A COVID hatással lehet a gerincvelői folyadékra
Egy kis esetszámú vizsgálat talán megmagyarázattal szolgálhat a sok COVID-fertőzött által megtapasztalt tartós mentális zavart, az „agyi köd” okáról.
A San Francisco-i Kaliforniai Egyetem kutatói 13 COVID-fertőzött és gondolkodási problémákkal küzdő ember közül 10-nél találtak rendellenességeket a cerebrospinális folyadékban – az átlátszó, színtelen folyadékban, amely az agyban és a gerincvelőben található. Négy folyadékminta olyan emberektől, akiknek COVID-ja volt, és nem volt gondolkodási problémája, nem mutatott rendellenességet.
Az Annals of Clinical and Translational Neurology című folyóiratban megjelent tanulmányban a San Francisco-i Kaliforniai Egyetem kutatói arról számoltak be, hogy a COVID-fertőzött és gondolkodási problémákkal küzdő ember a cerebrospinális folyadékában rendellenességeket találtak.
A kutatói 32 olyan felnőttet vizsgáltak, akik felépültek a COVID-ból, de nem igényeltek kórházi kezelést, közülük 22-nek voltak kognitív tünetei. Minden résztvevővel számos kognitív tesztet végeztettek és a HIV-vel összefüggő neurokognitív zavar, vagyis a HAND kritériumai alapján pontozták őket.
A vizsgált 32 betegből 17 résztvevő beleegyezett abba, hogy agy-gerincvelői folyadékot vegyenek tőle, közülük 13-nak voltak agyi ködre jellemző tünetei. A cerebrospinális folyadékot átlagosan 10 hónappal a COVID-tünetek megjelenése után vették le. A 13 COVID-beteg gondolkodási problémákkal küzdő ember közül 10-nél találtak rendellenességeket a cerebrospinális folyadékban, és ezek a rendellenességek megegyeztek az egyéb fertőző betegségekben szenvedőknél tapasztaltakkal. A 4, kognitív tüneteket nem mutató SARS-CoV-2 fertőzött gerincvelői folyadéka nem mutatott rendellenességet. Az eltérések egyike a cerebrospinális folyadák megemelkedett fehérjeszintje volt, ami gyulladásra utalt. Olyan antitestek jelenlétét is kimutatták, amelyek az immunrendszer aktivált állapotát jelezték. A kutatók szerint ezek olyan „turncoat” antitestek lehetnek, amelyek magát a szervezetet támadják meg.
A kutatók elmondása szerint más vírusokkal, például HIV-vel, SARS-sel, MERS-szel, hepatitis C-vel és Epstein-Barr vírussal fertőzött embereknél is észleltek kognitív problémákat.
A gondolkodási problémákkal küzdő résztvevőknek átlagosan 2,5 olyan kockázati tényezővel rendelkeztek, amelyek közismerten összefüggésbe hozhatók a kogníció romlásával: pl. cukorbetegségben, magas vérnyomásban, a vaszkuláris demenciában és/vagy a figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenességben (ADHD) szenvedtek. A tanulmány szerint az agyi köddel nem rendelkező résztvevőknek átlagosan egynél kevesebb kockázati tényezőjük volt.
A tanulmány szerint a COVID-betegeknél gyakran jelentkezik agyi köd. A közelmúltban a 156 New York-i COVID-beteg 67%-a számolt be gondolkodási problémáiról.
A tanulmány értékét erősen korlátozza a kis mintaméret. A kutatók több beteg bevonásával folytatják az elemzést.
Források:
Annals of Clinical and Translational Neurology: "Risk factors and abnormal cerebrospinal fluid associate with cognitive symptoms after mild COVID-19."
University of California, San Francisco: "Cerebrospinal Fluid Offers Clues to Post-COVID 'Brain Fog.'"
