Poszt COVID és poszttraumás stressz zavar
Egy új kutatás szerint a súlyos COVID-19 fertőzésből gyógyultaknál gyakran - akár az esetek egyharmadában is - poszttraumás stressz zavar lép fel.
A JAMA Psychiatry-ban februárban online megjelent olasz közlemény szerint a SARS-CoV-2 vírusfertőzés miatt sürgősségi osztályon kezelt több mint 300 beteg 30,2%-ánál a COVID-ból való gyógyulás után 30 – 120 nappal poszttraumás stressz zavar (PTSD) észlelhető. Magasabb arányban betegedtek meg PTSD-ben azok, akiknél a COVID akut fázisában delirium vagy agitáció lépett fel, illetőleg azok, akiknél a kórházi ellátás után folyamatosan orvosi problémák jelentkeztek. Néhány betegnél egyéb pszichiátriai kórképek is kialakultak: pl. depresszív és hipomániás epizódok, vagy generalizált szorongás-zavar (GAD). A Dr. Delfina Janiri (Fondazione Policlinico Universitario Agostino Gemelli IRCCS, Róma) által vezetett kutatócsoport szerint a régebbi koronavírus járványok során kb. 32,2%-os prevalenciával szintén jelentkeztek a PTDS tünetek a betegség utáni időszakban.
A vizsgálatban 2020 áprilisa után 381 beteg (100% fehér, 56,4%-uk férfi, átlagéletkor 55,3 év) adatait értékelték, akik a sürgősségi ambulancián jelentkeztek, közülük 309 beteg került felvételre és átlagosan 18,4 napot töltöttek súlyos COVID-19 miatt a kórházban. 115 betegnél alakult ki a DSM-5 kritériumok alapján megállapítható PTSD (30,2%), a nőknél nagyobb arányban, 55,7%-uknál. A poszttraumás stressz zavar mellett sok esetben egyéb pszichiátriai kórképeket is észleltek, depresszív zavart 17,3%, GAD-ot 7%, hipomániás zavart 0,7%, pszichotikus zavart 0,2% gyakorisággal. A PTSD-s betegek anamnézisben nagyobb arányban szerepelt valamilyen pszichiátriai zavar, mint a nem PTSD-seknél (34,8% vs 20,7%, P=0,003), és több volt a kórházi bennfekvés alatt a Confusion Assessment módszerrel megállapított delírium és az agitáció (16,5/ vs 6,4%, P=0,002). A PTSD-ben szenvedő betegekben három, vagy több folyamatosan fennálló COVID-19 tünet volt, szemben a nem PTSD-s betegek tünetmentes állapotával (62,6% vs 37,2%, P<0,001).
Logisztikai regressziós analízis után a PTSD diagnózisához társuló lényeges kórállapotok a következők voltak: tartósan fennálló orvosi tünetek (P=0,002), delírium, vagy agitáció (P=0,02), női nem (P=0,02).
Az eredmények összhangban vannak más traumatizáló események után tapasztalható PTSD gyakorisággal. Pl. a Katrina hurrikánt túlélőknél a 30%-ban, a 2011-es nagy japán földrengést és tsunamit túlélőknél 25%-ban jelentkezett PTSD. A tanulmány korlátja ugyanakkor az egyetlen centrumra fókuszáló „relatíve” kicsi beteganyag, és nem alakítottak ki COVID-19 nélküli, de szintén sürgősségit megjárt kontroll-csoport sem.
További longitudinális vizsgálatok szükségesek a prevenció és a gyógyítás stratégiáinak kialakítása érdekében.
Források:
Brauser D. PTSD prevalent in survivors of severe COVID-19. Medscape Medical News. February 25, 2021.
