A Covid-19-betegség első térképe
Megjelent az új koronavírus megbetegedésekkel foglalkozó első részletes klinikai és epidemiológiai beszámoló. A kísérő szerkesztőségi közlemény szerint a halállal végződő esetek aránya jóval 1 százalék alatt lehet.
Eddig feltérképezetlen területen voltunk kénytelenek navigálni, írja a NEJM szerkesztőségi közleménye, most azonban megjelent az első 425 igazoltan Covid-19 megbetegedés részletes klinikai és epidemiológiai leírása. Qun Li és munkatársainak tanulmánya (Early Transmission Dynamics in Wuhan, China, of Novel Coronavirus–Infected Pneumonia; NEJM) a 2019. december 11. és 2020. január 31. közötti kínai megbetegedéseket elemzi. A betegek átlagéletkora 59 év, 56%-uk férfi; az influenzához hasonlóan nagyobb morbiditás és mortalitás figyelhető meg az idősebbek és a krónikus betegségben szenvedők körében. A szerkesztők kiemelik: az esetek között nincs 15 évesnél fiatalabb gyermek, és hozzáteszik: a Covid-19 megbetegedés diagnózisa Li és munkatársai tanulmányában definíció szerint csak pneumonia diagnózis esetén állítható fel, az így elemzett esetek szerint a Covid-19 mortalitása kb. 2%-os. Egy korábbi NEJM-cikk szerint, amiben a laboratóriumi eszközökkel igazolt Covid-19-megbetegedéseket vették alapul, a mortalitás 1,4%; ezekben az esetekben a betegség súlyossága széles spektrumon mozgott. Ha mindehhez hozzáadjuk, hogy a feltételezések szerint sok tünetmentes fertőzött is lehet és a csak enyhe tünetektől szenvedők száma jóval nagyobb a jelentett esetek számánál, a Covid-19 mortalitása jóval az 1%-os érték alatt lehet. Vagyis, hangsúlyozza a szerkesztőségi közlemény, a Covid-19 megbetegedés klinikai következményei a (súlyos) szezonális influenzáéhoz hasonlíthatnak (ennek mortalitása 0,1%), és nem a SARS vagy MERS járványokéhoz (10, illetve 36%-os mortalitás). Nagy erőkkel folyik a SARS-CoV-2 vírus elleni oltás fejlesztése, az első jelölt-molekulákkal kora tavasszal kezdődnek a Fázis I-es vizsgálatok.
Li és munkatársai a vizsgált időszakban Kína 552 kórházában ápolt 7736 Covid-19-beteg közül 1099 (14,2%) adatait elemezték, ezek 3,5%-a volt egészségügyi dolgozó. Az eredmények szerint egy-egy fertőzött kb. 2 másik embernek adhatja tovább a vírust (R0: 2,2); más vizsgálatok arra hívják fel a figyelmet, hogy mivel már a betegség korai szakaszában nagy vírustiter mutatható ki az oropharingeális váladékban, a betegek már ekkor is fertőznek. Az inkubációs periódus átlagosan 4 nap volt, a betegség tüneteinek jelentkezése és a kórházi felvétel között átlagosan 9,1 – 12,5 nap telt el. A kórházi felvétel idején a betegek 43,8%-a volt lázas, és 88,7%-uk esetében alakult ki láz a kórházi ápolás ideje alatt. A második leggyakoribb tünet a köhögés volt (67,8%). Émelygés vagy hányás és hasmenés csak ritkán jelentkezett (5% és 3,8%). A teljes fertőzött populációt (nem csak a pneumoniás eseteket) figyelembe véve a fertőzöttek 23,7%-ának volt legalább egy krónikus betegsége (pl. hipertónia vagy COPD). A súlyos Covid-19-betegségben (azaz pneumoniában is) szenvedők átlagosan 7 évvel voltak idősebbek, mint a csak enyhe betegségben szenvedők, a súlyos betegek körében 38,7% volt a társbetegség előfordulásának aránya, az enyhe betegek körében 21%. Súlyos betegség a kórházba felvettek 15,7%-a esetében alakult ki.
Összefoglalójukban a szerzők kiemelik: a SARS-CoV-2 vírus a nyálban, a gasztrointesztinális traktusban és a vizeletben is kimutatható; a fertőzést valószínűleg a légúti váladék cseppjei és a direkt kontaktus terjeszti. A Covid-19-betegség domináns tünete a láz és a köhögés, a limfocitopénia gyakori, egyes esetekben súlyos; a gasztrointesztinális tünetek nem jellemzőek. A diagnózist nehezítheti, hogy a kórházba kerüléskor sok beteg még nem lázas, és sokaknál a radiológiai eltérések is csak később jelentkeznek.