A poszt-COVID szindróma kezelése

 Az International Association for Chronic Fatigue Syndrome/Myalgic Encephalomyelitis (IACFS/ME) által szervezett virtuális konferencián a poszt-COVID szindróma tüneteinek enyhítésére, kezelésére alkalmazható készítmények, eljárások kerültek megbeszélésre. A poszt-COVID szindróma szerteágazó, egymást átfedő tüneteit korábbi cikkeinkben mutattuk be: Long-COVID vagy poszt-COVID szindróma, Krónikus fáradtság long-COVID betegségben, Poszt-COVID – „hosszú” COVID. A konferencián elhangzott előadások általában már engedéllyel rendelkező készítmények és eljárások alkalmazásának eredményeit vázolták, bár ezek közül néhány terápia nem TB-támogatott, vagy kifejezetten drága. Az alábbiakban öt ilyen terápia már rendelkezésre álló eredményeiről számolunk be.

1. 1.      Piridosztigmin (Mestinon és egyéb márkanevek)

A piridosztigmin egy acetilkolinészteráz-gátló hatóanyag, eredetileg a myasthenia gravisból eredő izomgyengeség kezelésére rendelkezik engedéllyel, és már generikum formában is elérhető. Az IACFS/ME konferencián annak a Bostonban, ME/CFS-es betegeken végzett vizsgálatnak az adatait szemléltették, amelyben a piridosztigmint a fizikai terhelhetőség javításának lehetséges kezeléseként, illetve annak bizonyítékaként alkalmazták, hogy neurovaszkuláris diszreguláció áll a betegségben előforduló terheléses intolerancia hátterében. Összesen 45 beteget randomizáltak 60 mg szájon át szedhető piridosztigminre vagy placebóra egy invazív kardiopulmonális terheléses vizsgálat előtt, majd egy 50 perccel később elvégzett második terheléses vizsgálatot is lefolytattak. A VO₂ csúcsérték a piridosztigmin alkalmazását követően nőtt, a placebót követően viszont csökkent (+13,3 ml/min vs. -40,2 ml/min, P<0.05). A szívteljesítmény és a jobb pitvari nyomás szintén szignifikánsan javult a piridosztigmin hatására, placebo esetében pedig romlott. A vizsgálatot vezető Dr. David M. Systrom szerint a piridosztigminnel végzett kezelés igen hasznos „újrahasznosított” off-label terápia lehet legalább a betegek egy alcsoportja számára, különösen kedvező mellékhatásprofilja miatt, de egyelőre nem világos, hogy POTS-ben (poszturális ortosztatikus tachikardia) nem szenvedő betegeknél is hatásos lesz-e.

1. 2.      Oxálacetát (benaGene)

Dr. David Lyons Kaufman, a kaliforniai Mountain View-ban működő Center for Complex Diseases munkatársa egy nyílt elrendezésű "proof-of-concept" vizsgálat adatait ismertette. Ennek során a kereskedelmi forgalomban kapható enol-oxaloacetát táplálékkiegészítőnek a mentális és fizikai fáradtság kezelésében való alkalmazását értékelték 76 régóta fennálló ME/CFS-ben és 43 régóta fennálló poszt-COVID fáradtságban szenvedő betegnél. Az oxaloacetát a mitokondriumokban a Krebs-ciklus egyik fő lépése, amely a ME/CFS-ben szenvedő betegeknél igen alacsony szintet mutat.

A napi kétszer 500 mg-tól a napi háromszor 1000 mg-ig terjedő dózisokat hat héten át adták a betegeknek. A ME/CFS-betegek 33%-ánál és a hosszú COVID-csoport 46,8%-ánál sikerült bizonyítani a klinikai hatásosságot a fizikai és mentális fáradtság önbevallásos pontszámai alapján, és minden dózisban rendkívül jelentős javulást tapasztaltak. A két leggyakoribb mellékhatás az alkalmi diszpepszia, felhasi diszkomfort érzet volt, amelyet úgy sikerült elkerülni, hogy a kiegészítőt étkezés közben vették be, valamint az álmatlanság, amelyet úgy oldottak meg, hogy reggeli és ebédidőben adagolták a készítményt. Ezen előzetes adatokat követően most egy folyamatban lévő 90 napos, randomizált, placebo-kontrollos vizsgálat is folyik 80 ME/CFS-beteggel, akik már napi 2000 mg-os dózist kapnak. A hatásosnak tűnő terápia egyetlen negatívuma, hogy viszonylag drága. A 30 darab 250 mg-os kapszulát tartalmazó kiszerelés ára 42-29 dollár (16-19 ezer Ft), és az eddigi eredményekből nagyon úgy tűnik, hogy a terápia napi kétszer 1000 mg körül a leghatásosabb.

