A kórházi fertőtlenítőszerek nemkívánatos hatásai
Hová kerülnek, hol maradnak meg, és mit okoznak a kórházi fertőtlenítőszerek?
- Innovatív stratégia jövőbeni fertőzések leküzdésére
- Hatásos antibiotikum C. difficile fertőzés kezelésére
- A következő generációs antibiotikumok meglepő forrása
- Új antibiotikum-jelöltek a Jeges-tengerből
- Antibiotikum a bélrendszerben
- Az antibiotikum által okozott allergiák gyakorlati megközelítése
- Új TBC elleni félszintetikus antibiotikum
Bár a kórházakban a fertőtlenítő oldatokat topikálisan, a bőr felszínére kenve alkalmazzák, ez nem jelenti azt, hogy ezek az oldatok hosszabb távon kizárólag a felhasználás helyén maradnak. A Northwestern University kutatói egy új vizsgálatban azt elemezték, miként hat a kórházi környezetben alkalmazott, erős antiszeptikumként ismert klórhexidin a mikroorganizmusokra. A kórházak rutinszerűen használják a klórhexidines törlőkendőket a betegek bőrének fertőtlenítésére különböző beavatkozások előtt a fertőzések megelőzése érdekében.
Laboratóriumi kísérletek során a kutatók kimutatták, hogy a klórhexidin nyomai a különböző tárgyak felületein jóval tovább megmaradnak, mint azt korábban feltételezték – elég hosszú ideig ahhoz, hogy tolerancia alakulhasson ki. Egy intenzív terápiás osztályról származó minták elemzése pedig azt mutatta, hogy a klórhexidinre részben ellenálló baktériumok érintéssel, sőt a levegőben terjedő részecskékkel is képesek szétterjedni a kórházi környezetben.
Az Environmental Science & Technology folyóiratban megjelent eredmények új megvilágításba helyezik, hogyan lépnek kölcsönhatásba a fertőtlenítőszerek és a mikroorganizmusok a zárt terekben, és hozzájárulhatnak a fertőzések megelőzésére és az antimikrobiális rezisztencia csökkentésére irányuló stratégiák finomításához. A kutatást vezető Erica M. Hartmann szerint a klórhexidin alkalmazása a betegek bőrén túl a környező tér mikrobaközösségeire is hatással van. Rámutatott, hogy a mikroorganizmusok és a kémiai anyagok nem maradnak ott, ahová eredetileg kerültek, és ez befolyásolhatja az antimikrobiális rezisztencia kialakulását. Úgy véli, a jelenség nem kizárólag a kórházakra jellemző, és hasonló folyamatok játszódhatnak le otthonokban, iskolákban vagy más beltéri környezetekben is.
A klórhexidint az 1950-es évek óta széles körben alkalmazzák az egészségügyben. A mindennapi betegellátás részeként használják intenzív osztályos betegek fürdetésére, műtéti előkészítésre, katéterezés előtt, eszközök fertőtlenítésére és kézmosásra. Emellett fogászati öblítőkben és állatorvosi rendelőkben is gyakori. A szer különösen fontos a súlyosan beteg, fertőzésekre rendkívül érzékeny páciensek védelmében, ugyanakkor a bőrre felvitt klórhexidin a környezetben jó ideig megmaradhat.
A kutatócsoport kétlépcsős vizsgálatot végzett: laboratóriumi körülmények között modellezték a kórházi tisztítási folyamatokat, majd környezeti mintavételt végeztek egy intenzív osztályon. A laboratóriumi kísérletek során klórhexidint vittek fel gyakori kórházi felületekre – műanyagra, fémre és laminált anyagokra –, majd ezeket klórhexidinmentes fertőtlenítőszerekkel tisztították. A klórhexidin maradványai még 24 óra elteltével is kimutathatók voltak. A koncentráció nem volt elegendő a baktériumok elpusztításához, de elég magas ahhoz, hogy a túlélő mikrobák alkalmazkodni kezdjenek. Amikor a kutatók klinikailag releváns baktériumokat, köztük Escherichia colit, tettek ki ilyen alacsony koncentrációknak, a mikroorganizmusok egy teljes nap után is életben maradtak.
Az intenzív osztály vizsgálata során közel 200 mintát gyűjtöttek be ágykorlátokról, billentyűzetekről, ajtókeretekről, villanykapcsolókról és mosdók lefolyóiból. A több mint 1400 izolált baktériumtörzs mintegy 36%-a mutatott valamilyen fokú klórhexidin-toleranciát. Bár a baktériumok a teljes osztályon jelen voltak, a mosdók lefolyói kiemelkedő gócpontnak bizonyultak: ezekben jóval nagyobb mennyiségű, és a klórhexidin magasabb koncentrációit is elviselő baktériumokat találtak. Hartmann szerint a lefolyók régóta aggodalomra adnak okot, mivel a víz jelenléte mindig kedvez a mikrobák megtelepedésének, és a vízfolyás során keletkező aeroszolok újra és újra szétszórhatják a kórokozókat.
A kutatás egyik legmeglepőbb eredménye az volt, hogy klórhexidinre toleráns baktériumokat találtak az ajtókeretek felső részéről vett mintákban is. Mivel ezeket a felületeket szinte soha nem érintik meg, a jelenség arra utal, hogy a baktériumok a levegőben szálló részecskékre – például elhalt hámsejtekre – tapadva juthattak oda. A porréteg könnyen megköti ezeket a részecskéket, így a levegő áramlása fontos szerepet játszhat a mikroorganizmusok beltéri terjedésében.
Hartmann hangsúlyozta, hogy bár a klórhexidin továbbra is nélkülözhetetlen és kétségtelenül hatékony fertőtlenítőszer, a vizsgálat rámutat arra, hogy lehetnek nem kívánt mellékhatásai. Egészséges vagy nem immunszupprimált emberek környezetében nincs szükség rendszeres fertőtlenítésre; az otthonok és irodák tisztításához elegendő a szappan és a víz használata.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
How disinfectants influence microbes across hospital rooms
Irodalmi hivatkozás:
Hospital environments harbor chlorhexidine tolerant bacteria potentially linked to chlorhexidine persistence in the environment, Environmental Science & Technology (2026). On medRxiv DOI: 10.1101/2024.10.07.24315058






