoport is, amelyet nem mindig kötünk a depresszióhoz, így a felismerést és a gyógyulást is akadályozhatja. Ezek az úgynevezett kognitív tünetek. Szinte minden depresszióban szenvedő betegnél előfordulnak. Súlyosabb depresszióban, illetve időseknél jobban észrevehetők, de az enyhe depresszió mellett fellépő kognitív tünet is kifejezetten nehezítheti a mindennapokat.
MIT JELENT A „KOGNITÍV TÜNET”, ÉS MI KÖZE A DEPRESSZIÓHOZ?
A kognitív működések az olyan gondolkodási (intellektuális, mentális) készségek, mint a figyelem, tanulás, memória, beszéd és beszédértés, logika, érvelés, problémamegoldás és döntéshozatal. Ezek révén tudjuk az információkat felfogni, feldolgozni, megjegyezni, majd később is felhasználni a különböző szintű problémáink, feladataink megoldásában.
Bármelyik készség romlása okozhat kognitív tünetet, az így kialakuló csökkent működés a kognitív diszfunkció. A kognitív tüneteknek többféle oka lehet. Legismertebb az idős korral együtt járó változás, de bizonyos betegségek (a depresszión kívül pl. demencia) vagy alkohol-, illetve drogfogyasztás is okozhatja.
Bár a panaszok lehetnek nagyon hasonlóak, a depresszió részeként jelentkező kognitív diszfunkció eredete mégis más, mint a szellemi leépülésben (demencia) észlelhető kognitív eltéréseké. A depresszióban észlelhető kognitív tünetek a depressziós folyamat hatására alakulnak ki, és a depressziós tünetegyüttes részét képezik!
Fontos tudni, hogy a depresszióban fellépő kognitív zavar nem feltétlenül a hangulati nyomottsággal párhuzamosan alakul ki: megelőzheti, de követheti is azt.
A hangulati és kognitív tünetek súlyossága sincs feltétlenül átfedésben egymással: enyhe depresszióban a hangulati tünetek viszonylag nem súlyosak, a kognitív zavar viszont lehet kifejezetten zavaró, és jelentősen megnehezítheti a mindennapokat.
KOGNITÍV TÜNETEK DEPRESSZIÓBAN
SZÉTSZÓRTSÁG (KONCENTRÁLÁSI NEHÉZSÉG, FIGYELEMZAVAR)
Nehéz összpontosítani, tartósan odafigyelni a látottakra, hallottakra. Ez nemcsak munkánk, feladataink ellátása, tárgyalások vagy autóvezetés közben nehezíti meg az életünket. Előfordulhat, hogy még személyes összejövetelek, telefonbeszélgetés alkalmával vagy akár egy érdekes film nézése, egy újságcikk, netán a kedvenc könyvünk olvasása közben is elveszítjük a fonalat.
Nehézséggel jár, ha párhuzamosan több dologra kell figyelni. Szellemileg sokkal hamarabb elfáradunk, könnyebben kimerülünk, főleg ha túl sok inger ér bennünket.
Egyre inkább kerüljük az ilyen helyzeteket, ami gyakran a társasági eseményektől való visszahúzódáshoz vezet. Az izolációra ösztönöz az is, hogy hajlamosak vagyunk érzékenyebben reagálni a negatív tapasztalatokra. Jóllehet a figyelem-összpontosítás képessége általában véve csökken, a kellemetlen dolgokra – szavakra, arckifejezésekre, visszajelzésekre – jobban felfigyelünk, mint a pozitív történésekre. A negatív eseményeknél „letapadunk”, rágódunk rajtuk, így azok nagyobb hangsúlyt kapnak.
FELEDÉKENYSÉG (EMLÉKEZET-, MEMÓRIAPROBLÉMÁK)
A figyelem zavara az emlékezetre is kihat. Aminek nem szenteltünk megfelelő figyelmet, arra nem is emlékezünk pontosan. Emiatt a depresszióban szenvedők gyakran feledékennyé válnak. Az érintettek nehezen tudják felidézni, mit is csináltak, olvastak, hallottak vagy mondtak pár perccel ezelőtt. A nevek és események könnyen elfelejtődnek, „kiesnek”, még a szavak is nehezebben jutnak eszükbe. Nehezen tudják felidézni a teendők vagy vásárolnivalók listáját, a megbeszélt időpontjaikat. Mindezek következtében gyakoriak a hibák és tévedések. Az elveszett vagy nehezen megtalált tárgyak is sok bosszúságot okoznak. Vannak, akik a korábbi összeszedettségük után ezt kifejezett káosznak élik meg, és magukat hibáztatják miatta.
ÁLTALÁNOS MEGLASSULTSÁG, FÁRADTSÁG, KIMERÜLTSÉG
A depresszióban szenvedők gyakran érzik magukat fáradtnak, kimerültnek. Az is előfordulhat, hogy úgy érzik, nem fog az agyuk, képtelen feldolgozni az információkat. A legkisebb feladat is rettenetes teherként nehezedik rájuk, és elvégzési idejük örökkévalóságnak tűnhet. A bonyolultabb feladatokat igyekeznek elkerülni, és ha el is kezdték, azok gyakran félbemaradnak. Emiatt környezetük „nem terhelhetőnek” minősítheti őket.
HATÁROZATLANSÁG (DÖNTÉSKÉPTELENSÉG, HALOGATÁS)
A nehézkes gondolkozás természetesen kihat a döntéshozatalra, problémamegoldásra is. Ennek gyakori következménye a döntésképtelenség, ami a legegyszerűbb kérdésekben is megnyilvánul. A mindennapi apró elhatározások is komoly és megoldhatatlan problémának látszanak. (Mikor kell felkelnem, hogy beérjek dolgozni? Mit vegyek fel? Mit főzzek a hétvégén? Megvegyem, vagy ne vegyem meg? Ezt vegyem vagy azt? Merre menjek? Felhívjam vagy ne? Napestig sorolhatnánk a nap során tornyosuló megválaszolandó, megoldandó kérdéseket.)