1. 3.      Inspiritol

Az Inspiritol egy nebulizált, inhalálható, állítólag több hatásmechanizmuson keresztül ható készítmény, amelyet elsősorban légzési zavarok főbb tüneteinek kezelésére terveztek. Antioxidáns, gyulladáscsökkentő, széles spektrumú antivirális és antibakteriális hatása is van. Alkalmazásánál a koncepció az volt, hogy a poszt-COVID szindróma igazából egy immunológiai eredetű kiváltó okra, fertőzésre adott abnormális válaszra vezethető vissza, amely a CD8 T-sejtek túlzott aktiválódását, majd kimerülésület követően az immunrendszer tartós diszregulációját eredményezi. Az állítólag öt antioxidánst tartalmazó Inspiritol immunmodulátorként hat a CD8 T-sejtek kimerülésének visszafordítására. Egy korai fázisú vizsgálatban négy ME/CFS-es és öt hosszú COVID-ban szenvedő beteget kezeltek 2-15 hónapig Inspiritollal, és mindegyikük saját bevallása szerint javultak a tünetek. Az egyetlen jelentett mellékhatás a köhögés volt. Itt az a legnagyobb gond, hogy vizsgálati készítményről van szó, ahol a készítményt gyártó cég még csak most kezdi el az engedélyeztetést az Egyesült Államokban. A konferencia moderátora meg is jegyezte, hogy az eredmények jók, csak nem tudjuk, hogy mi van pontosan a készítményben.

1. 4.      Ganglion stellatum blokád

A ganglion stellatum közelébe beadott helyi érzéstelenítő injekciót a teljes nyaki szimpatikus lánc aktivitásának blokkolására már közel egy évszázada alkalmazzák különböző szimpatikusan közvetített állapotok kezelésére, beleértve a komplex regionális fájdalom szindrómát (CRPS), az övsömört és a fantomfájdalmat is. Újabban számos más betegségben is alkalmazzák, beleértve a poszttraumás stresszbetegséget, a Raynaud-kórt, a klimaxos hőhullámokat és a hiperhidrózist. Poszt-COVID terápiában eddig 11 betegnél vizsgálták, náluk a C6 egyik oldalán adták be az érzéstelenítőt, majd a másik nap az ellenkező oldalon. A betegek közül 5-nél tapasztaltak szignifikáns javulást. A moderátor szerint azonban a ganglion stellatum blokád tömegek gyógyítása esetén viszonylag bonyolult eljárás, például kockázatmentesen csak ultrahangos vezetéssel adható be, ezért nem gondolná azt, hogy a poszt-COVID fáradtság első vonalbeli kezelésévé válhatna. Ugyanakkor viszont ez egy standard eljárás, amelyik bármely fájdalomklinikán elvégezhető.

1. 5.      Transzkután aurikuláris bolygóideg-stimuláció (taVNS)

Ez a módszer a vegetatív idegrendszer bolygóidegen keresztüli stimulációját jelenti a fül egy részére helyezett elektródák segítségével. Két korábbi kis elemszámú vizsgálat is a ME/CFS-ben szenvedők esetében a bolygóideg-stimuláció előnyeit mutatta ki, bár ezek a fül helyett invazívabb bevezetési helyet, és kevésbé kényelmes módszereket alkalmaztak a stimuláció során, illetve sikeresen alkalmazták már a módszert POTS kezelésében is. Önbevallásos értékelés során a módszert valaha használó ME/CFS beteg 39%-a szerint pozitív hatást tapasztalt a fizikai aktivitást követő rossz közérzet (crash) és 37%-uk az agyköd (brain fog) tekintetében. A válaszadók 15%-a viszont fejfájásról, 9%-uk pedig hosszan tartó lokális irritációról számolt be. Az interneten többféle transzkután elektromos idegstimulációs készüléket árulnak fülcsipesszel, de a mellékhatások miatt igen óvatosan szabad csak alkalmazni ezeket. Ahogy az előadás moderátora, Dr. Lapp megjegyezte, hogy ez a készülék mégiscsak áramot vezet át a beteg agyán, ezért ezt sem tekintené potenciális első vonalbeli kezelésnek.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Treatments Explored to Ease Post-Viral Symptoms of ME/CFS and Long COVID