Idősek COVID-19 fertőzésének lehetséges gyógymódjai

Már a legelső, COVID-19-cel foglalkozó, Lancetben publikált retrospektív vizsgálat is megállapította, hogy az idős kor szignifikánsan növeli a COVID-19 megbetegedés kórházi mortalitását. A mortalitásnövekedést tovább fokozzák az életkorral összefüggő betegségek, így a diabétesz és a szívkoszorúsér-betegség, ahogy az idősödéssel összefüggő szekretoros fenotípus (SASP, senescence-associated secretory phenotype), azaz a fokozott IL-6-termelés is. A CDC-nek az USA lakosságán mért adatai szerint a betegség mortalitása a 85 éven felettieknél a legnagyobb: 10-27%-os, ezt követi a 65-84 évesek mortalitása 3-11%-kal, majd az 55-64 éveseké 1-3%-kal, a 20-54 éveseké <1%-kal, a fiatalabbaké pedig nullát közelítő arányban. Az idősek fogékonysága a SARS-CoV, a COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 közeli rokona által okozott fertőzésre is nagyobb.

 Milyen biológiai mechanizmusok állhatnak a kronológiai öregedés és a COVID-19 kapcsolata hátterében, teszi fel a kérdést az Aging cikke (COVID-19 and chronological aging: senolytics and other anti-aging drugs for the treatment or prevention of corona virus infection?). Mint Camillo Sargiacomo és munkatársai írják, a betegséggel összefüggésben megnevezett két receptor, a CD26 és az ACE-2 egyaránt összefügg az öregedéssel is. Az ACE-2 a sejtproliferáció ismert inhibitora, és az angiotenzin rendszer intenzitása fokozott a korai és a normál öregedés során is. A CD26 a szeneszcens sejtek tipikus markere. A szeneszcens és profibrotikus tulajdonságúnak tartott myofibroblasztok mindkét receptort overexpresszálják, továbbá a szeneszcens sejtek a SASP-fenotípus részeként nagymennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A MERS-CoV a megfertőzött sejtek CD26 receptoraihoz kötődik, ahogy a SARS-CoV-2 tüskéinek glikoproteinjei is direkt interakcióba lépnek a megfertőzött sejtek CD26 receptoraival.

 Ezekre a tényekre alapozva állítják fel a nagy-britanniai kutatók azt a hipotézist, hogy a szenolitikumok hatékonyak lehetnek a COVID-19 megbetegedés megelőzésében, kezelésében. Mégpedig azért, mert az időseknek jóval több, a SARS-CoV-2 célpontjául szolgáló szeneszcens tüdősejtjük van, és ezekben a szeneszcens sejtekben a SASP-fenotípus részeként fokozott a proteinszintézis, így ideális helyszínt jelentenek a vírusreplikáció számára.

 A kutatók hipotézisüket további bizonyítékokkal is alátámasztják: a SARS-CoV-2 virális produkcióját gátló hidroxiklorokin a szeneszcens sejtekben nagy számban felszaporodó lizoszómák lúgosításával az egyik leginkább szeneszcencia-jelzőként elismert marker, a béta-galaktozidáz lizoszómális enzim indukcióját és akkumulációját gátolja, továbbá csökkenti az IL-6-termelést (ezért használják krónikus autoimmun gyulladások kezelésében). A SARS-CoV-2 virális produkcióját szintén gátló azithromycin tipikusszenolitikum, ami 97%-os hatékonysággal veszi célba az öreg sejteket. A cisztikus fibrózis kezelése során az azithromycin myofibroblaszt sejteket célzó antifibrotikus hatását használjuk ki, a szer gyulladásgátló hatásához az IL-1béta és az IL-6 szint csökkentése is hozzátartozik. Érdekes módon, proteinszintézis-gátló hatása révén az azithromycin egyéb vírusok (Zika, Ebola) szaporodását is gátolja, ami más proteinszintézis-gátlók esetleges COVID-19 elleni hatására is felhívja a figyelmet (pl. rapamycin, aminek valószínűleg HIV-1 replikációt gátló hatása is van). Mellékhatásként a doxyciklin is gátolja az emlőssejtekben a fehérjeszintézist, gátolja a Dengue vírus szaporodását és csökkenti az IL-6 szérumszintet virális infekció során, továbbá öregedésgátló szerként viselkedik. Egy, a SARS-CoV-2 tüskéinek gyógyszerkötését vizsgáló tanulmány pedig a quercetin nagy affinitását mutatta ki, így a remények szerint ez a táplálékkiegészítőként forgalmazott öregedésgátló szer a vírushoz kötődve csökkentheti a vírus ACE-2 receptorokkal történő interakcióját.

 A szerzők hangsúlyozzák: a felsorolt öregedésgátló szerek kipróbált, befogadott gyógyszerek, amik COVID-19 elleni hatékonyságát érdemes klinikai vizsgálatokban próbára tenni.