Javaslatok elhúzódó COVID fertőzésben
Nem kevés az a beteg, aki COVID fertőzést követően lassan gyógyul és tartósan tüneteket produkál, melyek kezelése felől egyelőre nincs konszenzus.
Post-COVID szindrómáról beszélünk, ha az akut SARS-CoV-2 fertőzés után még legalább 4 hétig fennállnak a tünetek. Számos leírás viszont 2 hónapig, esetleg 6 hónapig, vagy még tovább tartó tünetekről számolt be. A COVID fertőzésből való elhúzódó gyógyulás, amit „Long-hauler COVID szindrómának” is neveznek, folyamatos kihívást jelent az orvosok és a betegek számára. Elsősorban keresztmetszeti vizsgálatok, de nem kontrollált, eseti beszámolók alapján is keresik e betegek számára a legmegfelelőbb kezeléseket.
Az amerikai Infectious Diseases Society of America nevében szakértők által tartott, 2021. februárjában sajtótájékoztatón ismertették, hogy multicentrikus kontrollált vizsgálatok hiányában az eddigi vizsgálatok és esetek tükrében mely módszerek követendőek.
Dr. Allison Navis (Mount Sinai in New York City) azt mondta, hogy a long-hauler COVID szindróma leggyakoribb tünete a fáradtság, gyakoriságban ezt követi a nehézlégzés és az egyéb pulmonális komplikációk. A neurológiai tünetek – különösen a post-COVID encephalopathia („brain-fog”), valamint a testszerte jelentkező zsibbadást és bizsergést- valamint a lelki kiegyensúlyozottság megváltozása (így a poszt-traumás stressz betegség, PTSD-t) szintén sokszor fordulnak elő. A post-COVID szindróma tünetei megegyezhetnek a fertőzés akut szakasza alatt észleltekkel.
A tünetmentesen zajló SARS-CoV-2 fertőzés ritkán torkollik post-COVID szindrómába – ugyanakkor az akut megbetegedésük során otthonukban gyógyuló és a kórházi ápolásból hazakerülő betegek között egyaránt előfordul hosszú ideig tartó COVID szindróma.
Sokszor maga a hospitalizáció vezet elhúzódó gyógyulásra. A kórházi ápolás jelentős részét hason fekvő helyzetben töltő betegeknél például jóval gyakrabban alakul ki perifériás neuropathia. Az ehhez társuló kar- és láb-gyengeség különösen fontos diabetesben. A bármilyen okból történt kényszerű hosszas kórházi tartózkodás káros lelki folyamatokat indít. „Három hónapos kórházi tartózkodás után a betegek jelentős százalékában lelki károsodásokat látunk, így PTSD-t, szorongást, depressziót” – mondta el Dr. Bell. A lakóhely környékén erősen tomboló járvány szintén fokozza a lelki zavarok kockázatát (ilyen félelmetes időszak volt 2020. március-áprilisban New Yorkban). „Egyesek elszigetelték magukat a lakásukban és riadtan hallgatták a mentők szirénáit, ami szorongást, depressziót, PTSD-t váltott ki.”
A World Health Organisation 2020. január 26-án frissítette a COVID-19-re tett kezelési ajánlásait, amelyben a folyamatos tünetekkel rendelkezőkről is írt. A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) jelenleg dolgozik a post-COVID szindrómás betegek diagnosztizálásával és kezelésével kapcsolatos ajánlások megfogalmazásán, és ezt teszi a National Institute of Health (NIH) is számos specialista bevonásával, hogy a korábbi, helyi útmutatások helyett közös alapon kezeljük ezeket a betegeket. Az ajánlások multidiszciplináris együttműködés keretében pulmonológus, kardiológus, neurológus, pszichiáter és rehabilitációs specialista tapasztalataira építenek.
Egyes becslések szerint a COVID-os betegek mintegy 10-15%-ánál maradnak hosszú ideig fennálló problémák, ezt az adatot viszont csak nagyobb vizsgálatokkal lehetne igazolni. Általában elfogadott, hogy a férfiaknál gyakoribb a COVID megbetegedés és többen is halnak meg benne, mint a nők, ennek megfelelően a hosszú idejű kockázatokban is lehetne nemi különbség, de egyelőre úgy tűnik, hogy az elhúzódó betegség egyenlő arányban érinti a férfiakat és nőket. Nyitott kérdés az is, hogy a védőoltások megelőzhetik, vagy csökkenthetik-e a post-COVID szindróma előfordulását, de ennek megválaszolásához még legalább 6 hónapot kell várni, amikor majd nagy, prospektív vizsgálatok eredményei is rendelkezésre állnak.
Források:
