Kognitív funkciózavar COVID-19 után

A JAMA Network Open-ben 2021. októberében közölt vizsgálatba 470, átlagosan 49 éves korú személyt vontak be, akik COVID miatt vagy ambuláns kezelést kaptak, vagy kórházi kezelésre, esetleg sürgősségi ellátásra szorultak. Dr. Jaqueline H. Becker (Icahn School of Medicine at Mount Sinai, New York City) és munkatársai arra hívják fel a figyelmet, hogy a különböző életkorú személyeket a COVID hosszú távú kognitív következményei több-kevesebb súlyossággal érinthetik. Súlyos fertőzés után inkább az idősebbekben alakul ki kognitív zavar, de itt a fiatalabbnál is előfordulhatnak tartós mentális következmények.

A Mount Sinai Health System regiszter alapján 2020. április és 2021. május között igazolt COVID-betegek adatait etnikum, dohányzás, BMI, kísérőbetegségek és depresszió alapján igazították. A kutatók jól bevált neuropszichológiai eszközöket használtak a kognitív működések felmérésére: Digit Span Forward (figyelem), Backward (működő memória), Trauil Making Test Part A (feldolgozás sebessége) és Part B (végrehajtó működés), fonémikus és kategória fluencia (nyelv), valamint a Hopkins Verbal Learning Test-Revised (memory kódolás, tárolás, előhívás). Az eredmények azt mutatták, hogy leggyakrabban a feldolgozás sebessége (18%, n=133), a végrehajtó funkció (16%, n=118), fonémikus (betű) fluencia (15%, n=111), kategória fluencia (pl. hány állatot tudsz felsorolni egy perc alatt, mondjuk 20%, n=148), memória kódolás (24%, n=178), memória előhívás (23%, n=170) szenvedett deficitet.

A fekvőbetegként kezelteknél jóval gyakoribban szenvedett zavart az ambuláns betegekhez képest a figyelem (OR: 2,8, 95%CI 1,3-5,9), a végrehajtó funkció (OR: 1,8, 95%CI 1,0-3,4), a kategória fluencia (OR: 3,0, 95%CI 1,7-5,2), a memória kódolás (OR: 2,3, 95%CI 1,3-4,1) és a memória előhívás (OR: 2,2, 95%CI 1,3-3,8). A sürgősségi osztályokon kezelteknél még súlyosabb volt a helyzet a járóbetegekhez képest leginkább a kategória fluencia (OR: 1,8, 95%CI 1,1-3,1) és a memória kódolás (OR: 1,7, 95%CI 1,0-3,0) esetén. Egyéb kategóriákban nem tértek el a károsodások az egyes csoportok között.

Meglepő, de sokak megfigyelésével egyező volt az, hogy a korábban teljesen egészséges fiatalok egy része a COVID-fertőzés lezajlása utáni látszólagos javulást követően később visszaesnek, és kognitív működési zavaruk (agyi köd) támad, vagy fáradtságot és szorongást panaszolnak.

Meghökkentő a tünetek mértéke

Normál esetben ezek a zavarok nem következnek be ilyen életkorú személyekben, maximum egyszámjegyű arányban.  A zavarok hasonlóak a többi vírusos betegségnél (HIV, Lyme-kór) látottakhoz, de ami meglepő, az a mérték: igen sok a beteg.” Mivel a COVID-ban nagyon sokan betegednek meg, ezek a kognitív működési zavarok százával, ezrével érintik a társadalmat, ami óriási termelési kiesésekkel és egészségügyi kiadásokkal jár. A működési zavarok robbantják a bankot: jövőre fogjuk csak realizálni, hogy mekkora problémáról van szó.

A COVID-dal összefüggő kognitív problémák részben egybeesnek a neurodegeratív állapotokban megfigyelhetőekkel (a daganatellenes kemoterápia után bekövetkező kognitív diszfunkciót „chemo brain”-nek nevezzük). Vizsgálnunk kell, hogy a fiatalabb életkorban bekövetkező COVID növeli-e a későbbi kognitív eltérések kockázatát. A tanulmány eredményei arra utalnak, hogy a betegek kognitív működését és memóriáját részletesebben kell vizsgálni. A poszt-COVID-os betegek kognitív működéseinek szűrését be kell emelni a standard ellátás körébe– függetlenül attól, hogy a beteg milyen súlyos COVID-on esett át.

Forrás:

Frellick M. Brain fog can persist 8 months after COVID: study. Medscape Medical News. October 22, 2021.

Becker JH, Lin JJ, Doernberg M, et al. Assessment for cognitive function in patients after COVID-19 infection. JAMA Netw Open. Published online October 22, 2021. 2021;4(10):e2130645. doi:10.1001/jamanetworkopen.2021.30645