Valóban megoldás lehet a hidroklorokin COVID-19-ben?
A malária ellen régóta használatos (és reumatikus betegségek kezelésére is alkalmazott) gyógyszert, a hidroklorokint sokan reménybeli COVID-19 gyógyszernek tekintik.
Az elméletet mely szerint a szer alkalmas lehet a COVID-19 fertőzés gyógyítására (és amelyet többek között Prof. Dr. Didier Raoult, IHU Mediterranée Infection in Marseiile is magáénak vall) a fertőző betegségek más kiemelkedő szakemberei elutasítják és legújabban a francia Egészségügyi Minisztérium is „fake news”-nak (hamis hírnek, álhírnek) tartja. 2020. március 17-én viszont a YouTube-on megjelent előadásában Prof. Raoult egy 24 betegen végzett, nem randomizált, nem vakon végzett vizsgálat pozitív eredményeiről számolt be.
Mindez azután történt, hogy Dr. Xueting Yao (Peking University Third Hospital, Beijing, Kína) és munkatársai a Clinical Infectious Diseases c. lapban 2020. március 9-én kedvező in vitro eredményekről számoltak be. Ugyanakkor az eredmények nem elegendőek ahhoz, hogy fertőzött személyek kezelésére is alkalmazzák a hidroklorokint. Ráadásul a klorokin nem szerepel azon négy kezelési mód között, melyeket 3200 súlyos, kórházban fekvő betegen (köztük 800 francia betegen) az Inserm által szervezett európai kutatásokban vizsgálnak. A klorokint egyébként is kizárták a vizsgálandó szerek közül, mivel a fertőzött betegek egyéb betegségei miatt alkalmazott gyógyszerekkel kölcsönhatásba léphet, az újraélesztésre szoruló betegeknél pedig mellékhatásokkal járhat.
A „Marseille vizsgálat”
Az European Union Clinical Trials Register szerint a francia National Medicines Safety Agency (ANSM) 2020. március 5-én fogadta be a „Marseille vizsgálatot”, melynek keretében 25, COVID-19-ben szenvedő fertőzött beteget kezeltek hidroxiklorokinnal, öt 12-17 évest, tíz 18-64 évest és ismét tíz 65 év fölöttit. Bár a végső adatok hiányában óvatossággal kell a híreket kezelni, viszont látszott, hogy a nem randomizált, nyílt vizsgálatban a hidroxiklorokin alkalmazásával csökkent a betegek vírusterhelése. A kezelés hatodik napja után a betegeknél 90%-ról 25%-ra csökkent a vírus-pozitivitás azokhoz a fertőzött betegekhez képest, akik nem kaptak hidroklorokin kezelést (Nizza és Avignon környéki betegek). Prof Raoult kiemelte, hogy a kezeletlen, a hidroklorokinnal kezelt betegekhez képest a hidroklorokin plusz azithromycin kombinációval kezelt betegek közül utóbbaiknál „látványosan” csökkent a pozitív esetek száma. A kezelés hatodik napja után a kombinációval kezelt betegeknek már csak 5%-ában volt csak kimutatható a SARS-CoV-2 vírus.
Az azithromycint azért indokolt a kezeléshez adni, mert a másodlagos bakteriális fertőzések kivédésére szolgál, és laboratóriumi körülmények között többféle vírus ellen is hatásosnak bizonyult. Prof Raoult kijelentette: „minden COVID-19-ben elhunyt beteg vírushordozó volt. Ha ki tudjuk írtani a vírust, meg tudjuk változtatni a prognózist”.
A vizsgálat eredményeiről meggyőző grafikont lehet látni és részletesebben lehet tájékozódni az International Journal of Antimicrobal Agents c. lap legújabb számában.
