Antivirális szer poszttraumás stressz zavarban
Egy vizsgálat szerint a hepatitis C direkt antivirális gyógyszerei különböző mértékben, de segíthetnek a poszttraumás stressz zavarban.
Az American Journal of Epidemiology-ban megjelent kutatás szerint a két antivirális szer, a glecaprevir és a pibrentasvir kombinációjának (Maviret) alkalmazása mellett javulnak a poszttraumatikus stressz zavar (PTSD) tünetei. A gecaplevir/pibrentasvir (GLE/PIB) kombináció alkalmazásához a PTSD jóval erősebb javulása társult, mint a vizsgálatban használt egyéb antivirális kombinációkhoz, pl. a ledipasvir/sofosbuvir-hoz.
A PTSD az egyik leggyakoribb pszichiátriai zavar, az USA lakosainak 6,4%-ánál élete során valamikor előfordul. Jelenleg a PTSD kezelésére csak két gyógyszert törzskönyvezett az amerikai FDA: a szerotonin visszavétel gátló sertralint (Zoloft) és a paroxetint (Paxil). A PTSD első választású kezelésére a Veterans Affairs (VA) a traumára alapozott pszichoterápiát javasolja, amilyen pl. a hosszantartó expozíció és a kognitív „processing” terápia, bár ezek nem mindenki számára hozzáférhetőek, és nem mindenki reagál a kezelésre. Ezért Dr. Brian Shiner (VA Medical Center, White River Junction, Vermont) és munkatársai a PTSD tünetek enyhítésére szolgáló egyéb kezelési módokat keresték, és a VA kórlapjaiból „bányászták ki” az adatokat. Az eredmények azt igazolták, hogy három hepatitis C ellenes kezelés, a GLE (egy NS3/4A proteáz gátló), a PIB (egy NS5A protein gátló) és a velpatasvir (egy másik NS5A proteáz gátló) alkalmazása során a PTSD tüneteiben a várakozásnál kétszerte több klinikailag jelentős javulás következett be. A sertralin a várakozásokhoz képest csak enyhén több javulással járt.
(A GLE-t és a PIB-et mindig együtt kell felírni (Maviret), míg a velpatasvirt rendszerint az NS5B polimeráz-gátló sofosbuvirral (Epclusa) együtt alkalmazzák. A sofosbuvirt is rendszerint az NS5A protein gátlóval, a ledipasvirral (Harvoni) együtt adják.)
PTSD javulás antivirális kezelés mellett
A vizsgálatban 253, PTSD-ben és hepatitis C-ben is szenvedő VA résztvevő szerepelt. Közülük 54-en GLOE/PIB kezelést, 145-en ledipasvir/sofosbuvir kezelést, 54-en sufosbuvir/velpatasvir kezelést kaptak. A 20 kérdésből álló kérdőív (PTSD Checklist, PCL) alapján 8-12 hétnél összehasonlították a csoportokat. A legnagyobb javulás (a PCL-ben 14,9 pont) a gecaplevir/pibrentasvir (GLE/PIB) csoportban következett be, a legkisebb igazított javulást (a PCL-ben 7,5 pont) a ledipasvir/sofosbuvir csoport résztvevői mutattak (az átlagos különbség 7,34 pont volt, 95%CI 1,05-13,63). A legtöbb 15 pont fölötti javulás a GLE/PIB csoportban volt (43,6%), legkevesebb (26,3%) a ledipasvir/sofosbuvir csoportban. Amennyiben a traumára alapozott pszichoterápiában, vagy az SSRI terápiában részesülőkkel hasonlítjuk össze az eredményeket, látható, hogy a hepatitis C antivirális kezelésekkel összefüggésben javultak jobban a PTSD tünetek.
A kutatók szenzitivitási analízist is végeztek a HCV-ből teljesen meggyógyult betegek (a teljes minta 90%-a) között, melynek feltétele volt, hogy HCV vírus 1 évvel a kezelés befejezése után se legyen kimutatható: az analízisben igazolódott, hogy a PTSD kimenetele a GLE/PIB kezelésben részesülőknél alakul a legkedvezőbben. A szenzitivitási analízis eredményei nem voltak annyira kiugróak, mivel itt csaknem mindenki gyógyult, így csaknem mindenki szerepelt a vizsgálatban, de ez nem befolyásolta a szerzők véleményét arról, hogy off-target hatásról is szó lehet.
Nem ismert, hogy az antivirális szerek miért javítanak a PTSD tünetein. Az antivirális szerek befolyásolhatják a beteg hepatitis C-re adott válaszát, és a PTSD-re adott immunválaszt is. Egyes faktorok megosztottak lehetnek, ez magyarázza az „off-target” hatást. Ugyanakkor a GLE/PIB gyógyszerkombináció drága, és a betegek valószínűleg csak klinikai vizsgálatban férhetnek hozzá a kezeléshez.
Potenciálisan ígéretes kezelés
Dr. Elspeth Cameron Ritchie (Medstar Washington Hospital Center, Washington, DC) úgy kommentálta az eredményeket, hogy GLE/PIB kezelés nagyon ígéretes PTSD kezelésére, ami azért is fontos, mert a mostani PTSD kezelési módszerek elavultak. Az SSRI-knek mellékhatásaik vannak, pl. a szexuális működési zavar. A kognitív viselkedési terápia valóban hatásos, de megbélyegzi az embereket, és a vizsgálatok szerint a betegek kétharmada abba is hagyja. Talán hatásosak az olyan PTSD kezelések, mint az „önértékelés”, vagy „önszabályozás” technikák, pl. a gyakorlás, a meditáció, a jóga, az állatokkal való elfoglaltság.
Fájlalta, hogy a vizsgálatban résztvevők létszáma viszonylag kicsi, ezen belül két csoport csak 54 résztvevőt tartalmazott. Bár a GLE/PIB kombinációt tovább vizsgálják, de az ára, a hozzáférhetősége, a mellékhatásai további megfontolásokat igényelnek. Hangsúlyozta, hogy nem feltétlenül baj, ha nem értjük a PTSD-ben használt kombinációk hatásmechanizmusát, mert több ilyen eset is van a pszichiátriában, pl. az elektokonvulzív kezelés, vagy a lítium. Amikor először észlelték, hogy a lítium hatásos bipoláris zavarban, fogalmunk sem volt arról, hogy miért.
Forrás:
Andreson P. Hepatitis C meds linked to improved PTSD symptoms. Medscape Medical News, September 02, 2022.
Shiner B, Huybrechts K, Jiang Gui, et al. Comparative effectiveness of direct-acting antivirals for posttraumatic stress disorde in veterans affair patients with hepatitis C virus infection. Am J Epidemiol 2022; 191(9):1614-1625.