Nőknél könnyebben alakul ki poszttraumás stressz
Genetikai és hormonális okok egyaránt szerepet játszanak abban, hogy a nőknél erősebb PTSD-kialakulásának esélye.
- A mentális egészség és gyógyítás kapcsolata az agyi metabolizmussal
- A mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségei a pszichiátriai diagnosztikában
- Antivirális szer poszttraumás stressz zavarban
- Traumafeldolgozás támogatása háborús események kapcsán
- COVID-19 betegség utáni pszichiátriai tünetek
- A poszt-COVID szindróma kezelése
- Poszt COVID és poszttraumás stressz zavar
- A krónikus szomatikus betegség és a poszttraumás stressz zavar összefüggései, továbbá a kezelés kapcsán tett megfontolások
- Depressziós betegek öngyilkossági késztetésének felismerése
A American Journal of Psychiatry folyóiratban június 4-én jelent meg a Virginia Commonwealth University kutatóinak cikke, amelyben a világ eddigi legnagyobb elemszámú, ikerpárok részvételével végzett PTSD-vizsgálat eredményeiről számoltak be. A kutatás hátterében az a megfigyelés állt, hogy a nőknél kétszer nagyobb valószínűséggel alakul ki poszttraumás stressz szindróma, mint a férfiaknál, ám a jelenség hátterében álló tényezők eddig nagyrészt tisztázatlanok maradtak. A kutatás fő eredménye, hogy a férfiakhoz képest a nőknél magasabb a betegség kialakulásának genetikai kockázata.
A mostani kutatás során több mint 16 ezer ikerpár és 376 ezer testvérpár egészségügyi adatait elemezve a kutatócsoport felfedezte, hogy a PTSD-hajlam öröklődésének valószínűsége 7%-kal magasabb a nőknél (35,4%), mint a férfiaknál (28,6%). Arra is bizonyítékot találtak, hogy a PTSD örökletes kockázatát hordozó gének a két nemnél különbözőek. A kutatók szerint eredményeikből a traumatikus eseményt követő PTSD megelőzésének és beavatkozásának stratégiáira lehet következtetéseket levonni, valamint az új megközelítés segíthet a nők mentális egészségével kapcsolatos stigmák kezelésében.
“A nőknél magasabb a PTSD kialakulásának kockázata, mint a férfiaknál, még akkor is, ha a trauma típusát, a jövedelmi szintet, a társadalmi támogatást és más környezeti tényezőket is kiigazítjuk. Az ennek okára vonatkozó elméletek némelyike őszintén szólva nem túl méltányos a nőkkel szemben, például a nemi különbséget gyengeségnek vagy a megküzdési képesség hiányának tulajdonítják” - nyilatkozta Ananda B. Amstadter a tanulmány első szerzője. “Úgy gondolom, hogy ez a tanulmány segíthet annak megértésében, feltárásában, hogy a PTSD-hajlamnak öröklődő kockázati elemei vannak, és hogy ez a genetikai kockázat a nők esetében magasabb.”
A világ népességének közel 70%-a legalább egy traumatikus eseményt él át élete során, például fizikai vagy szexuális jellegű támadást, gépjárműbalesetet, háborút vagy természeti katasztrófát. A traumának kitett személyek mintegy 6%-ánál alakul ki PTSD. Amstadter kutatásai azoknak a körülményeknek a megértésére összpontosítanak, amelyek növelhetik vagy csökkenthetik a PTSD kialakulásának kockázatát, különös tekintettel a kockázatot befolyásoló genetikai háttérre.
“Ha a PTSD-hajlam tényezőit együttesen egy tortadiagramként képzeljük el, pontosabb képet kaphatunk az egyes tényezők szerepéről és a befolyásuk mértékéről. A kockázat egy részét befolyásolja a személy környezete, például a felnőtté válás során szerzett tapasztalatok. Másrészt a kockázat egy részét befolyásolják a szülőktől örökölt genetikai adottságok is.”
Korábbi kutatások során már vizsgálták, hogy a gének hogyan befolyásolják a PTSD kialakulásának valószínűségét, de az Amstadter és munkatársai által végzett tanulmány az első a maga nemében, amely a két nem közötti genetikai kockázat eltéréseit vizsgálta. A projekthez a kutatócsoport a svéd népességalapú nyilvántartásokból származó anonimizált klinikai adatokat vizsgált. Elemzésük több mint 400 ezer iker- vagy testvérpárt vizsgált, akik legfeljebb két év különbséggel születtek Svédországban 1955 és 1980 között. Az ikrek és testvérek tanulmányozása a genetikai hasonlóságok miatt segíthet a kutatóknak meghatározni, hogy egy személy génjei hogyan befolyásolják a mentális betegségek kockázatát.
“Minden alkalommal, amikor egy személy ebben a korcsoportban kapcsolatba lép a svéd egészségügyi rendszerrel, legyen szó akár háziorvos felkereséséről, recept kiváltásáról vagy kórházi kezelésről, az információt rögzítik a nemzeti nyilvántartásban. Az ilyen jellegű adatok igazán hatékony eszközt jelentenek az egészségügyi állapotok genetikai kockázatával kapcsolatos kérdések megválaszolásához. Az ikreket és testvéreket érintő korábbi PTSD-vizsgálatok jellemzően csak néhány ezer személyt vontak be. Mivel a mi mintánk ehhez képest sokkal nagyobb volt, nagyobb biztonsággal tudtunk modellszámításokat végezni.”
A kutatók statisztikai modellezéssel kiszámították, hogy egy személy genetikai adottságai mennyire befolyásolják a PTSD kialakulásának valószínűségét egy traumatikus eseményt követően. Azzal, hogy megállapították, hogy a PTSD 35,4%-ban öröklődik a nőknél, de csak 28,6%-ban a férfiaknál, bebizonyították, hogy a nőknél magasabb a PTSD kialakulásának biológiai kockázata. Modelljeikből az is kiderült, hogy a PTSD-vel összefüggésbe hozható gének magas korrelációt (r=0,81) mutattak ugyan, de nem teljesen azonosak a férfiak és a nők között. Ez arra utal, hogy a nemi hormonok, például a tesztoszteron, az ösztrogén és a progeszteron genetikai hátterének is szerepe lehet a PTSD kialakulásában.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Women have a higher genetic risk for PTSD, study finds
Irodalmi hivatkozás:
Ananda B. Amstadter et al, Testing Quantitative and Qualitative Sex Effects in a National Swedish Twin-Sibling Study of Posttraumatic Stress Disorder, American Journal of Psychiatry (2024). DOI: 10.1176/appi.ajp.20230104