A COVID utáni agyi köd biológiai alapja
A mérsékelt COVID-19 fertőzés után folyamatosan kognitív zavarokkal küzdő betegek cerebrorspinális folyadékjában (CSF-jében) hónapokkal a fertőzés után emelkedett gyulladásos marker szintek észlelhetőek. A SARS-CoV-2 fertőzés akut szakasza után fellépő kognitív következmények (PASC) esetén a betegek liquorjában az immun-aktivációs- és az immuno-vaszkuláris markerek szintje emelkedett. Az értékek akkor voltak a legmagasabbak, ha a kognitív tünetek már a COVID-19 fertőzés akut fázisában is megjelentek.
Ezek a megállapítások alátámasztják azokat az egyre szaporodó bizonyítékokat, melyeket rendszerint neurológiai alapon „brain fog”-nak (talán „ködös agy” a magyar megfelelő) neveznek – jelentette ki Dr. Joanna Hellmuth, a(z) Univeristy of California, San Francisco Weill Institute of Neurosciences ideggyógyász adjunktusa (UCSF Memory and Aging Center). Az eredményeket az American Academy of Neurology (AAN) 2022-es találkozóján fogják részletesen ismertetni április 7.-én.
Gyulladásos válasz
Jelenleg a kognitív PASC kimutatására nem áll rendelkezésre megbízható próba, és nem ismert a kezelés sem, ezért a kutatók az kognitív zavarokkal küszködő betegekben a zavar háttereként feltételezett gyulladást kezdték vizsgálni. Mint arról már korábban beszámoltunk (Liquor – és agyi eltérések COVID-19-ben), Dr. Joanna Hellmuth (UCSF Memory and Aging Center, San Francisco) és munkatársai már 2022. januárban közölték első megfigyeléseiket, melyek szerint a kognitív zavarban szenvedők 77%-ánál a liquorban eltéréseket találtak (míg a kognitív zavarok nélküli betegekben a liquor negatív volt).
Az American Academy of Neurology (AAN) 2022-es találkozóján ismertetett munkájuk során igazolt SARS-CoV-2 fertőzésben szenvedő, járóbetegként kezelt betegek COVID utáni vizsgálatának (Long-term Impact of Infection with Novel Coronavirus, LINC) résztvevőit értékelték. A két órás időtartamú neurokognitív interjú alapján 23 betegnél észleltek újonnan megjelent kognitív tüneteket (kognitív PASC-okat) és kontrollként 10 olyan beteget vettek be a vizsgálatba, akiknél ilyen tünetek nem jelentkeztek.
Minden résztvevőnél további neurológiai és neuropszichiátriai vizsgálatokat végeztek, a betegek fele beleegyezett a liquor vizsgálatokhoz szükséges lumbálpunkcióba is. A liquort középértékben 10,2 hónappal a COVID tünetek megjelentése után vették. A kognitív PASC tüneteket mutató betegek CSF-jében középértékben magasabb akut fázisra jellemző értékek jelentek meg a kontrollokhoz képest: a C-reaktív protein 0,000 helyett 0,007 mg/l volt (P=0,004), a szérum amyloid A 0,000 mg/l helyett 0,001 mg/l volt (P=0,001). A PASC csoport betegeinél a liquorban szintén emelkedtek az immun-aktiváció markerei, az interferon-gamma-indukálható protein, az interleukin-8, az immuno-vaszkuláris markerek, a VEGF-C és a VEGFR-1 – bár a kontrollokhoz való összehasonlításban a különbség nem volt statisztikailag szignifikáns.
A kognitív problémák jelentkezésének ideje szintén az immun-aktivációs és immuno-vaszkuláris markerek emelkedésével társult. Az akut COVID-19 fázisában kialakuló agyi köd esetén a liquorban magasabb VEGF-C volt mérhető, mint azoknál, akiknél a kezdeti COVID tünetek után legkevesebb egy hónap telt el a kognitív tünetek jelentkezéséig (173 pg/ml vs 99 pg/ml, P=0,048), illetve, mint a COVID kontroll csoportban (79 pg/ml, P=0,048). Az akut szakban induló PASC résztvevőknél magasabb volt a liquorban az IP-10 (P=0,030), az IL-8 (P=0,048), a placentális növekedési faktor (P=0,030) és az intercelluláris adhéziós molekula-1 (P=0,045) szintje is a COVID kontrollokhoz képest.
A kutatók szerint ezek az eltérések azt jelentik, hogy az intrathecális immun-aktiváció és az endotheliális aktiváció/diszfunkció szerepet játszhat a PASC keletkezésében, és ezek mechanizmusa az akut kognitív PASC, valamint a később megjelenő PASC esetén különbözik. Az adatok szerint a legkorábbi kognitív eltérésekkel rendelkezőknél nem tér vissza a homeosztázis, míg a később megjelenő kognitív PASC esetén a liquor értékek inkább arra hasonlítanak, amit a kognitív eltérések nélküli esetekben lehet mérni.
Valami elmozdult
Dr. William Schaffner (Vanderbilt University Medical Center, Nashville, Tennessee) kommentárjában megjegyezte, hogy bár a tanulmány nem zárta ki, hogy a kognitív PASC esetleg pszichológiai alapon jön létre, de inkább a biológiai érvelésre helyezte a súlyt. A tanulmánnyal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a betegek mérsékelt COVID-ban szenvedtek. Nem minden „long-COVID”-os beteg kerül súlyos betegség miatt kórházba, de ha pl. ha a tüdők gyulladásos válasza nem tett szükségessé kórházi kezelést, attól még az akut szak oldódása után más szervrendszerekben is kialakulhat gyulladás. További korlátot jelent, hogy a tanulmányban csak kevesen szerepeltek – bár ez nem csökkenti a megfigyelések fontosságát.
Forrás:
Burton KW. More evidence COVID ’brain fog’ is biologic based. Medscape Medical News > Conference News > AAN 2022. April 01, 2022.
American Academy of Neurology (AAN) 2021 Annual Meeting. Abstract 1162. Előadásra kerül 2022. április 7.-én.
Apple AC, Oddi A, Peluso MJ, et al. Risk factors and abnormal cerebrospinal fluid associate with cognitive symptoms after mild COVID-19. Annals of Clinical and Translational Neurology. Published 19 January 2022. 9(2):221-226.
