A stressz is rákot okozhat
Egy kiterjedt epidemiológiai tanulmány szerint a stressz nem csak a szív- és érrendszeri megbetegedések, hanem a rák kockázatát is növeli.
Epidemiológusok a British Medical Journal-ban megjelent publikációjukban 16 prospektív, eddig nem publikált tanulmány adatait elemezték. Eszerint elsősorban a vastagbél-, hasnyálmirigy-, nyelőcső- és prosztatarák, valamint a leukémia 2-4-szer gyakoribb azoknál, akik fokozott stressznek voltak kitéve.
A brit kutatócsoport 163363 (16 és 109 év közötti, átlagosan 46 éves) beteg egészségügyi adatait elemezte, amelyeket 1994 és 2008 között rögzítettek Angliában és Skóciában. Az átlagosan 9,5 év megfigyelési idő alatt évente rögzítették a páciensek egészségi állapotát, beleértve a dohányzást, alkoholfogyasztást, táplálkozási és mozgási szokásokat, valamint az őket ért pszichés stressz-helyzeteket. A stressz mértékét a 12 kérdést tartalmazó, általános egészségfelmérő kérdőív (GHQ12) alapján ítélték meg.
A vizsgált időszak alatt összesen 16267 haláleset történt, ebből 4353 valamilyen rákos megbetegedésre vezethető vissza.
A megkérdezettek mintegy 7 százaléka magas stressz-szintet ért el a GHQ12 szerint, a lehetséges 12-ből 7 pontot kapott. Statisztikai kiigazítások után ezeknél a személyeknél 32 százalékkal nagyobb esély volt a rák eredetű elhalálozásra, mint a0 0-6 pontértékű stressz-szintet átélőknél. Ha a magas stressz- szint dohányzással társult, akkor még magasabb volt a kockázat, 45%.
A különböző rákfajták szerint az elhalálozás kockázati aránya a magas stressz-szintű csoportban vastagbélrák esetén 1,84, prosztatarák esetén 2,42, hasnyálmirigyrák esetén 2,76, nyelőcsőrák esetén 2,59 és leukémia esetén 3,86. A vastagbél- és prosztatarák okozta halálra egy dózis-válasz összefüggést is megállapítottak. Az érzékelt stressz-szinttel fokozatosan növekedett az adott karcinóma halálozási rizikója.
Hogy az elemzések kifejező erejét még jobban növeljék, a szerzők nem vették figyelembe azokat, akik már a felmérés elején rákosak voltak, illetve az első öt évben történt haláleseteket.
A kutatók szerint a stressz és a rák kapcsolódása számos lehetséges mechanizmusra vezethető vissza. A stressz gyengíti a rákos sejtek kontrollálásában részt vevő ölősejteknek a természetes funkcióját. A depressziós tünetek – főleg a hormonfüggő rákfajták esetében – megemelik a kortizolszintet, immunológiai vagy gyulladásos folyamatokat generálnak, vagy gátolják a DNS-javító mechanizmusokat, ezzel gyengítik a különböző tumor-elhárítási funkciókat. Ezen kívül a stressz kedvezőtlen életmódbeli szokások kialakulását is elősegítheti, mint a dohányzás, a testmozgás hiánya vagy az elhízás, ami szintén rákos megbetegedéshez vezethet. Az is elképzelhető, hogy a kedvezőtlen életmódbeli szokások hosszútávon egymástól függetlenül is stresszt okozhatnak, és növelhetik a rák kialakulásának kockázatát.
A dohányzás, mozgásszegény életmód, vagy a túltápláltság számos betegség, így a rák kialakulásában is fontos kockázati tényezők, ezeket az életmódból adódó zavaró tényezőket a lehető legnagyobb mértékben próbálták a kutatók a stressz és a rák kockázata közötti összefüggések elemzésekor kizárni. Azt azonban nehéz kimutatni, milyen ok-okozati összefüggés van a mentális stressz, a rák kialakulása, valamint a az említett életmódbeli rizikófaktorok között. És bár az eredmények magukért beszélnek, konkrét megelőzési javaslatok kidolgozására még nem alkalmasak.
Forrás: Medscape
