Fesoterodin hólyagtünetekre

Az életkor növekedésével egyre gyakoribbá válnak az alvászavarok, és egyre gyakrabban jelentkeznek a vizelettartási problémák is, ezért sokat tudnánk betegeinken segíteni, ha sikerülne mindkét problémát kezelni. Egy új kutatás szerint az idősebb nőbetegeknél fellépő, alvászavart okozó vizeletinkontinencia és egyéb hólyagtünetek kezelése egy új antimuscarin típusú anyaggal hatásosnak bizonyult.

Dr. Leslie L. Subak szülész-nőgyógyász professzornő (Stanford University School of Medicine, California) által vezetett vizsgálat eredményei 2018. január 11.-én online jelentek meg az Obstetrics & Gynecology c. folyóiratban (Warsi QA, Huang AJ, Hess R, et al. Association of pharmacologic treatment of urgency urinary incontinence with sleep quality and daytime sleepiness. Obstetrics & Gynecology Published online January 11, 2018.).

A 12 hetes, kettős vak, placebóval ellenőrzött multicentrikus BRIDGES vizsgálat (Bringing Simple Urge Incontinence Diagnosis and Treatment to Providers) másodlagos analízisének eredményei igen biztatóak. A vizsgálatban egy antimuscarin anyagot, a szájon át szedhető, napi egyszeri dózisban alkalmazandó fesoterodint (Toviaz) adták azon ambuláns betegeknek, akik a sürgős vizeletinkontinencia (urgency urinary incontinence = UUI) tüneteit észlelték. Az UUI során a húgyhólyag izomzata kontroll nélkül összehúzódik, melyet gyakori éjszakai vizelés, hirtelen sürgőssé váló vizeletürítés, néha vizeletcsorgás jellemez. A jelenség 5-10-szer gyakoribb nőkben, mint férfiakban. Az antimuscarin típusú gyógyszerek, mint pl. a fesoterodin a muscarin típusú acetilkolinreceptorok gátlásával megakadályozhatja ezt a hólyagproblémát.

A BRIDGES vizsgálatban az átlagosan 56 éves nőbetegek találomra napi 4-8 mg fesoterodint, vagy placebót kaptak: 277-en voltak a kezelt csoportban és 270-en szedtek placebót. A vizsgálat kezdetén a két csoport jellemzői megegyeztek.

Az éjszakai alvást a Pittsburgh Sleep Quality Index (PSQI) segítségével, az éjszakai alvásproblémák miatt fellépő nappali álmosságot az Epworth Sleepiness Scale (ESS) segítségével mérték fel. A betegek kérdőívek rendszeres kitöltésével számoltak be állapotukról.

Az antimuscarin kezelésben részesülő betegekben – az életkorhoz, az etnikumhoz, a testtömeghez és egyéb jellegzetességekhez igazítás után is - szignifikánsan javult a PSQI a placebót kapókhoz képest (0,48, p=0,02), de a nappali álmosság nem változott (p=0,39), ami nehezen magyarázható, hisz nyugalmasabban töltötték az éjszakát: jelentősen javult az éjszakai alvás hossza (0,14, p=0,009) és az alvás „hatásossága” (különbség 0,17, p=0,02). Ugyanakkor nem változott az altatószerek iránti igény, ami leginkább a beteg habitusától függ, és nem a már megjavult éjszakai ágynyugalomtól.

Mindkét betegcsoportban javult az inkontinencia, a kezelési csoportban szignifikánsan csökkent az inkontinenciák száma, a sürgős vizelések száma, az éjszakai inkontinenciák száma. Mivel az antimuscarin és antikolinerg gyógyszerek szedatív hatásúak, általánosságban aluszékonyságot okozhatnak.

Dr. Douglas Kirsch alvásszakértő (többek között az American Academy of Sleep Medicine megválasztott elnöke) szerint a vizsgálat igazolta, hogy a vizeletinkontinencia tüneteinek enyhítésével csökkenthető a félbeszakított éjszakai alvás problémája. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a két betegcsoport már a kiinduláskor sem panaszkodott súlyos nappali álmosságra, ezért – mint látható volt - a vizsgálat végére sem különbözött a kezeltek és a placebók nappali álmosságának mértéke. Ezek szerint nincs közvetlen összefüggés az éjszakai alvászavar és a nappali álmosság között. A vizsgálat néhány egyéb hiányossága, hogy pl. nem jelezte külön az alvászavarokat okozó egyéb problémákat (obstruktív alvási apnoe), valamint nem használtak olyan objektív méréseket sem, mint pl. az ember nyugalmi-aktivitási monitorozására alkalmas karóraszerű készülék, az „aktigráfia”.

Forrás: Medscape News > Neurology