Légszennyezés és Alzheimer-kór

A JAMA Neurology folyóiratban szeptember 8-án jelent meg a Perelman School of Medicine at the University of Pennsylvania kutatóinak tanulmánya, amelynek fő megállapítása szerint a légszennyezés súlyosbíthatja az Alzheimer-kórt, mivel felgyorsítja a mérgező fehérjék felhalmozódását az agyban és felgyorsítja a kognitív hanyatlást.

A vizsgálat azért számít úttörőnek, mert első alkalommal derült ki Alzheimer-kórban szenvedő emberek post mortem agyszöveteinek elemzéséből, hogy azoknál, akik magasabb koncentrációjú szálló porral (finom részecskékkel) szennyezett levegőjű területeken éltek (akár csak egy évig is) súlyosabb fokú volt az amiloid plakkok és tau-fibrillumok akkumulációja azokhoz képest, akik kevésbé voltak kitéve a szennyezésnek. A szennyezett levegőjű területeken élők körében gyorsabb kognitív és funkcionális hanyatlás is tapasztalható volt, beleértve a memóriavesztést, a károsodott ítélőképességet és önellátási nehézségeket.

“Tanulmányunk eredményei szerint a légszennyezés nemcsak a demencia kockázatát növeli, hanem ténylegesen súlyosbítja a már kialakult Alzheimer-kórt” - nyilatkozta Edward Lee, a cikk társszerzője. “A kutatók továbbra is keresik az új kezelési módszereket, de emellett fontos feltárni a betegség kialakulásához és súlyosbodásához hozzájáruló összes tényezőt, beleértve a környezeti hatásokat is.”

A levegőben található szennyező anyagok között az egyik a finom részecskékből, vagyis apró, belélegezhető részecskékből álló szálló por, amelyek mérete 10 mikrométertől kevesebb mint 2,5 mikrométerig terjed, ami körülbelül a fele egy pókhálószál szélességének. Származhat erdőtüzek füstjéből, autó kipufogógázából, építkezési törmelékből vagy a gyárakból kibocsátott füstből. A 2,5 mikrométernél kisebb (PM2.5) részecskék olyan kicsik, hogy belélegzést követően a véráramba is felszívódhatnak, és egészségügyi problémákat okozhatnak. Korábbi kutatások a PM2.5-öt tartalmazó légszennyezést már szintén összefüggésbe hozták a demenciával, a kognitív funkciók elvesztésével és a kognitív hanyatlás felgyorsulásával.

A kutatók több mint 600, boncolásból származó agymintát vizsgáltak meg a Penn Medicine Brain Bank szövetmintabankból. Műholdakról és helyi levegőminőség-ellenőrzőkből származó adatok felhasználásával a kutatók modellezték a PM2.5 mennyiségét a levegőben az egyes személyek lakóhely-adatainak felhasználásával. Az eredmények szerint a PM2.5 minden köbméterenkénti 1 mikrogrammos emelkedése 19%-kal növelte az amiloid és tau aggregátumok felhalmozódásának kockázatát.

Amikor a kutatók megvizsgálták mintákhoz tartozó betegek kórtörténeti adatait, kimutatták, hogy azoknál, akik magas PM2.5 koncentrációjú területeken éltek, az előrehaladott patológiás folyamatok miatt súlyosabb kognitív károsodás jelentkezett és gyorsabban progrediáltak a tünetek a jó levegőjű lakókörnyezetben élőkhöz képest.

Bár ez a tanulmány kizárólag a PM2.5 szálló pornak való kitettséget vizsgálta, a kutatók elismerik, hogy nem tudták figyelembe venni az egyéni légszennyezésnek való kitettséget, például a passzív dohányzásnak való kitettséget otthon, vagy a potenciálisan veszélyes vegyi anyagokkal végzett munkát.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Air pollution linked to faster buildup of toxic proteins in Alzheimer's brains

Ambient Air Pollution and the Severity of Alzheimer Disease Neuropathology

Irodalmi hivatkozás:

Boram Kim et al, Ambient Air Pollution and the Severity of Alzheimer Disease Neuropathology, JAMA Neurology (2025). DOI: 10.1001/jamaneurol.2025.3316