A döntéshozatalt más, depresszióra jellemző tényezők is nehezíthetik. Ezek a meglassult, nehézkesó gondolkozáshoz viszonyítva inkább érzelmi színezetűek. Ilyen lehet pl. a depresszióban gyakori önbizalomhiány és az esetleges hibázástól való félelem, szorongás is.
MIÉRT FIGYELJÜNK A KOGNITÍV TÜNETEKRE?
Ha a depressziót fel is ismerik, a kísérő kognitív tünetekről sokszor nem feltételezik, hogy mindez a hangulatzavar következménye. Legtöbbször valamilyen önálló kórkép vagy emberi gyengeség (nemtörődömség, lustaság stb.) jelének minősítik.
Felismerés hiányában a depressziót kísérő kognitív tünetek szubjektíven jelentős szenvedést, önvádlást, lelkiismeret-furdalást, bűntudat- és csökkentértékűség-érzést válthatnak ki. Emellett a mindennapi életvitelt objektíven is megnehezítik. Ez legszembetűnőbben a szellemi munkát végzőket érinti, akik nemritkán rettegnek attól, hogy elveszítik állásukat. A fizikai munkát végzők, sőt a háziasszonyok számára is problémát okozhatnak napi teendőik, hivatalos ügyeik intézése során. A személyes emberi kapcsolatok pedig minden esetben kárt szenvednek. Az önértékelés rohamosan csökken, a környezet pedig értetlenül áll a meglassulás, teljesítménycsökkenés, feledékenység előtt.
A kognitív tünetek és mindennapi következményeik észlelése miatt gyakori önmarcangolás a hangulaton is érezteti hatását. Ez viszont tovább rontja a kognitív funkciókat, és ezzel ördögi kör alakul ki (1. ábra). Ebben az ördögi körben a kognitív és hangulati tünetek egymást kölcsönösen súlyosbítják, és ez egyre mélyebb depressziót eredményezhet.
Ez a negatív örvény fenntartja a depressziósó hangulatot és megnehezíti a teljes felépülést.
Ráadásul a depressziót kísérő kognitív problémák a hangulati tünetek rendeződése (ún. remisszió) után továbbra is fennmaradhatnak. Ezek a „maradványtünetek” arra utalnak, hogy a gyógyulás csak részleges, nem teljes, és növelik a visszaesés kockázatát.
HOGYAN KEZELHETŐK A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV TÜNETEI?
A depresszió terápiája magába foglalja a kognitív tünetek kezelését is. Ez történhet megfelelő hangulatjavító gyógyszerekkel, illetve a kognitív tünetekre fókuszáló pszichoterápiás eljárások felgyorsítják a gyógyulást.
MIT TEHET, HA ILYEN PROBLÉMÁKAT ÉSZLEL?
◊ HA A KOGNITÍV NEHÉZSÉGEKET ÖNMAGÁN TAPASZTALJA
> ...és jelenleg depresszióban szenved
A betegek nem mindig fedezik fel a kognitív panaszaik és a depresszió közötti összefüggést. Gondoljon rá, hogy a tünetek betegségéből erednek. Sokak számára már ennek felismerése is megkönnyebbülést jelent, mert rájönnek, hogy nem emberi gyengeségük vagy szellemi képességeik csökkenése áll a háttérben.
Fontos, hogy jelezze kezelőorvosának is ezeket a panaszait!
Bízzon a kezelésében, és legyen türelmes, amíg a hatását észleli, mert a javulás általában időbe telik (a tünetek általában 1-2 hét múlva kezdenek javulni, a hatás teljes kifejtéséhez viszont akár 4–6 heti kezelésre is szükség lehet).
Azt is említse meg orvosának, ha a hangulata rendeződött ugyan, a kognitív tünetei viszont továbbra is zavarják.
Mindaddig, amíg nem szabadul meg minden zavaró tünetétől, nem gyógyult meg teljesen!
Ne feledje: a terápia célja, hogy Ön újra a régi legyen!
>… és korábban már volt depressziós
Ha nincs más kórfolyamat a háttérben, akkor nagy valószínűséggel Ön csak részlegesen gyógyult meg a depressziójából. Keresse fel kezelőorvosát, és ossza meg vele a problémáját, hogy megtalálják a megoldást, amivel teljes gyógyulást érhet el!
>… ha nem diagnosztizálták ugyan, mégis úgy gondolja, hogy depresszióban szenvedhet
Ha az olvasottak alapján felmerült Önben, hogy depresszió állhat problémái hátterében, kérjen orvosi segítséget ennek igazolásához vagy kizárásához!
DR. ÁGOSTON GABRIELLA
A ROVAT MEGJELENÉSÉT A LUNDBECK HUNGARIA KFT. TÁMOGATTA.
A KÖZLEMÉNYBEN SZEREPLŐ INFORMÁCIÓ A SZERZŐ(K) NÉZETEIT TÜKRÖZI, AMELYEK ELTÉRHETNEK A LUNDBECK HUNGARIA KFT. ÁLLÁSPONTJÁTÓL ÉS AJÁNLÁSAITÓL. BÁRMELY EMLÍTETT TERMÉK HASZNÁLATAKOR
AZ ÉRVÉNYES ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS AZ IRÁNYADÓ.
EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSA NYOMÁN ENGEDÉLYEZETT.
