A COVID-19 iránti fogékonyság és az életkor
Közkeletű vélekedés szerint az idősebb emberek fogékonyabbak a COVID-19-re, egy újabb kutatás azonban azt mutatta, hogy nem a fogékonyságuk, hanem - megfertőződés esetén a kilátásaik - rosszabbak, mint a fiatalabbaknak.
A Scientific Reports 2020. októberi számában online megjelent tanulmány szerint az előrehaladott életkor nem növeli a SARS-CoV-2 fertőzéssel szembeni fogékonyságot. A Spanyolországban, Olaszországban, Japánban COVID-19-ben megbetegedett idős embereknél viszont - a fiatalabb megfertőződöttekéhez képest - magasabb a betegség súlyos, akár halálos kimenetelének a kockázata. Dr. Ryosuke Omori és szerzőtársai eredményei azt mutatták, hogy a 70 év fölöttiek valójában nem fogékonyabbak a fertőzésre, mint fiatalabb társaik, viszont a tünetek, a betegség súlyossága, a mortalitás az adatok alapján egyértelmű összefüggést mutat az életkorral. Bár más közlemények is azonos mértékű SARS-CoV-2 fertőzés kockázatról számolnak be, további, aktív epidemiológiai vizsgálatokra van szükség annak megértéséhez, hogy a COVID-19 milyen hatással van az egyes korosztályokra.
Az eredmények ismét megerősítik a személyes védelem szükségességét. Különösen a fiatalabb és tünetmentes egyéneknek kell nagyon vigyázniuk, ha idősekkel kerülnek kontaktusba, hisz a fiatalok fertőzése sokszor tünetmentesen zajlik, és így szándékuk és tudtuk nélkül a néma szóródásnak („silent spread”) okozóivá válhatnak.
A mortalitás az egyes országokban egyformán alakult
Dr. Omori és munkatársai 3 ország megbízhatónak ítélt adatai alapján azt tapasztalták, hogy a Betegség mortalitása jelentősen különbözött: Spanyolországban 100.000 főre 507, Olaszországban 382, Japánban 13 COVID-19-es eset jutott. Mindhárom országban egyező arányban magasabb volt a COVID-19-es halálozás az idősebbek között, bár az aktuális számok jelentősen változtak: a vizsgálat időpontjában Spanyolországban 28.828, Olaszországban 29.525, Japánban 400 halált jegyeztek fel.
Dr. Omori és munkatársai egy olyan matematikai modellt hoztak létre, mely az életkorral összefüggő COVID-19 iránti fogékonyságot, a szociális kontaktusokat, és a lakáson kívüli aktivitást veszi figyelembe. A modell szerint a fogékonyság nincs összefüggésben az életkorral, viszont magasabb a súlyos kimenetel kockázata, hiszen az életkorral nő az egyéb betegségek gyakorisága – melyek a súlyos COVID-19 megbetegedés kockázati faktorainak számítanak.
A kutatók megjegyezték, hogy „bár nem tudjuk teljesen elvetni azt a feltételezést, hogy a fogékonyság összefügg az életkorral, de adataink szerint inkább a betegség súlyossága függ az életkortól,” ami jelentősen befolyásolja a halálozást. További vizsgálatok szükségesek az életkor és a súlyosabb megbetegedés közötti összefüggés kimutatására, annak természetének megértésére, hogy csökkenteni tudjuk a súlyos esetek számát. Egy ilyen kutatáshoz igen pontos halálozási adatok szükségesek. Jelenleg ez kihívást jelent, mivel a COVID-19 tesztelési arányai, a szelekció elvei, a tünetek megjelenése és a beteg halála közötti idő igen különböző.
Dr. Anthony J. Perry (Rush University Medical Center, Chicago, Illinois) kommentárjában utalt az Illinois Department of Public Health mortalitási adataira, melyek teljesen hasonló trendet mutatnak. Pl. nincs lényeges különbség az idősebb korosztályban a tesztelt idősek és az igazoltan COVID-os idősek között. Viszont minden 10 évnyi életkor növekedés jelentősen növeli a mortalitást, amely 70 és 80 éves kor fölött rendkívül magas. Továbbra is a vírus elleni megfelelő óvintézkedések a legfontosabbak a fertőzés megelőzésére.
Források:
