Testzsír-arány és inkontinencia
Egy finn vizsgálat szerint peri- és posztmenopauzális nőknél kapcsolat mutatható ki a testzsírszázalék és a medencefenék-rendellenességek tüneteinek gyakorisága között.
- Testmozgással az inkontinencia ellen
- Az akaratlan vizeletvesztés kivizsgálása és kezelése
- Nem szükségszerű 50 fölött inkontinenciával élni
- Fesoterodin hólyagtünetekre
- Vizelettartási zavarok nőknél, a HUNT vizsgálat eredményei
- A női vizeletinkontinencia formái és a konzervatív kezelés modern szemlélete
- Helyesen azonosítjuk-e a húgyúti fertőzést?
- Európában is engedélyezik a hiperaktív hólyag kezelésére szolgáló szert
- Új gyógyszer húgyúti fertőzésekre és tüdőgyulladásra
- Vizelési zavarok kezelésének fontossága
A Menopause folyóiratban június 3-án jelent meg a University of Jyväskylä kutatóinak cikke, amelynek fő megállapítása szerint a test zsírszázaléka összefüggésbe hozható a középkorú nők medencefenék-rendellenességeinek tüneteivel: a magasabb testzsír-arány növeli a stressz okozta vizeletinkontinencia kockázatát. Az inkontinenciával asszociálható kockázati tényezők között szerepel a derék területén és a zsigeri szervek körüli zsírtömeg, valamint a nagyobb derékbőség és testtömeg-index is.
A medencefenék-rendellenességek előfordulásának aránya emelkedést mutat nők körében a menopauza közeledtével. Az ösztrogénhiány, a szövetek természetes öregedése, a reproduktív előzmények és a hasüregi nyomást növelő tényezők a medencefenék szerkezeti és funkcionális károsodásához vezethetnek. Ezenkívül az életmódbeli döntések, például az étkezési szokások és a fizikai aktivitás is hatással lehetnek a medencefenék rendellenességeinek mechanizmusaira. A testzsír-arány részben visszatükrözi a fenti életmódbeli döntéseket, ezért olyan módosítható tényezőnek tekinthető, amely segíthet a nők medencefenék-rendellenességeinek csökkentésében, enyhítésében.
“A korábbi tanulmányok főként a testtömeg-indexet vagy a derékbőséget használták a medencefenék-rendellenességek kockázatának értékeléséhez” – nyilatkozta Mari Kuutti, a cikk első szerzője. “Tanulmányunk célja az volt, hogy egy négy éves utánkövetéses vizsgálat során feltárjuk, hogyan kapcsolódik a testkompozíció – amelyet pontos módszerekkel mértünk – a tünetekhez. Az általunk vizsgált rendellenességek a stressz okozta vizeletinkontinencia, a sürgős vizeletinkontinencia, a székletinkontinencia és a medencei szervek süllyedése voltak.”
A vizsgálat kezdetén a résztvevő nők több mint fele szenvedett valamilyen medencefenék-rendellenesség tünetétől. A leggyakoribbak a stressz okozta vizeletinkontinencia tünetei voltak.
“Megvizsgáltuk a testzsír-arányt, megmértük a résztvevők derékbőségét és kiszámítottuk a testtömeg-indexet” – fejtette ki Kuutti. “Ezt követően elemeztük ezeknek a tényezőknek a medencefenék rendellenességek tüneteivel való összefüggéseit. A tanulmány az ERMA tanulmány és annak négyéves követő vizsgálata, az EsmiRs része volt. A résztvevők között 376, a Jyväskylä régióban élő nő szerepelt. A vizsgálat kezdetekor 47 és 55 év közöttiek voltak. A testösszetételt többfrekvenciás bioelektromos impedancia-elemzővel, röntgen-abszorpciós mérővel és antropometriával mértük. A demográfiai tényezőket (életkor, végzettség, fizikai terhelés és fizikai aktivitás) és a nőgyógyászati tényezőket (terhességek, szülések száma, menopauza és méheltávolítás) kérdőívek segítségével önbevallás alapján rögzítettük.”
Az eredmények azt mutatták, hogy a teljes zsírmennyiség, az android és a gynoid, azaz a férfiakra és a nőkre jellemző zsír mennyisége, a törzs zsírmennyisége, valamint a zsigeri zsírtömeg összefüggésbe hozható a stressz okozta vizeletinkontinencia tüneteivel. Hasonlóképpen, a nagyobb testtömeg-index és derékbőség is asszociációt mutatott a stressz okozta vizeletinkontinencia tüneteivel.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Central adiposity increases the risk for urinary incontinence, finds study
Irodalmi hivatkozás:
Mari A. Kuutti et al, Association of body composition with the symptoms of pelvic floor disorders in middle-aged women: a longitudinal study, Menopause (2025). DOI: 10.1097/GME.0000000000002572
