Non-invazív módszer PTSD terápiájában

Az Atlanta székhelyű Emory University School of Medicine kutatói kimutatták, hogy a transzkraniális mágneses stimuláció (TMS), vagyis az agyműködés célzott, nem invazív befolyásolására szolgáló eljárás képes csillapítani az agy félelemközpontjának aktivitását, és jelentősen enyhíti a poszttraumás stressz szindróma (PTSD) tüneteit. A kezelés hatása hónapokkal a terápia befejezése után is fennmarad az American Journal of Psychiatry folyóiratban közölt tanulmány szerint.

A TMS az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) által több kórkép – például depresszió – kezelésére engedélyezett módszer, bár PTSD esetében még nem számít jóváhagyott terápiának. Az eljárás során mágneses impulzusokkal módosítják bizonyos agyterületek aktivitását. A PTSD kialakulását korábbi kutatások a félelemfeldolgozásért felelős amygdala fokozott működésével hozták összefüggésbe.

A most közölt klinikai vizsgálatban a kutatók azt elemezték, hogy a két héten át alkalmazott, alacsony frekvenciájú TMS képes-e csökkenteni az amygdala fenyegetésre adott reakcióját, és ezzel párhuzamosan mérsékelni a PTSD tüneteit. A stimuláció precíz célzását egyénre szabott MRI-alapú lokalizáció tette lehetővé, amely meghatározta, hogy pontosan az agy mely területén kell alkalmazni az impulzusokat.

A vizsgálatba ötven PTSD-tüneteket mutató felnőtt jelentkezett, közülük negyvenheten fejezték be a programot. A résztvevők többsége a Grady Trauma Project keretében került bevonásra, amely a civil traumák nagyszabású kutatási programja a Grady Health System és az Emory University School of Medicine együttműködésében. A résztvevőket véletlenszerűen osztották be aktív TMS-kezelésre vagy placebóra, és a vizsgálat vak maszkolással zajlott, így a betegek nem tudták, melyik kezelést kapják. A kutatók MRI-felvételekkel mérték az amygdala fenyegetésre adott válaszát a kezelés előtt és után.

Az eredmények szerint az aktív TMS jelentősen csökkentette az amygdala jobb oldali területének reaktivitását. Az aktív kezelést kapó résztvevők körében számottevő javulás mutatkozott a PTSD tüneteiben. A klinikai hatás már két hét után megjelent, és legalább hat hónapig, azaz a vizsgálat teljes utánkövetési időszaka során fennmaradt. Az aktív TMS-csoport tagjainak 74 százaléka számolt be klinikailag is jelentős tünetcsökkenésről.

A kutatás vezetője, Sanne van Rooij hangsúlyozta, hogy a vizsgálat közvetlen bizonyítékot szolgáltat arra: a PTSD-ben érintett agyi hálózatok célzott befolyásolása mérhető változásokat idéz elő mind az agyműködésben, mind a tünetekben. Mint mondta, az MRI-vezérelt stimuláció a pontosabb, személyre szabott, biológiai alapú kezelések irányába mutat. A TMS előnye, hogy a hagyományos pszichoterápiával ellentétben nem igényli a traumatikus élmények részletes felidézését, ami sok beteg számára megkönnyítheti a kezeléshez való hozzáférést. A résztvevők beszámolói szerint a terápia hatására változott a traumához kapcsolódó érzelmi élményük, javult az éjszakai tünetek, például a rémálmok kezelése, és többen „életük döntő változásaként” írták le a tapasztalt javulást.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Study finds brain stimulation improves PTSD symptoms by calming fear center

Personalized fMRI-Guided TMS Targeting the Threat Neurocircuitry in PTSD: A Randomized Clinical Trial

Irodalmi hivatkozás:

Sanne J.H. van Rooij et al, Personalized fMRI-Guided TMS Targeting the Threat Neurocircuitry in PTSD: A Randomized Clinical Trial, American Journal of Psychiatry (2026). DOI: 10.1176/appi.ajp.20250749