A SONICS és a LOGICS klinikai vizsgálatok eredményei alapján az FDA gyógyszerjelölti státuszba vette a Cushing-szindróma kezelésére szolgáló levoketokonazol hatóanyagú Recorlev készítményt.

Az EMA május 11-ig beérkezett információi szerint az alábbi táblázatokban szereplő hatóanyagokat tartalmazó készítmények engedélyezési kérelmei érkeztek be a CHMP-hez, azaz az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottságához.

Korai vizsgálati eredmények szerint a vizsgálati fázisban levő Galleri vérteszt egyetlen vérmintából 50 különböző ráktípus szűrésére is alkalmas lehet.

BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ VÁLASZ

A rákbetegség miatt kezelt gyermekek korábbi vakcináció által biztosított immunitása nem marad meg teljeskörűen, ezért valószínűleg helyes az a gyakorlat, ha a ráktúlélő gyermekeket az immunszuppresszív kezelés után 6–12 hónappal ismételten védőoltásban részesítjük (C szintű evidencia, be­tegségorientált kimenetelek és konszenzuson nyugvó irányelvek alapján). Emlékeztető MMR (kanyaró, mumpsz és rubeola) oltásra van szükségük az akut lymphoblastos leukaemia miatt már kezelt gyermekeknek, különösen az 5 éves kor alatt diagnosztizált és kezelt esetekben. Az immunszuppresszív terápia befejezése után ajánlatos 13-valens pneumococcus-vakcinát (PCV- 13) adni, a hepatitis B elleni védőoltás pedig a kemoterápia lezárása után 6 hónappal ajánlott. Mérlegelni kell általános revakcinációs program alkal­mazását is, mivel ez költséghatékonyabb lehet, mint a titer alapján történő újraoltás (C szintű evidencia, betegségorientált kimenetelek és konszen­zuson nyugvó irányelvek alapján).

Az onkoterápiában a közelmúltban bevezetett immunellenőrzőpont-gátlás gyökeresen változtatta meg egyes rosszindulatú daganatokban szenve­dő betegek életét. Számottevő pozitívuma ellenére azonban ez a terápiás mód egyes betegeknél igen súlyos immunológiai mellékhatásokat eredmé­nyez. Egyik ilyen nemkívánatos következmény a hiperprogresszív beteg­ség, amikor a tumor a kezelést követően felgyorsult növekedésnek indul, melyhez immunológiai jelenségeken túl a betegség valódi progressziója is hozzájárul. Kiemelten fontos lenne, hogy azonosíthatóak lehessenek azok a páciensek, akik a terápiából várhatóan ténylegesen profitálhatnak majd.

Genome Medicine 2019. július

A prokalcitonin akutfázis-fehérje, amely elsősorban infekciós kórképekben termelődik nagy mennyiségben. Az 1990-es évek óta létfontosságú labo­ratóriumi paraméterré vált. Elsősorban a bakteriális infekciók biomarkere; emelkedett értéke döntő tényező lehet a virális vagy bakteriális eredet kérdésében, egyes kórképeknél az antibiotikum indikálása vagy éppen leállítása függhet a szérumszintjétől, sőt néhol a hemokultúrát kiváltó diagnosztikai eszközt remélik látni benne. Több mint 20 éves „karrierje” után azt hihetnénk, nem tud már újat mutatni, ám az újabb kutatások sze­rint emelkedése nem kizárólag bakteriális infekciókhoz köthető. Akárho­gyan is, mennyiségén fontos klinikai döntések, azaz életek múlhatnak.

Az éjszakai izzadást rákérdezés nélkül ritkán említik a betegek. A fokozott éjszakai verejtékezést okozó állapotok közül a leggyakoribbak: menopausa, hangulatzavarok, gastro-oesophagealis reflux betegség, pajzsmirigy-túl­működés és elhízás, de súlyos, életet veszélyeztető betegség is állhat a hát­térben. Ha az anamnézis és a fizikális vizsgálat nem tár fel specifikus okot, az orvos szisztematikus és költséges kivizsgálásra kényszerül.

A phaeochromocytoma kellő időben felismerve műtéttel gyógyítható, ellen­kező esetben gyakran halálos. A kórképről alkotott ismereteink az utóbbi két évtizedben ugrásszerűen bővültek, amihez döntő mértékben járult hozzá a genetikai háttér egyre mélyebb megismerése. A jelen összefoglaló közleményben áttekintjük a legfontosabb klasszikus ismereteket, és bemu­tatjuk azokat a változásokat, amelyek a betegség korszerű szemléletének kialakulásához vezettek.

A Fierce Pharma és az Evaluate Pharma gyógyszeripari portálok évről-évre összeállítják listájukat a legnagyobb globális forgalmat elérő készítményekről. A 2020-as évben a korábbi dobogósok megőrizték pozíciójukat, számottevő változások a negyedik helytől következtek be, három-három szer pedig kiesett illetve felkerült a 20-as listára.

Mivel a veseglomerulusok gyulladásos elváltozásainak kezelése leginkább korai stádiumban akadályozhatja meg a vesefunkció romlását, a prognózis döntő mértékben a korai diagnózis függvénye. A vizelet laboratóriumi el­téréseinek elemzésekor feltétlenül gondolnunk kell a glomerulonephritis lehetőségére is!