Az LRRK2 fehérje aktivitásának csökkentése lassíthatja vagy módosíthatja a betegség lefolyását.

Alzheimer-kórban, depresszióban, szorongásos zavarokban és poszttraumás stressz szindrómában is alkalmazható lehet a pontosan célzott eljárás.

Mono- és bispecifikus nanomolekulák segíthetnek abban, hogy az allergiás reakció el se induljon.

Hová kerülnek, hol maradnak meg, és mit okoznak a kórházi fertőtlenítőszerek?

Az amygdala transzkraniális mágneses stimulációja ígéretes eredményeket mutatott poszttraumás stressz szindróma kezelésében.

A kezelés a perzisztens baktériumok által okozott, súlyos esetek kezelésében is előrelépést jelenthet.

Az implantátumok felszínén található bioaktív peptid bevonat csökkenti a gyulladás kockázatát és növeli az antibakteriális hatást.

A CRISPR/Cas12a eljárással végzett génszerkesztés a betegek döntő többségénél sikeresnek bizonyult a RUBY klinikai vizsgálatban.

Egy új hatóanyagcsoport a fertőzésekkel szembeni védekezőképesség csökkentése nélkül képes mérsékelni a gyulladást.

A pitvarfibrilláló betegek tartós antikoaguláns kezelésére K-vitamin-antagonistákat vagy direkt orális antikoaguláns készítményeket (DOAC) alkalmazhatunk. Jelen összefoglalóban e gyógyszerek használatát mutatjuk be krónikus vesebetegek esetében.

A genomszintű, nem invazív prenatális tesztelés (GW-NIPT) ritka autoszomális triszómiák kimutatására is alkalmas, azonban a pozitív ered­mények jelentős része diszkordáns. A közlemény a biológiai hátteret, a kromoszómaspecifikus kockázatokat és a gyakorlati teendőket foglalja össze.

A modern diabetológia egyik legdinamikusabban fejlődő területe az inzulin­pumpa-kezelés, a szöveti glükózmonitorozás. Jelen összefoglalóban a glükózmonitorozással kapcsolatos számos gyakorlati szempontot, a monitorozás optimális gyakoriságát, a folyamatos glükózmonitorozó rendszerek hatékonyságát, megbízhatóságát és szere­pét elemezzük, és foglalkozunk a kapott glükózinformációk felhasználásának módjával.

A máj-cirrhosis akut dekompenzációja miatt hospitalizált betegek ellátása során az első 24 óra különösen fontos időszak. A korai hatékony beavat­kozás javítja a túlélést, valamint csökkenti a kórházi ápolási időt. A korai időszakban a hepatológus konzílium nem feltétlenül hozzáférhető, így a betegeket elsőként ellátó orvos számára fontos, hogy egy olyan „ellátási csomag” álljon rendelkezésre, melynek alkalmazásával már a korai időszak­ban biztosítható a hatékony, bizonyítékokon alapuló kezelés. A szerzők egy olyan „ellátási csomag”-ot állítottak össze, mely a máj-cirrhosis AD miatt felvételre kerülő összes beteg ellátása esetén alkalmazható.

BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ VÁLASZ Androgén alopecia eseteiben férfiaknál a trombocitában gazdag plazma­injekciók hatékonyabban növelik a haj sűrűségét, mint az általános kezelés (A erősségű ajánlás: véletlen besorolásos kontrollos vizsgálatok [randomized controlled trial, RCT] és kohorszvizsgálatok három metaanalízise). A trombocitában gazdag plazmainjekciók férfiaknál ugyancsak hatékonyabbak, mint a minoxidil, az 5-α-reduktáz-inhibitorok és a bimatoprost, de nem hatéko­nyabbak az kis intenzitású („lágy”) lézerterápiánál. (A erősségű ajánlás: RCT-k hálózati metaanalízise.) A trombocitában gazdag plazmainjekciók esetében csekély a súlyos nemkívánatos események kockázata. (A erősségű ajánlás: RCT-k és kohorszvizsgálatok metaanalízise). A trombocitában gazdag plaz­mát indikáción kívüli kezelésnek kell tekinteni, mivel az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatósága (Food and Drug Administration, FDA) nem hagyta jóvá az androgén alopecia kezelésére.

A légzőizomtréning (IMT) klinikailag releváns mértékben képes javítani mind a radioaeroszol-depozíciót, mind a tüdőperfúziót poszt-Covid–19- szindrómás betegeknél. Klinikai vizsgálati eredmények alátámasztják az IMT pulmonológiai rehabilitációba integrálásának fontosságát az inhalált hatóanyagok depozíciójának javítása és a perfúzió növelése céljából.

A gének az öröklődésben alapvető szerepet játszó struktúrák, melyek az élő szervezetek örökítőanyagából, azaz DNS-ből (dezoxiribonukleinsavból) épülnek fel. A gének szabályozzák a szervezetet felépítő fehérjék képző­dését, egyszersmind felelősek azért, hogy a szülők genetikai állománya átörökítődjön utódaikba. Ezek a gének szabályozzák az egyének összes tulajdonságát, a hajszíntől a testmagasságon át a külső és belső egyedi jellegzetességekig.