Vizelési zavarok kezelésének fontossága
A gyakori, sürgős vagy éjszakai vizeletürítés idősebb férfiak esetében összefüggésbe hozható a korai halálozás fokozott kockázatával.
De hogy e tünetek kezelése javíthatja-e a túlélést, eddig nem volt egyértelmű. A Journal of Urology című folyóiratban megjelent új kutatás (https://www.auajournals.org/doi/10.1097/JU.0000000000003602) azt mutatja, hogy a hatékony kezelés különbséget jelenthet.
A kutatók elemezték egy korábbi, az 50 évnél idősebb férfiak alsó húgyúti tüneteinek (lower urinary tract symptoms, LUTS) gyógyszeres kezelésére irányuló, randomizált, kontrollált vizsgálat adatait.
Azt találták, hogy a követés során az American Urological Association (AUA) tünetindex-pontszámának minden egyes 1 pontos javulása esetén 4%-kal csökkent a halálozás. Ha ez a megállapítás más vizsgálatokban is megerősítést nyer, a kutatók szerint indokolt lehet az LUTS kezelésének eltérő megközelítése.
A jelenlegi irányelvek azt javasolják, hogy várjuk meg, amíg a tünetek zavarják a betegeket, de ehelyett már dönthetnének úgy, hogy hamarabb, már a tünetek puszta megléte alapján beavatkozuk, csakúgy, mint azt a magas vérnyomás célzott kezelésekor tesszük, hisz igazolt, hogy már a vérnyomás 5 Hgmm-es csökkenése is csökkenthetik a halálozási kockázatot. Hasonló a helyzet a vizelési tünetek esetén is, amelyek kis mértékű javulása idővel valóban jelentős csökkenést eredményez a halálozási kockázatban. Ennek oka azonban nem ismert. A kevesebb vizelési tünettel rendelkező betegek talán jobban alszanak, ami javíthatja a mentális egészséget és csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát - vélik a kutatók. Vagy talán kisebb valószínűséggel törik csontjukat, miközben éjszaka elesnek a mosdóba sietve - mivel a csonttörések ismert összefüggést mutatnak a halálozási kockázattal.
Az LUTS kezelésére használt gyógyszerek a vizelési tünetekre gyakorolt hatáson túlmenő előnyökkel is járhatnak. A doxazozin és más alfa-1-blokkolók csökkenthetik a légúti fertőzésekben szenvedő felnőttek halálozási kockázatát (talán a citokinok felszabadulásának megváltoztatásával), a finaszterid pedig csökkentheti a hólyagrák kockázatát.
Az MTOPS felülvizsgálata
Tanulmányukhoz Dr. Blayne Welk (Western University in London, Ontario, Canada) és Dr. who led és J. Andrew McClure (London Health Sciences Center, London, Ontario, Canada) az MTOPS (Medical Treatment of Prostate Symptoms) vizsgálatban részt vevő mintegy 3000 férfi adatait elemezte. Az MTOPS-ba 1993 és 1998 között vonták be a betegeket, és a főbb eredményekről 2003-ban számoltak be. A randomizált, kontrollált vizsgálatban a résztvevők doxazozint, finaszteridet, doxazozint és finaszteridet, vagy placebót kaptak. A gyógyszerek önmagukban és kombinációban is javították a tüneteket, és együttesen csökkentették a jóindulatú prosztata hiperplázia (BPH) általános klinikai progresszióját. A tüneti pontszám átlagos csökkenése 4 év alatt placebóval 4,9, doxazozinnal 6,6, finaszteriddel 5,6, kombinált kezeléssel pedig 7,4 volt. Az aktív kezelés szignifikánsan jobban csökkentette a tüneteket, mint a placebo (P<0,001 a doxazozin és a kombinált terápia esetében; P=0,047 a finaszterid esetében).
A résztvevők átlagéletkora 62 év volt, és a medián követési idő 6,6 év. Az új elemzéshez a kutatók 127 olyan beteg adatait azonosították, akik a vizsgálat során vagy azt követően haltak meg, leggyakrabban rákban (49) vagy szív- és érrendszeri betegségben vagy stroke-ban (45). Közülük 117 olyan halálesetre összpontosítottak, amelyek a vizsgálat végét követő 2 éven belül következtek be. Azt találták, hogy a vizelési tünetek csökkenése esetén szignifikánsan kisebb valószínűséggel következett be halálozás a követés során. A hatás igen kifejezett volt: a halálozás kockázata 12%-kal csökkent, ha az AUA tüneti pontszám 3 ponttal csökkent. Egy alcsoport-elemzésben a vizelési tünetek javulása a placebót kapó férfiak körében nem járt együtt a halálozás alacsonyabb kockázatával, "ami azt jelentheti, hogy aktív kezelésre van szükség a halálozási kockázat csökkentéséhez".
Az adatok azt sugallják, hogy az urológusok "életeket menthetnek meg az időben megkezdett és megfelelő BPH-kezeléssel" - írja a cikket kísérő szerkesztőségi kommentárjában Dr. Robert Charles Welliver (Albany Medical Center, New York). A nem megfelelően kezelt BPH esetén a férfiak detrusora a folyamatos elzáródás következtében gyengül és túlműködik. A nocturia csípőtöréshez vezet, ahogy a férfiak a sötétben bolyonganak, hogy megtalálják a mosdót... A BPH kezelése mentő eljárás a neurogén/atonikus hólyaggal rendelkező férfiaknál, a gyógyszerre évekig vagy évtizedekig adott nem kielégítő válasz esetén".
Az MTOPS elvégzése óta a magas vérnyomás kezelésére használható doxazozint, egyre ritkábban alkalmazzák a vizelési tünetek kezelésére, mivel léteznek más, titrálást nem igénylő gyógyszerek.
A szerzők is tisztában vannak azzal, hogy egyetlen tanulmány önmagában nem tudja megállapítani, hogy az LUTS kezelése javítja a túlélést, és nem feltétlenül változtatja meg az orvosi gyakorlatot, de felhívhatja a figyelmet a meglévő tünetek kezelésének szükségességére akkor is, ha ezek a tünetek nem zavarják a beteget. További kutatásokra van szükség a vizelési tünetek és a nők halálozása közötti kapcsolat vizsgálatához is, de gyakori, sürgős vagy éjszakai vizeletürítés férfiaknál általában a prosztata problémáival kapcsolatos.
Forrás:
J Urol. 2023;210:676-677. (https://www.auajournals.org/doi/10.1097/JU.0000000000003602)