A vizsgálat eredményei megosztják a tudományos közösséget
Prof. Gilles Pialoux (Tenon Hospital) figyelmeztetett a Medscape francia kiadásában: „az ötlet érdekes, de randomizált, ellenőrzött vizsgálatokra van szükség. Az ilyen információkat nem a YouTube-on kell közölni. Megfelelő tudományos bizonyítékok kellenek egy szer hatékonyságának igazolásához. Számos ilyen vizsgálat folyik, például a francia Inserm (French National Institute of Health and Medical Research) által szervezett Discovery vizsgálat, ami 800 súlyos állapotú COVID-19 fertőzött betegben elemzi több antivirális molekula hatását: a remdesivirét, a lopinavir és ritonavir (Kaletrat) kombinációét (önmagában és vagy interferon és/vagy hidroxiklorokinnal adva is vizsgálnak.
Dr. Christian Perrone (University Hospital Raymond Poincaré, Garches, Párizs) lelkesebb volt: „hiszek a hidroklorokinban, amit már évtizedek óra ismerünk. In vitro pozitív eredményekkel járt, és egy előzetes kínai vizsgálat 100 betegén csökkentette a virális terhelést, a tünetek rövidebb ideig tartottak, és nem voltak olyan súlyosak. Csökkenhet a vírushordozók száma, ami népegészségügyi szempontból érdekes. Etikai szempontból figyelni kell a gyógyszer kölcsönhatásokra is, különösen azokra a gyógyszerekre, melyek megnyújtják a QT időt. A kínai adatok szerint már kisebb adagban is hatásos. Mindenesetre az anyag mellékhatásai nem veszélyesek. Prof. Thomas Papo (Bichat Hospital, University of Paris) elmondta: „a hidroklorokin……évtizedek óta használt gyógyszer, hosszú követés és sok adat áll rendelkezésünkre. Jól tolerálható pl. lupusban, de terhes nőknek is adható. A legfontosabb toxicitás (renális) ritka, és még folyamatos szedés esetén sem tart 5 évnél tovább.
A hidroklorokin vizsgálata más kórházakban
A keddi kormányülésen Sibeth Ndiaye szóvivő ismertette Prof. Raoult eredményeit, mondván: a Marseille vizsgálat bíztató kezdet, és a tudományos bizonyítás érdekében ki kell azt terjeszteni, hogy megbizonyosodjunk hatásosságáról vagy hatástalanságáról. A klorokint egyébként Kínában és sok más országban – francia kórházakban is – tovább vizsgálják, pl. Dr. Alexandre Bleibtreu (Pitié Salpêtrière Hospital, Paris) is, aki először nem bízott az in vitro eredményekben, de Raoult professzor vizsgálata alapján megváltoztatta a véleményét. A Liberation hírszolgálata, a CheckNews alapján úgy tűnik, hogy Bleibtreu csaknem minden betege (kb. 50) kapja a gyógyszert, kivéve azok, akiknél kontraindikáció áll fenn.
Az Egyesült Királyságban Dr. Robin May (University of Birmingham) szerint a hidroxiklorikin COVID-19-ben való használata – a maláriában tapasztalt hatása alapján - tudományosan megalapozott. Elmondta, hogy mivel ez egy gyenge lúg, segít közömbösíteni a savakat, evvel a malária parazita számára kedvezőtlen környezetet teremt, amikor az diffundálni akar a vörösvértestekbe. Bár nem ismerjük, hogy a COVID-19- korokozója hogyan fejti ki hatását, de a legtöbb vírus a gazdasejtekbe egy kezdetben tipikus savas rész endocitózisa révén jut be. A klorokin megváltoztatja ezt a savas alkotórészt, emiatt a vírus nem tud bejutni a sejtbe és szaporodni. Egy másik lehetőség, hogy a klorokin megváltoztatja a vírus azon képességét, hogy a gazdasejt felületéhez kötődjön. Ráadásul bonyolult hatásai vannak a különféle immunsejteken is, melyek segíthetik a szervezetet a COVID-19 elleni harcban. Ráadásul az anyag olcsó és könnyen gyártható.
Források:
