A koronavírus-járvány lassításának kulcsa a tesztelés lehet

A COVID-19-gyanús betegek esetében a tesztelésre alkalmas minta gyors begyűjtése és vizsgálata a klinikai menedzsment és a járvány-kontroll érdekében alapvető fontosságú, írja a WHO 2020 március 2-án kiadott irányelve. Ha közösségben szerzett pneumonia gyanúja áll fenn, és a beteg ellátása érdekében szükséges, a többi respiratorikus pathogén irányában is tesztelni kell. Mivel párhuzamos fertőzés is előfordulhat, az influenzavírus kimutatása nem teszi feleslegessé a COVID-19 tesztelést, írja a WHO. A COVID-19 kimutatása a vírus-RNS kimutatása, polimeráz láncreakció révén lehetséges (torokból vett mintából), a szerológiai vizsgálat (antitest-kimutatás a vérből) a járvány retrospektív analízisére alkalmas (a fertőzés után kb. 1 hétre van szükség az antitesttermelés beindulásához).

 A COVID-19-járvány által leginkább érintett országokban jelenleg az egyik legszélesebb körben tárgyalt téma a tesztelés lehetősége és szükségessége, mindeközben a kormányok különböző stratégiákat alkalmaznak, írja a Financial Times beszámolója. Dél-Korea folytatja a tömeges tesztelési programot, mindenkit tesztelnek, aki a vírussal találkozhatott, még a tünetmenteseket is, így eddig több mint 210.000 tesztet futtattak le, és naponta 10.000 új tesztet végeznek. A dél-koreaiak a járvány kezdetén ugyanazokat a kiteket használták, mint a kínaiak, azonban ezek pontossága megkérdőjeleződött, így új tesztet fejlesztettek ki, országukban az eddigi adatok szerint a mortalitás 1% alatti.

 A kínaiak csak a legsúlyosabb esetekre fókuszálnak. A közölt statisztika 80.000 fertőzöttről és 3.000 halottról szól, azonban a kiterjedt tesztelés hiány amiatt valójában ennél jóval magasabb lehet a coronavírus-esetek száma. A kevésbé súlyos betegeket nem tesztelik, az igazolt fertőzöttek közötti mortalitás 3,91%-os. A szakértők szerint egyébként a Kínában alkalmazott tesztek szenzivitása alacsony, 30-50%-os.

 Japánban eleinte csak a Fertőzőbetegségek Nemzeti Intézete végezte a PCR-vizsgálatokat, de ma már egyetemek, karantén-állomások és magán betegellátók is tesztelnek. Tokió szerint a tesztek pontossága fontosabb, mint a mennyiségük, itt nem feltétlenül ugyanazokat a reagenseket használják, mint Dél-Koreában. Bár a kormány azt állítja, hogy napi 4000 teszt végzésére van kapacitás, nem végeznek ennyit.

 Olaszországban a tünetekkel jelentkezőkön túl mindenkit tesztelnek, aki találkozhatott a vírussal, szakértőik szerint különösen a járvány kezdeti szakaszában hatásos a nagy mennyiségű tesztelés.

 Nagy-Britannia március 11-én bejelentette, hogy 500%-kal, napi 1500-ról 10.000-re növeli az elvégzett tesztek számát, és a kórházi laborok is csatlakoznak a teszteléshez. Eddig már eddig is több mint 26.000 beteget szűrtek, 373 pozitív, vírushordozót azonosítottak, a szakértők szerint ez segíti a betegeket abban, hogy gyorsan a megfelelő ellátásban részesüljenek.

 Ezzel ellentétben az USA-ban, ahol a fertőzöttek száma szintén drámai mértékben növekszik, a vizsgálat a szükséges reagensek hiányában nehezen elérhető, a betegeket az egészségügyi szolgáltatók tesztelés nélkül hazaküldik, és hét eleji adatok szerint eddig mindössze 5000 ember vírustesztjét végezték el, így a fertőzöttek számáról nincs valós adat. A Science hírmagazinja szerint azonban még ott sem késő beindítani a nagyarányú szűrést (és a pozitívnak bizonyulók elkülönítését), hiszen ez lehet a járvány lassításának kulcsa; a reagensek szűkössége miatt az amerikai járványügyi központ (CDC) betegenként a korábbi kettő helyett csak egy minta tesztelését kéri. A PCR-vizsgálathoz szükséges idő mindössze 2-3 óra, de bevárják, hogy az egy-egy vizsgálati batch-hez szükséges, általában 96 elemből álló minta összegyűljön, így naponta két teszt-kört futtatnak le.

 Magyarországon eddig 609 tesztet végeztek, és 13 esetben igazolták a coronavírus-fertőzést.

 A CDC irányelve szerint a következő esetekben kell tesztelni:

1. COVID-19 fertőzés tüneteit mutató, kórházban ápolt betegek
2. 65 éves és idősebb, tünetes betegek, akik krónikus betegségekben is szenvednek (diabetes, szív-, tüdő-, vesebetegség), vagy immunszuppresszált állapotuk miatt veszélyeztetettek.
3. Bárki, aki a tünetei jelentkezését megelőző 14 napon belül szoros kontaktusba került COVID-19-fertőzésgyanús beteggel vagy a járvány által érintett területen utazott.

 A CDC felhívja a klinikusok figyelmét, hogy a légúti betegség egyéb lehetséges kórokozói irányában is teszteljenek (pl. influenza). Az influenzás megbetegedések száma Magyarországon is magas, a Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása szerint az elmúlt héten 36 000 fő fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. Az influenza, ellentétben a COVID-19-cel, a fiatalokat érinti: a betegek 37,2%-a 0-14 éves gyermek, 34,3%-a 15-34 éves fiatal felnőtt volt. A 35-59 évesek korcsoportjába tartozott a betegek 21,2%-a, 7,3%-a 60 éven felüliek közül került ki. A 10. naptári héten (március 2-8. között) 456 influenza-gyanús betegtől érkezett vizsgálati anyag a Nemzeti Népegészségügyi Központba, közel négyszerese az előző hetinek (131). Nyolcvanhárom esetben igazolták az influenzavírusok jelenlétét, 46 influenza A és 37 influenza B vírus okozta fertőzést azonosítottak. A fekvőbeteg-ellátó intézmények által ellátott betegeknél kezdeményezett laboratóriumi vizsgálat során 67 esetben influenza A, 27 esetben influenza B pozitív eredményről érkezett jelentés.

 A szakirodalomban az A és a B típusú influenzavírusok által együttesen okozott fertőzésről is beszámolnak immunkompetens gyermekek körében is; az A vírusfertőzés átvészelése nem biztosít keresztvédettséget a B típusú influenzával szemben. Az influenzafertőzés kimutatása 30 percen belül eredményt szolgáltató gyorsteszttel is lehetséges, a rapid diagnosztikai tesz a vírus nukleoprotein antigénjét detektálja. Több cég próbálkozik hasonló rapid teszt kifejlesztésével a coronavírus kimutatására is.