Javíthatók lehetnek az autizmusban szenvedők szociális készségei
Az AVPR1a receptor szelektív aktiválásával javíthatók lehetnek az autizmusban szenvedő betegek szociális készségei anélkül, hogy a beavatkozás fokozná az agressziót.
A Nature Communications folyóiratban július 23-án jelent meg az Elche székhelyű Miguel Hernandez University kutatóinak tanulmánya, amelyben sikerült azonosítani azt a neurobiológiai mechanizmust, amely összekapcsolja a Shank3 gén mutációját a szociális viselkedés zavaraival. A kutatók autizmus egérmodell alkalmazásával mutatták ki, hogy a vazopresszin nevű neuropeptid – amely kulcsszerepet játszik a társas kapcsolatok szabályozásában – nem megfelelően szabadul fel a laterális septum nevű agyi régióban. Ez a hormonális diszreguláció közvetlenül hozzájárul a szociális interakciók hiányosságaihoz.
A Félix Leroy vezette vizsgálat során a kutatók kimutatták, hogy a vazopresszin felszabadulása ebben az agyi régióban két eltérő receptorútvonalon keresztül szabályozza a társas viselkedést: az AVPR1a receptor a szociabilitásért, míg az AVPR1b receptor a szociális agresszióért felelős. A receptorok célzott aktiválása lehetővé tette a szociális deficitek szelektív korrekcióját anélkül, hogy nem kívánt agresszív viselkedés jelentkezett volna.
A Shank3 gént korábban már kapcsolatba hozták az autizmus spektrumzavarral, azonban a mögöttes biológiai mechanizmus mindeddig nem volt pontosan ismert. A jelen tanulmány rámutat arra, hogy a vazopresszin – mint neuronok közötti hírvivő molekula – kulcsszerepet tölt be a hím egerek társas viselkedésének és területi agressziójának szabályozásában. A kutatók megfigyelték, hogy a mutációt hordozó állatokban a BNST (bed nucleus of stria terminalis) területén található vazopresszin-felszabadító neuronok egy része hiányzik, ami a hormon korlátozott eljutását eredményezi a laterális septumhoz. Ez a neuroanatómiai eltérés ad magyarázatot arra, hogy a mutáns egerek miért mutatnak csökkent szociabilitást és alacsonyabb védekező agressziót, amely normál esetben a hímek területvédelmi viselkedését szolgálja.
A kutatócsoport egy új fejlesztésű vazopresszin bioszenzort alkalmazott, amelyet a Pekingi Egyetem Yulong Li laboratóriumával együttműködésben hoztak létre. Ez az eszköz lehetővé tette a vazopresszin valós idejű vizualizálását az agyban (most első alkalommal voltak képesek kutatók ilyen precizitással nyomon követni a hormon felszabadulását). Az új technológia révén sikerült igazolni, hogy a hormonális eltérés nem az egész idegrendszert érinti, hanem egy specifikus idegpályát.
A kutatás eredményei szabadalmi oltalom alatt állnak, és céljuk olyan gyógyszerek kifejlesztése, amelyek szelektíven aktiválják az AVPR1a receptort, ezáltal javítva az autizmusban szenvedő betegek szociális készségeit anélkül, hogy fokoznák az agressziót. A vizsgálatot hím egereken végezték, mivel náluk fejlettebb a vazopresszinhez kapcsolódó idegi útvonal, és csak ők mutatják a vizsgált területi agressziót. Ez a nemi különbség részben magyarázatot adhat arra, hogy az autizmus miért fordul elő gyakrabban férfiaknál, bár az is elképzelhető, hogy a nők esetében más formában jelentkezik a rendellenesség, vagy gyakran aluldiagnosztizált marad.
Félix Leroy szerint az eredmények arra utalnak, hogy a jövőbeni terápiás megközelítések személyre szabhatók lennének, figyelembe véve a nemek közötti neurobiológiai különbségeket. A tanulmány a MotivatedBehaviors projekt keretében készült, amely a laterális septum szerepét vizsgálja a motivált viselkedések szabályozásában, különös tekintettel a szociális viselkedési zavarokkal összefüggő agyi változásokra. Leroy kutatócsoportja ezen a területen már korábban is jelentős eredményeket ért el: 2023-ban a Cell folyóiratban publikálták azt a tanulmányukat, amely bemutatta, hogy a kortikotropin-felszabadító hormon jelátvitel a prefrontális kéregből a laterális septum felé miként korlátozza az ismerős egyénekkel való interakciót.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
How an autism-linked mutation reduces vasopressin and alters social behavior
Irodalmi hivatkozás:
Maria Helena Bortolozzo-Gleich et al, Impaired vasopressin neuromodulation of the lateral septum leads to social behavior deficits in Shank3B+/- male mice, Nature Communications (2025). DOI: 10.1038/s41467-025-61994-6
